Még nem költötte el a PMÁP-kamatokat? Most egy mozdulattal az egész régióba befektetheti

Április 8-án a Budapesti Értéktőzsdén egy olyan új terméket, tőzsdén kereskedett alapot (ETF-et) ünnepeltek egy jelképes csengetéssel, amely a kelet-közép-európai régió piacait fedi le egyetlen befektetéssel.

A Budapesti Értéktőzsdén 2018. október 1-től lehet úgynevezett tőzsdén kereskedett alapokkal, vagyis ETF-ekkel is lehet kereskedni. Vannak amerikai, európai, azon belül német piacra lövő termékek, de van két magyar vonatkozású termék is, az egyik a tisztán magyar papírokba fektető OTP BUX ETF, a másik pedig

a mostani újdonság egy kelet-közép-európai regionális termék, az OTP CETOP ETF, amiben 6 közép-kelet európai ország legnagyobb tőzsdei cégeinek részvényei szerepelnek.

Az ilyen termékek nagy előnye, hogy némi díj megfizetése után a befektető gyakorlatilag egyetlen tranzakcióval megvásárolhatja az alap által követett indexet, nem neki kell az index-felülvizsgálatok után követni a súlyok változását.

A BUX esetében amúgy házilag sem olyan nehéz lefedni az indexet (hiszen abban az OTP, a Mol, a Richter Gedeon és a Magyar Telekom olyan súllyal rendelkezik, hogy a követés nem olyan szerteágazó feladat), de a másik termék, a kelet-közép-európai CETOP 6-7 országát követni sokkal nehezebb házilag, ott külföldi tőzsdéken is megbízást kellene adni, amit nem minden brókercég kezel egyszerűen.

A 6 és a 7 azért keveredik, mert az indexben hét kelet-közép-európai ország van benne, de mivel Szlovákiának nincsen megfelelő méretű tőzsdei cége, valójában csak hat országból van valóban papír az indexben.

A tőzsde által számolt CETOP NTR magyarul Közép-európai Blue Chip Nettó Hozam Index) számításában az origó 2021. január 4., akkor volt 1000 pont a mutató, máig 1479 pontig emelkedett.

Az indexben a három vezető hazai részvény (Mol, OTP, Richter) mellett a cseh (CEZ, Komercni banka), a horvát (Hrvatski Telekom), a lengyel (Orlen, PKO, PZU) a román (Banca Transsylvania, OMV-Petrom), illetve a szlovén (Krka) tőzsdén jegyzett blue chip-ei kapnak helyet, ahogy az elvi lehetőség a szlovák portfólióelemre is meglenne.

Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója szerint az indexre kifejlesztett ETF-termék egy komoly, több országon átívelő fejlesztési munka volt, amitől azt várja, hogy az ETF-piac sokkal népszerűbb lesz, mint eddig volt.

Az index és így az ETF a régió 25 leglikvidebb, legnagyobb régiós részvényét tartalmazó portfólió, amelynek révén egyetlen termékkel megkapható a piac.

A magyar tőkepiac ugyanis önmagában kicsi – a BÉT vezetői Kínában és más ázsiai országokban is marketingelték a magyar tőkepiacot, és ez egy visszatérő észrevétel volt a nemzetközi befektetők felé úgy lehet javítani a „láthatóságot”, ha több ország összefog.

A terméket létrehozó OTP-csoport vezetői, Fazekas Gábor, az OTP Global Markets igazgatója, illetve Turner Tibor, az OTP Alapkezelő általános vezérigazgató-helyettese szerint a CEE-régió az egyik legdinamikusabb Európában, de globálisan is, az ETF pedig úgy tartalmazza majd mindig az aktuális papírokat, hogy mivel ténylegesen is megveszi a részvényeket, így a befektetők az osztalékfizetésekből származó jövedelmet is megkapják.

Mindez például egy tengerentúli befektetőnek is nagy előny, egy hongkongi szakember az egyedi piacokban nem lát akkora fantáziát, egyesével nem fektet energiát azok megismerésébe, de összegyúrva nagyobb lehet a kereslet.

Kevés itthon a részvénybefektetés

A magyar befektetők a kelleténél sokkal kevesebb pénzt tesznek részvényekbe, részvényjellegű befektetésekbe. Ez így, ilyen határozottan is kijelenthető a hosszabb idősorok alapján. A jól ismert globális ökölszabály alapján, nagy vonalakban érdemes a 60-40-es szabályt követni, hosszú távon egy 60 százalékban részvényeket és 40 százalékban kötvényeket tartalmazó portfólió jól ötvözi a hozamtermelési és a kockázat-minimalizálási szempontokat. Az angolszász országokban ezt be is tartják, vagy még nagyobb arányban is tartanak részvényjellegű eszközöket a megtakarítók,

mi, magyarok jó sok hozamról mondunk le hosszú távon azzal, hogy sokkal több fix hozamú befektetést (lakossági állampapírt, bankbetétet) tartunk, mint részvényt.

