A gigantikus Esterházy-vagyonból mára modern nagyvállalat lett – magyar érdekeltségekkel

Tudta, hogy az Esterházy-vagyon, legalábbis, ami megmaradt belőle, ma is egyben van? Az Esterhazy Betriebe AG Kelet-Ausztriában, a magyar határhoz közeli Burgenlandban a vezető turisztikai és rendezvényszervező csoport, amelynek évente legalább félmillió látogatója van.

A társaság Ausztria legnagyobb magán erdészeti vállalata, egyben legnagyobb biogazdasága, de fontos, európai jelentőségű gyűjteményei, rendezvényei, fesztiváljai, borászatai és szállodái is vannak. Azt, hogy a családnak ma is mennyire lényeges a magyar kötődés, illetve a magyar ügyfelek, az is jelzi, hogy a honlapon nemcsak a német és az angol, de a magyar nyelv is kiválasztható.

Vagyonszerzők és vagyonköltők

Kezdjük egy kis történelemmel! A ma ismert Esterházy-család 1600 körül két nemzedék alatt lett középnemesi famíliából a leggazdagabb magyar főnemesi család.

Ezért nem kellett harcolni, területeket elfoglalni, nem kellett lopni, csalni, csak jól házasodni

– meséli Ottrubay István, az Esterházy Alapítványok elnöke, aki egy budapesti konferencián tartott előadást a speciális családi történetről. A két jól házasodó egykori családtag Miklós nádor (1583 – 1645) és I. Pál herceg (1635 – 1713) volt. Gróf galántai Esterházy Miklós nádor előbb elvette a hatalmas Dersffy-vagyont birtokló Orsolyát, amikor pedig felesége hét évvel később meghalt, Thurzó Imre özvegyét, Krisztinát is. Sőt, még az első házasságokból származó gyerekeiket is összeházasították.

A gigantikusra duzzadt vagyont 1687-ben a költészettel és zenével is foglalkozó hazafi, Pál biztosította, aki elérte, hogy az 1687-es országgyűlés törvénybe foglalja a hitbizomány jogintézményét. Ez a mai angolszász trust formához hasonlító egykori jogi forma a megfelelő öröklést és a vagyon egyben tartását szolgáló intézmény volt. A törvény a különleges jogokat azzal indokolta, hogy Magyarország romlásához vezet, ha a gazdag családok eltékozolják a vagyonukat.

A Habsburgok vezette Magyarország ugyanis nem volt a mai nemzetközi értelemben vett stabil jogállam, erősnek kellett lenni, hogy egy családnak súlya legyen, súlya maradjon. Mindenesetre azok a családok, akiknek volt hitbizományuk, tényleg kiemelt szerepben voltak, összesen 10-12 ilyen nagy hitbizomány volt.

Ahogy egy ilyen családban már csak lenni szokott, voltak, aki a felhalmozásban serénykedtek, mások inkább a költésben. Utóbbiak közül élre kívánkozik Esterházy „Fényes” Miklós József , akinek a megítélése például igen vegyes. A pompakedvelő főúr ugyanis generációkra eladósította a családot, de mégis neki köszönhetjük Magyarország legpazarabb kastélyát, a fertődi főúri kastélyt, ahogyan azt is, hogy az Esterházyak az európai főnemesi térképre is felkerültek.

Valójában ez a kérdés a mai napig nyitott. Nem a gondos, takarékos gazdák, nem a német könyvelők szoktak piramisokat, hatalmas székesegyházakat, kastélyokat, vagy a modern korban, rekord magas felhőkarcolókat és hatalmas futballstadionokat építeni, hanem azok, akiknek a hatalmát kevésbé korlátozzák ellenpólusok, demokráciák, alattvalók, de még a racionalitás sem. Mi az utókor pedig végül is ünnepelhetjük, hogy valakik egy adott korban megalomán tékozlók voltak, mert azért sokszor maradt valami szép is utánuk.

Az 1766-ra felépült kastélyban hamarosan Joseph Haydn lett a fő zenész, akiről kortársai feljegyezték, hogy egymás melletti házakban tartotta feleségét és szeretőjét, akik tudtak is egymásról.

