Mohammed 1600 forintot keres óránként, és a szállásról is gondoskodnia kell, de így is többet tud félretenni, mint Bangladesben

Aki gyakran rendel ételt telefonos appokon keresztül, biztosan észrevette már, hogy évről évre egyre több külföldi futárral lehet találkozni az ebéd átvételekor. Budapest belvárosában pedig kis szigetek alakultak ki, ahol a két rendelés kiszállítása közötti szünetben gyülekeznek a Wolt-táskás külföldi futárok. Mi is egy ilyen belvárosi csomóponton találkoztunk a Bangladesből érkezett Mohammeddel, aki több ezer kilométert utazott, hogy Budapesten álljon futárnak. „Be kell osztanunk az ebédidőt és a munka közti szünetet. Ha munka van, menni kell, de amikor nincs, itt ülünk és várunk. Van, hogy alig érkezik néhány rendelés, máskor pedig olyan sok jön, hogy még inni sincs időnk” – mondta.

A jókedvű, angolul folyékonyan beszélő Mohammed három hónappal ezelőtt érkezett, hogy a Woltnál álljon futárnak, és bár nem volt zökkenőmentes a folyamat, később is szívesen visszatérne még dolgozni. „Egy ügynökségen keresztül érkeztem, aminek volt némi ismertsége Magyarországon. Küldtek nekünk egy meghívót, így elmentünk a nagykövetségre bemutatni a papírjainkat, majd megkaptuk a vízumot és jöttünk is.

Bangladesben nem valami jó most a helyzet, nincs elég munka. Azért jöttem, hogy egy kis pénzt szerezzek, és hogy anyagilag támogatni tudjam a családomat.”

Hivatalosan nem a Woltnak, hanem a vállalat egyik flottapartnerének az alkalmazottja, így az adók mellett a flottás cég jutalékát is fizetnie kell. Bangladeshez képest Magyarországon jóval magasabbak ugyan a bérek, de a fenti költséghez még a lakhatás és az étkezés is hozzáadódik, ami miatt Mohammed szerint végső soron nem marad sokkal több pénze annál, mint ha a hazájában vállalt volna munkát. Azonban így is pluszban marad, miközben annak is örül, hogy így legalább biztos állást talált magának.

Drága magyar munkaerő

Ahhoz azonban, hogy Mohammedhez hasonlóan több ezer külföldi jelenjen meg a futárok között, egy hullámvölgyekkel teli ötéves időszakra is szükség volt, ami egészen a koronavírus-járvány éveire nyúlik vissza. 2020-ban és 2021-ben élte az aranykorát a kajarendelés, amikor a kijárási korlátozások idején az éttermek a házhoz szállításban látták a legnagyobb túlélési esélyt. 2020 márciusában jelentette be Orbán Viktor, hogy csak délután három óráig tarthatnak nyitva, viszont ezután ugyanúgy végezhetnek házhoz szállítást, ami a home office-ban dolgozó sok éhes száj miatt egyébként is kapóra jött, a munkahelyeikről elbocsátott dolgozók pedig hamar helyet találtak maguknak a kajarendelős oldalak egyre csak bővülő futárcsapatában. A Wolt szerint így csaknem ötször annyian jelentkeztek 2020 márciusában futárnak, mint a járványt megelőző időszakban, miközben a házhoz szállítástól korábban elzárkózó éttermek is megjelentek a platformokon.

2022-re azonban alábbhagyott a futárok lelkesedése, és kiderült, hogy a korábban emlegetett milliós fizetésekről már csak mítoszokból lehet hallani. Polauf Donát, a Futárok a katáért csoport egyik alapítója akkor arról beszélt a Telexnek, hogy ezt az összeget maximum akkor lehetett elérni, ha valaki napi 16 órában vállalja a munkát, mivel az általános,

nyolcórás műszakokkal a futárok fizetése gyakran az akkori átlagkeresetet, a bruttó 495 ezer forintot sem érte el.

2022 nyarán emellett egy jogszabályváltozás is történt, ami alapjaiban változtatta meg a futárok bérezését: júliusban a parlament megszavazta az új katatörvényt, amely az ebben az adózási formában dolgozóknak megtiltotta, hogy a jövőben cégeknek számlázzanak. Ettől kezdve csak magánszemélyeknek vállalhattak munkát a katások, és mivel a legtöbb futár ebben az adózási formában dolgozott, ez jelentősen megnehezítette a dolgukat.

