Akkufeldolgozót építettek volna Budapest mellé, de úgy összevesztek a tulajdonosok, hogy az egész beruházás kútba eshet

A szlovén alapítású Andrada tavaly augusztusban jelentette be, hogy tízmilliárd forintból akkumulátor-újrahasznosító üzemet épít a Miskolc mellett lévő Alsózsolcán. A projekt költségvetésének majdnem felét, 4,7 milliárd forintot, a magyar állam fizette volna, a gyár 200 munkahelyet ígért a környékbelieknek.

A helyiek viszont nem kértek a beruházásból, a részletek ismertetésére összehívott lakossági fórum botrányba fulladt, a cég képviselőit indulatosan és káromkodva kérték számon, őket végül biztonságiak kísérték ki onnan. Januárban aztán bejelentette az Andrada, hogy Alsózsolca helyett a Budapest agglomerációjában lévő Sóskút mellé települ, és azt ígérték: a szükséges engedélyek birtokában már február végén elindítanák az üzemet.

Január végén aztán az alsózsolcaihoz hasonlóan a sóskúti lakossági fórum is botrányba fulladt, zúgott a „hazaárulók” és a „mondjon le”, a cég képviselője itt is biztonsági őrök kíséretében távozott, míg a várost több mint húsz éve irányító König Ferenc polgármester rendőri segítséget kért, hogy hazajusson. A cég viszont másodszor már nem akart új helyszínt keresni, és ezután egy sajtóeseményen igyekeztek meggyőzni a nyilvánosságot arról, hogy az üzemük teljesen környezetbarát és „a legjobb szomszéd” lesz.

Eldurvult a konfliktus

Az Andradáról február óta nem nagyon lehetett hallani, az elmúlt hetekben azonban több forrásból is úgy értesültünk, hogy a cég kilátásai egyre rosszabbak. Az egyik probléma, hogy a cég alapító tulajdonosai között konfliktus alakult ki, ami mostanra annyira elfajult, hogy a cég működését veszélyezteti.

Az Andradát közösen alapította három szlovén üzletember, Iztok Seljak, Peter Tibaut és Ales Jerala és három cég, most is mindenkinek van benne valamekkora tulajdonrésze. Úgy tudjuk, hogy a cég alapításakor bizonyos szereplők a pénzt hozták, mások a szaktudást, és hamar kiderült, hogy különbözőek az elképzelések és érdekek.

A cégen belüli konfliktust egymástól függetlenül négy forrásunk is megerősítette, arról viszont különböző verziókat hallottunk, hogy pontosan hogyan kezdődött a vita. Az biztos, hogy mostanra a tulajdonosok között annyira elmérgesedett a viszony, hogy egy részük hónapok óta próbálja kiszorítani a cégből az egyik társukat. Úgy tudjuk, a vitát az egyik tulajdonos jogi útra terelte, és most is zajlik egy per a tulajdonosok között.

A konfliktusra utal az is, hogy az Andrada nyilvános cégkivonata szerint idén áprilisban az egyik tulajdonost, Iztok Seljakot nevezték ki a cég ügyvezetőjének, a jogviszonya azonban ismeretlen ideje törlés alatt áll. Mindössze négy hónappal később, idén augusztusban aztán újabb ügyvezetőt neveztek ki, az ő jogviszonya ugyanakkor több mint két hónapja, augusztus 9. óta bejegyzés alatt áll.

Úgy tudjuk, Iztok Seljak egy július 17-i taggyűlésen úgy összeveszett tulajdonostársaival, hogy otthagyta a találkozót. Ekkor, a távollétében hívták vissza a résztvevők, aminek a jogosságát ő később vitatta. Van, aki az új ügyvezető kinevezését is szabálytalannak tartja, és most nincs egyetértés abban, igazából ki is a cég vezetője.

Elfogyott a pénz

A tulajdonosok közötti konfliktus mellett, illetve azzal összefüggésben az is rontja a cég kilátásait, hogy forrásaink szerint fogyóban van az alapító tulajdonosok által az elején összerakott pénz. Beszámolója szerint az Andrada tavaly 320 millió forint mínuszt termelt, miközben egy forint bevétele sem volt. Mivel a termelés továbbra sem indult el, valószínűleg mostanáig is csak a veszteség gyűlt. Szintén a beszámoló szerint tavaly év végén a cégnek volt 2,17 milliárd forintnyi eszköze, ehhez viszont 2,37 milliárd forint kötelezettség társult, amiből 392 millió forint ráadásul rövid lejáratú tartozás.

Az, hogy egy frissen alapított cég a termelés beindulása előtt veszteséges, teljesen természetes, de úgy tudjuk, az Andradánál elszámolták magukat azzal kapcsolatban, mikor tudják elindítani az üzemet, és mennyi pénzre is van szükségük addig. Az eredeti, alsózsolcai üzemük bejelentésekor ráadásul úgy volt, hogy 4,7 milliárd forint állami támogatást is kapnak – ebből azonban információink szerint (még) nem kaptak.

Idén szeptember 19-én a NAV egy végrehajtást is elrendelt a céggel szemben. Megkérdeztük tőlük, hogy pontosan milyen ügyben jártak el, amire közvetlenül nem válaszoltak, de azt írták: „Általánosságban elmondható, hogy végrehajtási eljárást adó- vagy köztartozás behajtása érdekében indíthat a NAV.” Az erre vonatkozó kérdésünkre az Andrada azt írta: „Az Andradának nincs fennálló adóhátraléka. Egy adminisztratív mulasztásunk után ugyan végrehajtást rendeltek el, de azonnal szabályosan fizettünk, ezért az eljárás nemrég lezárult.”

