Mibe fektessünk 2024-ben?

Minden év elejére tőkepiaci szakértők segítségével összeszedjük, hogy nagy valószínűséggel mibe lesz érdemes fektetni az évben. Nem fogunk eldicsekedni részletesen az eredményeinkkel, de

a tavalyi első három tippünkkel, vagyis az inflációkövető magyar állampapírokkal, a BUX-indexszel, illetve a lengyel részvényekkel (a WIG-index) végül tényleg mesés hozamokat lehetett kaszálni 2023-ban.

Az inflációkövető magyar állampapírok stabil és szinte kockázatmentes hozamot jelentettek a magyar lakosságnak. Aki időben bezsákolt belőlük, 2024-ben egészen pazar reálhozamot fog elérni velük. A BUX, vagyis a magyar tőzsdeindex egy év alatt 43 793 pontról indulva 60 ezer pont fölé jutott. Végül a WIG lengyel index 56 ezer pontról 77 ezer pontig nőtt. Ráadásul a szakértőink ezeket a befektetéseket idén is kiemelték.

2024-ben amúgy különleges év várható. Itthon a 2023-as gyengélkedés után növekedést remél mindenki, az eurózónában viszont inkább most lesznek gyatrák a számok.

A kamatok viszont alacsonyabbak lesznek, mint 2023-ban voltak, így a mindent verő lakossági állampapírok után újra izgalmasabbá válhatnak a kockázatosabb eszközök, mint az egyéb kötvények, hazai és külföldi részvények, az arany és akár a kripto.

Ezért arra gondoltunk, hogy most a 13+1 pontunkban csak egyetlen pontot szentelünk a triviális választásnak, vagyis a lakossági állampapíroknak, és a többi egy kicsit cizelláltabb lesz. Olyan, ami nem feltétlenül jellemző egy magyar befektető portfóliójára, de azért érdemes elgondolkodni rajta, ha pedig valaki próbálkozna velük, a pénzügyi szolgáltatók szakemberei biztosan segítenek.

Mivel nagyon sok különféle szakemberrel beszéltünk, az egyes tippek nem feltétlenül konzisztensek egymással. Van, aki abból indul ki, hogy az orosz-ukrán fronton nem lesz javulás, más arra bazíroz, hogy lesz előrelépés.

Akad, aki nem bízik a kriptókban, és az arany drágulását várja, más e kettő összevetésében inkább a bitcoinra tenne. Mi mindenesetre a kapott tippek alapján bemutatjuk azokat a lehetőségeket, amelyek mellett lehet meggyőző érveket felhozni.

1. A lakossági állampapírok

Az elmúlt években nem nagyon lehetett egy befektetési összeállítást máshogyan kezdeni, mint a magyar lakossági állampapírokkal.

2024-ben is így van ez, hiszen aki olyan szerencsés, hogy van inflációkövető Prémium Magyar Állampapírja (PMÁP), az 2024-ben egészen remek reálhozamot (vagyis infláció feletti hozamot) fog elérni: nagyjából 6 százalékos előremutató inflációs környezetben kap majd 18-19 százalékos hozamot. Aki erről már lemaradt, mert nincs ilyen papírja, az most egy hibrid (részben fix, részben változó kamatozású) verzióban, de szintén magas reálhozammal vehet új fajta PMÁP-ot.

De még a legegyszerűbb 1-2 éves lakossági papírok is szép, infláció feletti hozamot ígérnek, például 8 százalékot fizetnek egy olyan időszakban, ahol a 2024. január és december közötti pénzromlás remélhetőleg már csak 5-6 százalék lesz.

2. Devizaeszköz és óvatosság

Ez a pont inkább csak egy általános jó tanács: a forint erős éve után érdemes devizabefektetésben is gondolkodni. A 2024-es év nehezebben olvasható ugyanis befektetési szempontból, mint 2023 – mondja Bánhalmi Gábor, a K&H Alapkezelő vezető stratégája.

Abból érdemes kiindulni, hogy most milyen forgatókönyvet áraz be a piac, és ehhez képest hogyan alakul majd a valóság, ugyanis ez fogja meghatározni a főbb eszközosztályok teljesítményét.

Jelenleg az amerikai gazdaságnál egy recesszió nélküli lassulás van beárazva, valamint az infláció további csökkenése, amely a nagy jegybankokat akár már az év elején kamatvágásokra ösztönözheti. Viszont ha ez a forgatókönyv túlzottan optimistának bizonyul – és erre azért megvan az esély –, akkor várható egy korrekció mind a részvény-, mind a kötvénypiacokon. Ebben a helyzetben a hosszabb, nemzetközi és hazai kötvények újból jó beszállási pontokat nyújthatnak.