A teljesítményalapú, kiszállítások számától függő fizetésük mellé a katatörvény megváltoztatása előtt egy havi fix ötvenezer forintos összeget kellett leadózniuk a teljes állásban dolgozó futároknak. A döntés után azonban muszáj volt másik adózási formát találniuk: a legtöbben az átalányadózásra álltak át, így csaknem 100 és 200 ezer forint közé emelkedett az adózási terhük a korábbi ötvenezer forint helyett. Nem is beszélve az olyan egyéb költségnövekedésekről, mint a benzináremelés, vagy éppen a járművek dráguló fenntartási költségei. Emellett a korábban a futárok bevételeinek jelentős részét kitevő borravaló szintén kikopott a divatból, bár Mohammed szerint az emberek kedvétől függően még elő szokott fordulni a jattolás.

Röviden tehát a gazdasági környezet és a katázás megtiltása miatt csökkent a futárok bevétele, így sokan az ételszállítás helyett más állás után néztek. A 24.hu-nak nyilatkozó Elek Attila, a Magyar Országos Futár Képviselet elnöke szerint októberben már az sem volt garantált, hogy egy negyvenórás műszakban a minimálbért meg lehet keresni. Arról is beszélt, hogy a futárok hetven százaléka csak mellékfoglalkozásban végezte a munkát, részben azért, mert a minimálbér összegének feléig nincs a jövedelemre vonatkozó adókötelezettség. Elek szerint emellett hatalmas a fluktuáció a szakmában, az átlag futár összesen négy hónapig bírja. A munkájukra viszont ezentúl is szükség volt a nagy kajarendelős oldalaknál, a hiányt pedig részben vendégmunkásokkal próbálták orvosolni.

Nem a kedvező ár volt ugyanakkor az egyetlen érv a külföldi futárok mellett. Több szakértő szerint a vendégmunkások sok szempontból jobban teljesítenek, mint a magyar dolgozók: kitartóbbak, jobban tűrik a monotonitást, szívesen vállalnak túlórát és alacsonyabb a körükben a fluktuáció, így az iparágban is egyre népszerűbbé vált az ázsiai munkaerő foglalkoztatása. Mivel azonban a Wolt és a Foodora futárai nem számítanak a vállalat alkalmazottainak, három opció jöhetett szóba a munkavégzésnél:

• iskolaszövetkezeten keresztül állnak munkába;
• vállalkozóként, maguknak intézik az adózást;
• a Woltnál a cég flottapartnerein keresztül dolgoznak.

A futároknak diákoknak kellene lenniük ahhoz, hogy iskolaszövetkezeten keresztül dolgozzanak, míg a tartózkodási engedély önmagában nem jogosítja fel az ázsiai munkásokat arra, hogy saját maguk kezdjenek vállalkozni. Azoknak a külföldi dolgozónak, akiknek nincsen önfoglalkoztató tartózkodási engedélye, csak a harmadik opció jöhet szóba, amikor is a Wolt a futárok helyett egy flottapartnerét bízza meg az ételszállítással, akik aztán saját dolgozóikat állítják futárnak. Végső soron mindenki ugyanazt a munkát végzi, viszont így a flottapartner foglalkoztatásában azok a külföldi munkások is futárkodhatnak, akik nem vállalkozhatnak Magyarországon. A flottás cégeken keresztül való munka a magyar futárok körében szintén előfordul, ha valaki például nem szeretne az adózással, és a vállalkozói papírmunkával bajlódni.

Ételszállítás gőzerővel

Mohammed is egy ilyen flottapartneren keresztül dolgozik. Elmondása alapján náluk vasárnaponként írják meg a következő heti beosztást, miközben egyébként a Woltnál vállalkozóként dolgozó futárok maguk szabályozhatják a munkaidejüket.

„Hat napot dolgozom egy héten, de egy pihenőnapra nekem is szükségem van, nem vagyok robot”

– mondta Mohammed, aki szerint általában tíz órát szokott dolgozni egy nap, de gyakran előfordul, hogy végül 12 óra lesz belőle. A szabadnapjain pedig kikapcsolódik egy kicsit, sétálgat Budapesten, vagy éppen lemegy a Duna-partra. „Csomó jó hely van a városban” – tette hozzá.