Valószínűleg nem kapják meg az engedélyt

A harmadik probléma az, hogy az Andradának egyelőre nincsenek meg az indulásához szükséges engedélyei, és Sóskút új polgármestere nem is akarja megadni azokat. A június 9-i önkormányzati választást ugyanis elbukta a beruházásra korábban rábólintó, majd döntését megbánó König Ferenc korábbi polgármester, és az üzemet határozottan ellenző Mészáros Józsefet választották meg helyére.

Márpedig az Andrada Sóskúton egy olyan gyárépületbe költözött be, amely hivatalosan kereskedelmi-szolgáltató területnek számít, vagyis nem lehet rajta az akkumulátorfeldolgozáshoz vagy anódfólia-feldolgozáshoz hasonló vegyipari tevékenységeket végezni. Ehhez az önkormányzatnak át kellene minősítenie a telket ipari besorolású területté, Mészáros József polgármester viszont a Telexnek azt mondta, nem készülnek ilyenre.

Egy másik lehetőség, hogy a kormány kiemelt beruházássá nyilvánítja a területet, és akkor ők határozzák meg, milyen gazdasági tevékenységet lehet rajta végezni. Ezt korábban több akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemnél is megtettek, többek között Sóskúton is, ahol a dél-koreai Dongwha elektrolitgyára működik. Idén februárban meg is jelent egy rendelettervezet a kormány honlapján, hogy az Andrada üzemével is hasonlóan járnának el, március elején azonban Lázár János bejelentette, hogy mégsem tesznek így.

A helyzet tehát akkor változna, ha vagy település vezetése, vagy a kormány megváltoztatná az álláspontját.

Megkérdeztük a beruházás jelenlegi állásáról az Andradát, a cég kérdésünkre azt írta: „Arra törekszünk, hogy nyíltan és átláthatóan működjünk, és minden tevékenységünkben együttműködünk a helyi önkormányzattal. Az Andrada vezetése nemrég találkozott az új polgármesterrel, Mészáros József úrral és Sóskút képviselőivel, valamint több műszaki tanácsadójukkal is. A találkozó nyílt és együttműködő légkörben zajlott.”

Megkérdeztük erről Mészáros Józsefet, aki azt írta nekünk: „Az Andradával azért kezdeményeztünk informális találkozót, hogy tájékoztatást kapjunk arról, hogy a cég milyen tervekkel, beruházási állapottal rendelkezik a telephelyen. Nincs olyan kérdés, amelyben megegyezés történt, továbbá a megbeszélésen jeleztük a cégvezetés irányába, hogy sem a testület, sem pedig a megválasztott polgármester nem támogatja a működés elindítását.”

Az Andrada a projekt állásáról azt is írta: kérvényezték a működésük megkezdéséhez szükséges engedélyeket Sóskúton. Mészáros József erre azt írta: „Jelenleg a helyi szabályozás nem teszi lehetővé a tervezett tevékenység megkezdését Sóskúton. Elutasítjuk a beruházás megvalósítását, és rajtunk kívül érintett még Tárnok, Érd és Pusztazámor település, amelyek esetében szintén elutasítást kapott a tervezett beruházás.”

A kérdést az is bonyolítja, hogy Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter éppen múlt héten jelentette be az iparűzési adó rendszerének reformját, amelynek részeként a jövőben elvennék a településektől az iparűzésiadó-bevételük idei érték feletti részét. Vagyis ha valahol éppen most valósítanak meg egy beruházást, akkor annak az adóbevételét valószínűleg már nem a település, hanem az azt magába foglaló járás kapja majd meg.

Mészáros József a Telexnek azt is felvetette, hogy Navracsics reformjával a település egy hasonló beruházással járó utolsó előnyét is elveszíti, hiszen korábban még legalább a cég által fizetett iparűzési adót ők kapták volna, mostantól azonban már azt sem.

A cég még a megvalósításról kommunikál

Az Andrada megkeresésünkre azt is írta, továbbra is elkötelezettek a sóskúti üzem elindítása mellett. „A helyi közösség igényeit teljes mértékben figyelembe vesszük, ezért a zöldenergia-tároló rendszerek újrahasznosításának kizárólag azt a szakaszát tervezzük elvégezni, amely nem dolgozik veszélyes anyagokkal. Terveink szerint a létesítmény csak anódfóliákkal foglalkozik majd – ezek az elektromos akkumulátorok szárazanyagai –, az újrahasznosított anyag pedig kizárólag grafit és réz lesz. Az egész folyamat biztonságos és környezetbarát.”

Az Andrada ügye azért is fontos, mert a most legyártott akkumulátorokat üzemidejük végén fel kell majd dolgozni, és valamilyen módon újra kell majd hasznosítani. Ez a gyártásukhoz hasonlóan bonyolult, veszélyes vegyi anyagokkal végzett folyamat, amelynek során az akkumulátort alkotórészeire kell szétszedni. 5–10 év múlva, amikor az elmúlt években és a most üzembe helyezett aksik elöregednek, tömegesen, tízezrével kell majd őket feldolgozni és újrahasznosítani.

Ma még nincs kiépülve ez az akkumulátor-újrahasznosítási kapacitás, így az idejében kapcsoló cégek sokmilliárdos, illetve sok tízmilliárdos üzlet részesei lehetnek. Ma Magyarországon a dél-koreai SungEel és a Tiborcz Istvánhoz köthető Éltex foglalkozik ilyesmivel, de aktívan érdeklődik a Mol is.

Cikkünk megjelenése előtt kerestük Iztok Seljakot, az Andrada társtulajdonosát és ügyvezetőjét, de nem reagált a levelünkre. Megkerestük az Andrada PR-tevékenységét végző Nestcomot is, ahonnan az első kérdéseinkre válaszoltak, későbbiekre azonban már nem.