A részvényekkel kapcsolatban pedig nem árt az óvatosság, mivel ha a globális gazdaság a vártnál nagyobbat lassul, a jelenlegi vállalati profitráták nehezen lesznek fenntarthatóak, ami drágává teheti az értékeltségeket. Mi következik ebből?

A befektetéseink egy részét – általános ökölszabály szerint legalább 30 százalékát – érdemes lehet devizában tartani,

mert ez egyrészt stabilitást adhat portfóliónknak, másrészt pedig ha visszatér a hazai deviza elmúlt években látott, fokozatos, trendszerű gyengülése, az a forintban számított hozamainknak is jót tehet. Egy ilyen, nehezebbnek ígérkező környezetben a piacokat kevésbé figyelő, óvatosabb befektetőknek jó választás lehet egy olyan, kötvénytúlsúlyos vegyes alap például, amely a hosszabb lejáratú kötvényeken kívül pénzpiaci eszközöket, részvényeket és devizás befektetéseket is tartalmaz.

3. Lengyel papírok

Tavaly is ajánlottuk a lengyel papírokat, akkor nagyon beváltak, de az idén is többen kiemelték számunkra ezt a piacot. Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója szerint 2024 is a lengyel piac éve lehet.

Lengyelország már az elmúlt 10 évben is az EU egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt, de a pártkatonák által elfoglalt állami cégek és egyéb belső problémák miatt a tőkepiac egyáltalán nem tükrözte a gazdaság jó teljesítményét.

Ez érdemben változhat meg azáltal, hogy a 8 éve kormányzó PiS az októberi választásokon elvesztette a hatalmat. Az új kormányban a pénzügyminiszteri szék várományosa korábban portfóliómenedzser volt, így a tőkepiac rezgéseit tökéletesen értő vezető lesz az egyik legfontosabb kormányzati poszt birtokosa.

Az új kormánynak bevételre van szüksége, a tőzsdén lévő állami vállalatok pedig rengeteg osztalékot tudnak fizetni. Így abban lehet bízni, hogy a megalomán projektek helyett kétszámjegyű osztalékok várnak a befektetőkre. Mindeközben a gazdaság szárnyal, tőkevonzó képességéhez nem fér kétség: miközben a lengyel gazdaság a világ GDP-jének alig egy százalékát adja, a globális működőtőke beruházások négy százaléka érkezik az országba. Lengyelország a globális vállalatok első számú európai célpontja, amikor a gyártás Ázsiából való visszatelepítése a téma.

Az egyik legjobb példa erre, hogy az Intel 5 milliárd dolláros beruházással Lengyelországban hoz létre chipgyártó üzemet. A fentiekkel egyetért a Diófa Alapkezelő Zrt. is, amely azt várja, hogy miután a lengyel választásokat követően egy EU- és piacbarát kormány kerül hatalomra (bár kezdésnek pont egy a piacokat kissé megijesztő lépést lengettek be), a jelenlegi magas állami tulajdonnal és befolyással rendelkező tőkepiac liberalizáltabbá válhat. Ez pedig mind a cégek nyereségességére, mind pedig az értékeltségeire vélhetően pozitív hatással lesz.

Ha így lesz, a lengyel tőkepiac 2024-ben felzárkózhat a szárnyaló lengyel gazdaság teljesítményéhez. Éppen ideje lesz ennek, hiszen tízévnyi alulteljesítést kell ledolgozni.

4. Nemzetközi és hazai (elsősorban hosszú) kötvények

Több válaszadónk is a tavalyinál hangsúlyosabban emlékezett meg a kötvénypiaci befektetésekről. A nemzetközi kötvénypiac 2024-ben akár még a részvényeket is túlszárnyalhatja – gondolja Láng András, az SPB Befektetési Zrt. privátbankára. A kamatcsökkentési ciklus ugyanis árfolyamfelhajtó hatással lehet a kötvényekre, mind az állampapírpiacon, mind a vállalati kötvények esetében.

2024-től itt azonban fontos figyelembe venni a Magyarország és az Egyesült Államok között kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény megszűnését. Emiatt javasolt olyan kötvényeket beépíteni a portfólióba, amelyek kamatkifizetésére nem vonatkozik 2024-től a 30 százalékos adó; ilyenek a nem amerikai kibocsátású értékpapírok.