A Wolt minden futára ugyanazt a díjazást kapja, a vendégmunkások esetében viszont általában a flottás cég szerzi be a munkához használt kerékpárokat, miközben szállást és adminisztrációs segítséget nyújt a külföldi dolgozónak. Ezért cserébe pedig lecsípik a részüket, ami akár húsz százalékot is elvehet a futárok fizetéséből. „A Woltnál rendelésenként fizetnek minket, mi viszont egy nettó 1600 és 1800 forint körüli órabért kapunk a cégünktől” – mondta Mohammed.

Áprilisban a Wolt szerint nagyjából nyolcezer havi szinten aktív futárpartnerük volt, de mivel nem kérnek nemzetiségre vonatkozó információt jelentkezéskor, nem tudták megmondani a nekik szállító külföldiek arányát.

Egy, a Telexnek nyilatkozó iparági forrás már nagyjából 50–60 százalék köré tette a külföldi futárok arányát a Woltnál,

amihez hozzátartozik, hogy szerinte sokan közülük továbbra is a hazai egyetemeken az állami ösztöndíjjal tanuló külföldi diákok közül kerültek ki. Elsőre meglepő lehet, de a Stipendium Hungaricum ösztöndíjjal érkezők száma tízszeresére nőtt 2015 és 2021 között, a 2023–2024-es tanévben pedig már csaknem 12 ezer diák tanulhatott így az országban. A 44 ezer forintos, alapképzés mellé járó ösztöndíj azonban nem elég a megélhetésre, így az egyetemisták közül sokan ennek kiegészítésére csaptak fel futárnak. Emiatt a szakértő szerint Budapest mellett elsősorban az olyan egyetemi városokban lehet a legtöbb külföldi futárral találkozni, mint Debrecen vagy Szeged. Ők gyakran azonban a flottapartnerek helyett közvetlenül, vagy egy iskolaszövetkezeteken keresztül állnak munkába, amivel szorgalmi időszakban maximum 30, míg nyáron maximum 40 órát dolgozhatnak hetente.

A Távol-Keletről Budapestre

Iparági forrásunk beszámolója alapján a vendégmunkások közül a legtöbben Pakisztánból és Vietnámból érkeztek futárkodni, de sokan jöttek még Iránból, Grúziából vagy éppen Indiából. Miután ideértek, általában kapnak egy szállást és egy kerékpárt a flottás cégtől, és kezdhetik is a munkát. A szakértő szerint a vendégmunkás futárokkal elsősorban Budapesten lehet találkozni, de az is jellemző, hogy egyik városból a másikba szállítják őket attól függően, hogy hol van épp szükség a plusz munkaerőre.

„Mi Budapest központjában szoktunk dolgozni, de a külső kerületbe már nem szállítunk” – mondta Mohammed. Miután megérkezett Magyarországra, kiderült, hogy mégsem tud neki szállást biztosítani a flottás cég, így végül magának kellett elintéznie a szobabérlést. „Nem volt könnyű szállást szerezni. Sokan nem akarták bárkinek kiadni a lakásukat, és a bérleti díj mellé kéthavi kauciót is le kellett rakni, ez pedig egy óriási összeg. Amikor lakást kerestünk, voltak, akik azt mondták, hogy nem szeretnék ázsiai embereknek kiadni a helyet, de nem mindenki volt ellenséges. Minket szívesen látó, kedves emberekkel is találkoztunk.”

Mohammed a vízumhoz tartozó teljes kétéves időszakot le szeretné dolgozni Magyarországon, amit maximum egy évvel lehetne meghosszabbítani, mielőtt egy újabb engedélyt kellene igényelnie. A két év leteltével szeretne visszamenni Bangladesbe, de úgy tervezi, hogy a későbbiekben ismét visszatér még dolgozni. Iparági forrásunk szerint

a flottapartnereken keresztül dolgozó vendégmunkások jellemzően egyébként egy évet szoktak futárként dolgozni Magyarországon.

Arról is beszélt, hogy a Foodorához képest a Woltnál arányaiban több a külföldi dolgozó, és az alacsonyabb belépési küszöb miatt utóbbinál az angolnyelv-tudás sem feltétele a csatlakozásnak. A koronavírus-járvány óta pedig már a felvételi procedúra sem élőben zajlik, így az érdeklődőknek csak néhány perc alatt „végig kell kattintania” a futárok online regisztrációs felületén.