Igaz, a részvénytartás ellen mostanában lehettek érveink is, a sok nagy világszintű válság, megborulás, a kevés ígéretes magyar részvény, vagy az elmúlt években az alternatívák (például az inflációkövető magyar állampapírok magas hozama). De az idősorok nem hazudnak, hosszabb távon tényleg lemondunk némi hozamról ezekkel a portfóliókkal. Most azonban az infláció és a kötvénypiaci hozamok elkezdtek esni, a magyarok egy jelentős részének a korábbi lakossági állampapírokból van újrabefektethető pénze, ismét előtérbe kerülhetnek a részvényjellegű befektetések, így a részvények, a részvénytúlsúlyos befektetési alapok, a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek), vagy a certifikátok.

Ha pedig valaki a részvények mellett kötelezte el magát, jöhet a következő kérdés: aktívan, vagy passzívan tegyen erre a piacra? Ha aktívan, az jelentheti azt, hogy folyamatosan kapcsolatban van egy brókerrel, saját döntései alapján adja-veszi a papírokat, de azt is, hogy olyan befektetést választ, ahol egy szakember (portfólió-kezelő) végzi el ezt a válogatást a saját tapasztalata és döntései alapján, a befektető pedig megbízik benne.

A passzív befektetés pedig olyan, hogy a piacra teszünk. Azt mondjuk, hogy bízunk a magyar, a román, az amerikai, vagy éppen a nyugat-európai piacokban, esetleg egy ágazatban és annak az adott piacnak a jellemző portfólióját követjük. Méghozzá vakon, vagyis, amikor a magyar piacban bízunk, akkor nem olvasgatjuk, hogy a Magyar Telekomnak, vagy az OTP-nek jobbak éppen a kilátásai, annyi pénzt teszünk rájuk, amilyen súllyal a Budapesti Értéktőzsde BUX-indexében szerepelnek.

Amikor nem pörög tőzsde, akkor igazán az aktív befektetésekkel lehet keresni, természetesen akkor, ha a portfólió-kezelő jó döntéseket hoz, amikor viszont szárnyal egy piac, akkor nagyon jók a passzív befektetések, akkor nehéz őket megverni.

Nem csak előnye lehet

Az ETF-ek, így a cikkben bemutatott CETOP nyújtotta passzív, indexkövető stratégiának az mindenképpen előnye, hogy a díjterhelés alacsony, ‎kevesebbet kell adni-venni a papírokat, csak be kell állni az index követésére, így a tranzakciós költségek lényegesen alacsonyabbak, mint az aktívan kezelt portfóliók esetében.

A termék emellett transzparens, vagyis mindig lehet tudni, hogy mi van a kondérban, hiszen a portfólió mindig a mögöttes index összetételét tükrözi.

Az OTP árjegyzést is vállal, vagyis garantálja azt, hogy az alap tulajdonosai bármikor tudnak venni és eladni is ilyen ETF-eket, vagyis a likviditással sincs gond. A passzív vagyonkezelés hívei szerint emellett nemcsak a sok mozgás, a türelmetlenség zabálja költségoldalról a profitot, de jó esélyt ad arra is, hogy a piac emelkedéséből kimaradjunk.

Természetesen van azért egy ellenoldal is. Az aktív befektetők, vagyis a passzív vagyonkezelés kritikusai azt mondják, hogy a világgazdaság naponta változik, nem lehet évekig ugyanabban a cég-csoportban, indexben, országban megbízni.

Az angolszász alapkezelői piacon vált ismertté az alpha-generating fogalma, ami arra utal, hogy az alapkezelőnek mindenképpen arra kell törekednie, hogy generálja, maximalizálja az alfát, amely betű a piaci átlag feletti hozamot jelenti. Hiszen szerintük a befektető nem attól lesz boldog, ha az index teljesítményét megkapja (például nulla, vagy zéró hozam idején), hanem az ő gondolkodásában a nettó eredmény számít, nem a benchmarkolt hozam.

Az Elemzés Központ cikke olyan hátrányokat is említ, hogy

a passzív befektetés lufikat is fújhat, ami sérülékenységet jelent, illetve ronthatja a hatékonyságot.

Ha ugyanis egy-egy papír alanyi jogon kerül bele a portfóliókba, vagyis a piac nem reagál arra, hogy a cég működése már nem hatékony, pusztán csak azért veszi, mert benne van egy indexben, akkor a cég valós teljesítményéhez képest magas lehet az árfolyama, az „automatikus” kereslet miatt.

Ahogy a szervezőkkel beszélgettünk, azért inkább csak azt hallottuk, hogy a CETOP ETF jól teríti ezen nagyon különböző piacok országkockázatait, hiszen többféle országból vannak papírok a portfólióban. Állítólag a hazai magán- és intézményi ügyfelek kedvelik az ilyen termékeket, és nemcsak a legvagyonosabb private banking ügyfelek, hanem a kisbefektetők is (az ő elérésüket támogatja, hogy egy jegy névértéke 10 euró, vagyis nem kell nagy befektethető összeg).