Ha pedig már nem bírta az asszonyokat, mindig szívesen indult hosszabb nemzetközi koncertkörutakra, de aztán, ha az érdeklődés megcsappant, a pénz fogytában volt, a kiváló zeneszerző mindig hazatért a grófi biztonságba.

A nevezetes kastély mindenesetre híressé tette a családot is. Mária Terézia is meglátogatta a birtokot, de még Johann Wolfgang Goethe is megírta, hogy milyen nagy élmény volt neki Frankfurtban találkozni a főúrral és tündérruhába öltözött kíséretével.

Nemesi birtokból alapítvány

Az Esterhazy-alapítvány törekvése voltaképpen azóta is ugyanaz maradt: valahogy megtartani, valahogy egyben tartani a vagyont, viselni az ezzel járó felelősséget.

És most ugorjunk egy nagyot az időben, egészen a 20. századig! A vagyon ugyanis kevés nagyobb kihívást kapott, mint a két világháborút, az egykori birodalmak hanyatlását, a kommunizmust és sok kis nemzetállam kialakulását hozó évszázadban. Az 1994-ben létrehozott Esterházy Alapítványok kialakítása az utolsó Esterházy herceg, Esterházy V. Pál és polgári származású felesége, Esterházy Melinda halála után szállt alapítványokra.

Esterházy Melinda hercegné a Budapesti Operaház balett-táncosnője volt, megkapta a „primabalerina assoluta” címet. 26 éves korában, 1946. augusztus 3-án kötött házasságot a nála 19 évvel idősebb Esterházy V. Pállal, az Esterházy-ház 12. hitbizományi örökösével.

Mindössze két év házasság után, 1948-ban Esterházy Pált a Mindszenty-perben fogságra ítélték és csak 1956-ban szabadult, a pár ekkor Svájcba emigrált. A herceg már nem is élhette meg a rendszerváltást, 1989. május 25-én, Zürichben elhunyt.

Végrendelete szerint feleségét, Esterházy Melinda hercegnét jelölte meg az ausztriai ingó és ingatlan, valamint a kulturális javak egyedüli örököseként. Esterházy Melinda átvette a birtokigazgatási feladatokat, amelyben testvére, Ottrubay József volt a segítségére.

1994-ben aztán három, feloszthatatlan magánalapítványba helyezték a vagyont.

Az alapítványban az rendkívül szimpatikus, hogy nincsenek igazán felhalmozási, vagy mai szóval profitcéljaik, a megtermelt nyereséget amolyan keresztfinanszírozással jótékonyságra, kulturális célokra fordítják. Az Esterházy Alapítványok gazdasági tevékenysége ma öt fő területen zajlik, ezek a következők:

• erdő-, mező- és természetgazdálkodás,
• ingatlanfejlesztés,
• borászat,
• vendéglátás,
• valamint kultúra, turizmus és rendezvények.

Ez egy olyan vagyon, amelynek gyakorlatilag biztos jövedelemtermelő elemei is vannak, bérbeadás, uniós támogatás, miközben az ágazati profilból alighanem sejthető, hogy vannak olyan elemek is, amelyek küzdelmesek, vagy egyenesen biztosan pénznyelő automaták. A legkülönfélébb erdészeti-faipari és élelmiszeripari termékek mindenesetre Pannatura márkanév alatt elérhetők, ez a csoport egyik legjövedelmezőbb része. Online is elérhető az az amolyan főúri termékkínálat amelyben vadhús, marhapástétom, italok, bioélelmiszerek is fellelhetők.

A csoportnak ma már összesen 630 munkavállalója van. Az osztrák sajtóban ez a jelentős cégcsoport gyakran ad hírt magáról, hiszen több visszatérő fesztivált, rendezvénysorozatot rendez, csak az elmúlt években is nyitottak modern nagyszállót, menő luxuséttermeket, de strandot is.

A művészeti vonal élére pedig nemrég leigazolták Rico Guldát, aki az alapítványok kulturális vezetője lett. Az egykoron neves zongorista zenész családban született Zürichben, édesanyja Yuko Wakiyama és édesapja Friedrich Gulda is zenészek voltak. Gulda később a Magyarországon, a Liszt Ferenc Zeneakadémián is tanított. Az Esterházy Alapítványok ma négy történelmi helyszínen vannak jelen programkínálatukkal,

• a kismartoni Esterházy-kastélyban,
• Fraknó Várában,
• a Lackenbachi kastélyban és
• Szentmargitbányán, a Kőfejtőben.