A Diófa Alapkezelő szerint az eurózónában a 2022-ben tapasztalható kínálati sokkok (pl. az energiahordozók szűkössége) mostanra eltűntek, a termelői oldaláról semmilyen inflatorikus, azaz pénzrontó nyomás nincs, amit tovább kellene hárítani a fogyasztókra. A keresleti oldal szintén nem erős, amely esetleg árfelhajtó hatással bírhatna. A Diófa szerint ebben a környezetben a gazdasági növekedés alacsony maradhat, így a hosszú hozamok tovább mérséklődhetnek a régióban, ez pedig a hosszabb kötvények felértékelődését segítheti.

Emellett Magyarországon is folytatódhat a hozamcsökkenés a hosszú kötvények esetén. A Diófa szerint a jelenlegi 6,3 százalék körüli hozamszintekről 5 százalék környékére mérséklődhet a 10 éves benchmark hozama. Ha ez a 130 bázispontos hozamcsökkenés minden az indexben szereplő kötvényre igaz lesz, akkor

a legfontosabb állampapírpiaci index (a MAX) megközelítőleg 11,5 százalékos hozamot termelhet 2024-ben.

Ami a konkrét kötvényeket illeti, Láng András szerint különösen jól teljesíthetnek az euróban és dollárban denominált román állampapírok, amelyekhez a közeljövőben egy nagyobb román gazdasági növekedés és egy szélesebb nemzetközi tőkepiaci integráció is párosulhat. A dollárban denominált, 2033-as lejáratú román állampapír 7,125 százalékos kamatozással rendelkezik. A vállalati kötvények közül pedig egy ausztrál bankcsoport, a Macquarie Group 5,887 százalékos kamatozású kötvényét lehet kiemelni, amely A2-es minősítéssel rendelkezik a Moody’s-nál. Ugyancsak vonzó vállalati kötvény a manapság már főként felhő alapú szolgáltatásokkal foglalkozó Nokia 6,625 százalékos kamatozású kötvénye.

5. Még mindig a magyar részvények és a BUX

Brutálisan erős éven van túl a magyar tőzsde, dollárban mérve 40 százalékot emelkedett a BUX. Ennek ellenére

a hazai tőzsdében továbbra is maradt még puskapor, ugyanis az eredmények a BUX indexben lévő cégeknél a vártnál sokkal jobban alakultak, és ezek 2024-ben is erősek maradhatnak

– véli Le Phuong Hai Thanh, a Concorde elemzési vezetője. Ehhez hozzájárulhat az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank egyre alacsonyabb kamatszintet határoz meg, ami szintén jót tehet a részvénypiacnak. A magyar piac értékeltsége rendkívül alacsony a feltörekvő piaci és globális fejlett piaci indexekhez képest.

A magyar gazdaság 2023-as éve gazdasági növekedés szempontjából nem alakult túl jól, azonban ahogy a kormány szerint 2023 az infláció letörésének éve volt, úgy 2024 pedig a gazdasági növekedés éve lesz – emeli ki a Diófa. Így a hozamok csökkenése és a kormányzati célkitűzések eredőjeként a 2024-es év magyar gazdaság növekedése jó lehet, ami meg fog mutatkozni a magyar részvénypiaci hozamokban is.

Így látja ezt Zakár Tivadar, az Univerz Invest Zrt. cégvezetője. is, aki konkrét papírokat is kiemel.

Az AutoWallis részvényei például a P/E (vagyis a cég részvényárfolyama és az egy részvényre jutó eredményének aránya) alapján nemzetközi összehasonlításban is alulárazottak. Ugyancsak vonzó befektetés Magyarország egyik legnagyobb mezőgazdasági cége, az UBM Holding, amely a Budapesti Értéktőzsde egyetlen agrárrészvénye.

A társaság átlagos növekedése 2025-ig évi 9-15 százalék lehet. Az UBM a nemzetközi ágazati társaihoz képest alulértékelt, ráadásul – agrárprofilja révén – jó eszköz a szektorális diverzifikációra is.