Nem most kezdődött

„Ha nyitott szemmel jártál, a konyhák már korábban is külföldi dolgozókkal voltak tele” – tette hozzá a szakértő, aki szerint most annyi változott, hogy a Wolthoz és a Foodorához hasonló, online platformot biztosító ételszállító oldalak miatt ezek a munkakörök a konyháról az utcára is átterjedtek. A külföldi munkásokkal azonban nem csak a vendéglátásban lehet találkozni: Magyarországon egyre több a távoli országból érkező munkavállaló, az utcán bicikliző futárok csak a leginkább szem előtt lévő elemei ennek a folyamatnak.

Míg néhány éve főleg Szerbiából és Ukrajnából érkeztek a legtöbben, ma már a távol-keleti munkaerő alkalmazása a legnépszerűbb. Az egyre növekvő tendenciát pedig a Központi Statisztikai Hivatal számai is jól mutatják: 2022-ben csak 74 ezer külföldi végzett kereső tevékenységet Magyarországon, de ez a szám 2023-ra már 85 ezerre, 2024-re pedig közel 101 ezerre ugrott. A KSH egy másik, tartózkodást vizsgáló táblázata szerint a legnagyobb ugrás az Ázsiából érkezők számában történt. Míg például a Magyarországon tartózkodó európai országok állampolgárainak a száma stagnált, vagy minimálisan nőtt a 2023-as évben, az ázsiai országokból érkezők száma majdnem 93 ezerre emelkedett a 2023-as 65 ezerhez képest. Az Ázsiából érkező munkások túlnyomó része férfi: míg az ő számuk 18 ezerrel, a nőké 9 ezerrel nőtt 2024-ben.

Ha a Wolt flottapartnerei, vagy akármelyik magyar vállalat ázsiai munkásokkal szeretne dolgozni, általában a munkaerő-közvetítés és a munkaerő-kölcsönzés jöhet szóba. Előbbinél a külföldi dolgozó semmilyen jogi kapcsolatban nem marad az őt közvetítő céggel, és hivatalosan is az a vállalat (vagy futárok esetében az a flottapartner) fogja foglalkoztatni, akinek a tényleges munkát végzi. A másik lehetőségnél azonban a kölcsönzést végző cég csak bérbeadja a saját foglalkoztatásában maradó külföldi munkaerőt a flottás cégnek. Ráadásul míg egy munkaerő-kölcsönző akár néhány hét alatt megszerzi az új embereket, a munkaerő-közvetítésnél egy hosszabb, több hónapos procedúra is lehet, mire kiválasztják, majd vízumhoz és foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyhez juttatják a külföldi munkásokat.

A munkaerő-kölcsönzés azonban egy jóval bonyolultabb folyamat: a cégeknek egy különleges engedélyre van szüksége ahhoz, hogy kölcsönzéssel foglalkozhassanak, ráadásul a kormány rendeletben szabályozza, hogy mely országokból érkezhetnek ezek a munkások. Ezen a listán jelenleg tíz ország szerepel, és többek között Indonézia, Vietnám, a Fülöp-szigetek, Mongólia és Brazília is helyet kapott rajta. Mivel azonban Banglades nem került fel a listára, Mohammed csak egy munkaerő-közvetítőn keresztül állhatott munkába a Wolt flottapartnerénél.

Maier Dávid, a főként indiai munkaerő közvetítésével foglalkozó Terendo ügyvezetője szerint a beérkező külföldi munkaerő szempontjából viszonylag gyengére sikerült az idei első félév, de így is legalább 100-110 ezer vendégmunkás lehet jelenleg az országban, ez a szám pedig folyamatosan nő. Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára áprilisban arról beszélt, hogy a folyamatban lévő beruházások miatt a következő években újabb félmillió munkáskézre lesz szükség.

Maier szerint nem igaz a gyakran előkerülő sztereotípia, hogy a vendégmunkások lustábbak lennének, sőt helyenként húsz-harminc százalékkal nagyobb a teljesítményük a hazai munkaerőhöz képest. A szakértő tévhitnek nevezte, hogy olcsóbb lenne a távol-keleti munkások foglalkoztatása: a betanítás és a plusz adminisztrációs terhek mellett a szállást szintén a cégnek kell megtérítenie, de a vendégmunkások jó teljesítménye és alacsony fluktuációja miatt így is megéri őket alkalmazniuk a vállalatoknak.