A különféle fesztiválokon, komolyzenei – és operakoncerteken évi 500-550 ezer jegyet adnak el – meséli Ottrubay István. A pénzügyi szakember hazai pénzügyi körökben is ismert, hiszen 12 évet dolgozott a rendszerváltás környékén Magyarországon, volt privátbanki vezető, privatizációs tanácsadó, majd megkapta a felkérést, hogy nézze át az Esterházy családi vagyont és alakítson ki belőle valami modernebb struktúrát. Az átalakítások során 2002-ben jött létre az Esterhazy Betriebe GmbH, amelyet 2023-ban részvénytársasággá alakítottak át (Esterhazy Betriebe AG).

Mire jó egy nagy vagyon?

Természetesen az egykori mesés vagyonnak már nincsen meg minden eleme. Ausztriában az Anschluss, a mindenféle szocialistává lett kelet-közép-európai államban a kommunizmus támadta meg a családi vagyonelemeket, pedig volt vagyon Ausztria és Magyarország mellett a mai Szlovákia, Horvátország, Románia, illetve Ukrajna területén is.

Az Esterhazy Betriebe AG egy hagyományos, de modern cég, amelyik ma már ugyanúgy működik, mint más nagyvállalatok – meséli Ottrubay István – azaz van profi könyvelés, kontrolling, jogi osztály 5 ügyvéddel, 20 fős kommunikációs csoport, akik 60 százalékban már digitális kommunikációval foglalkoznak, van például egy csomó szeparált Facebook-oldala a helyszíneknek, a rendezvényeknek.

Az alapítványok Ausztria legnagyobb magántulajdonú földbirtokosának számítanak a 44 ezer hektár földterülettel.

Ebből több mint 22 400 hektár erdő, 5600 hektár mezőgazdasági terület, 15 ezer hektár pedig természetvédelmi terület (nádasok, legelők, vízterületek a Fertő-tó környékén). Ha mindezt összeadjuk, még mindig hiányzik ezer hektár, de egyesével ezeket az adatokat kaptuk. Érdekesség, hogy még a tavakat, nádasokat tartalmazó természetvédelmi területeket is lehet gazdaságosan működtetni – meséli az elnök – mert azokon vannak állami és tartományi támogatások.

A vállalatnak 20 nagy történelmi épülete van, ezeket részben vendéglátásra, rendezvényekre, kiállításokra használják. Magyarországon (Etyeki Kúria) és Ausztriában (Trausdorf központtal) is foglalkoznak borászattal. Trausdorf, vagy magyarul Darázsfalva érdekessége, hogy az átkosban nem igazán jöttek a mindenkori pápák a Vasfüggöny mögé, de 1988 júniusában Trausdorf sportrepülőterén szabadtéri misét celebrált II. János Pál pápa, ez pedig már akkor valamennyire megközelíthető volt, így vagy 50 ezer magyar hívő is ott lehetett.

Kelet-Ausztriában, amely Ausztriában a legszegényebb régiónak számít, az Esterházy-alapítványoknak is hála, ma már egyre nagyobb a szálláshoz, eseményhez, fürdőkhöz, strandokhoz, éttermekhez, konferenciaközponthoz kapcsolódó vendéglátási ágazat.

Az egész csoport 77,6 millió euró (30 milliárd forint) körüli árbevételt generál. Ami elsősorban az ingatlanokból nyereségként jön, az a borászatra, a kulturális eseményekre megy, Ottrubay István szerint az alapítványok ma nagyjából az éves nyereség másfélszeresét költik el a pro bono területekre.

A Magyarországon is aktív alapítványok idén éppen 30 évesek. És ami talán a mai magyar konzervativizmus-felfogás mellett igazán szimpatikus, a nagy történelmi család vagyonából kialakított alapítványok valójában egyáltalán nem ragadtak le a múltban, nem sírják vissza a régi főúri világban megélt hatalmas befolyást, sőt, az elmúlt évtizedekben, immár hagyományosan olyan társadalmi és civil ügyeket támogatnak, mint az európai demokrácia, illetve a föderalizmus. Ezek népszerűsítésére előadásokat, vitákat szerveznek és könyveket adnak ki.