6. Kiberbiztonsági szektor

„2023 végére már mindenkinek a könyökén jön ki a mesterséges intelligencia, a szektor brutális drágulást hozott, viszont nagyon nehéz megítélni, hogy a 2023-ban hatalmasat futott MI-szektor részvényeiben mekkora lehet még a potenciál. A technológiai ágazattól azonban nem kell emiatt feltétlenül elfordulni, ugyanis a kiberbiztonsági szektor érdekes befektetési lehetőséget jelenthet”

– mondja Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője. Miután 2016 és 2023 között megduplázódott a globális kiberbiztonsági szektor, továbbra is jelentős növekedés előtt állhat: a Fortune Business Insights szerint

a piac mérete 2030-ig 425 milliárd dollárra hízhat, míg a Gartner szerint rövidebb távon a 2022-es 164,7 milliárd dollárról 2024 év végéig közel 215 milliárd dollárra emelkedhet.

A növekedést a felhőszolgáltatások emelkedő igénybevétele, a hibrid munkavégzés, a generatív mesterséges intelligencia terjedése és az általa teremtett kihívások, valamint a szigorodó szabályozás együttesen hajthatják. Ráadásul amennyiben költségcsökkentésről van szó a cégvilágban, a kiberbiztonsági kiadások lehetnek az egyik legutolsók a sorban, hiszen azzal a vállalat durva reputációs sérülést kockáztathat – például egy esetleges adatszivárgással.

A kibervédelmi kiadások több alszegmensre oszthatók, például felhő, alkalmazásbiztonság, adatbiztonság, infrastruktúra-védelem. Így a befektethető vállalatok kilátásai függnek attól is, hogy a fentieken belül melyik területre specializálódtak inkább. Azoknak a befektetőknek, akik profitálni szeretnének a kiberbiztonsági piac várható növekedéséből, érdemes lehet egy kiberbiztonsági cégekre specializálódott alapba, vagy ETF-be (Exchange Traded Fundba, vagyis egy tőzsdén kereskedett, részvényekhez hasonló tulajdonságú alapba) fektetni ahelyett, hogy egyetlen vállalatba tennék a pénzüket.

7. Megújuló energia

Rengeteg szó esik a megújuló energiáról, mégis 2022 óta a tőzsde igen mostohán bánt a megújulóenergia-részvényekkel. Mostanra azonban ez a szigor már kissé túlzásnak tűnhet. Korábban a szektor részvényeinek nem tett jót az emelkedő kamatkörnyezet, de ez már esésbe váltott, és az elmúlt időszak árfolyamcsökkenése a cégek értékeltségét már jóval vonzóbb szintekre mérsékelhették.

A szektor továbbra is növekedésben van, a napenergia- és szélenergia-kapacitásban globális szinten kétszámjegyű bővüléssel lehetett számolni 2023-ban, és a számottevő növekedés 2024-ben is folytatódhat – mondja Árokszállási Zoltán. Az ágazatban továbbra is világszinten jelentős a kormányzati támogatás, hiszen a klímaváltozás lelassításához elengedhetetlen a megújuló energiatermelés gyors térhódítása.

2022 vége óta a napenergiával foglalkozó társaságok részvényei a szélenergia-társaságok papírjait általában alulteljesítették, azonban a kamatkörnyezet változásával és a szektorban látható kapacitásbővülés miatt nem kizárt, hogy ebben változás következzen be. Érdemes megnézni a tengerentúli, napenergiával foglalkozó vagy ahhoz kapcsolódó (például invertergyártással foglalkozó) vállalatok papírjait, hiszen a tengerentúli adókedvezmény és támogatás (IRA) jelentette segítség a támogatóbbá váló kamatkörnyezetben plusz előnyhöz juttathatja ezeket a társaságokat.

8. India

Az ázsiai piacokban szoktak bízni a befektetők, de Kína gyenge növekedése rányomta a bélyegét most a piacokra, és fennáll a kockázata 2024-ben is, hogy a kínai gazdaság adósságdeflációs visszaesésbe kerül. Ezért inkább a fiatal és növekvő népességgel, gazdasági növekedéssel, változatos ágazati összetettséggel rendelkező India részvénypiaca fogja a növekedést magához ragadni – mondja Zakár Tivadar.

India tőzsdéje szinte egyetlen iparágtól sem függ, minden szektorból bőséges választási lehetőséget biztosít a befektetőknek. A közvetlen részvényeken túl kiválóan lehet a kitettséget indexkövető ETF-ekkel kiépíteni.

9. Az arany

2024 egyik igazi sztárja az arany lehet – véli Pletser Tamás, az Erste Bank olaj-és gázipari elemzője, aki több olyan tényezőt is kiemelt, ami növelheti az arany árfolyamát. A központi bankok 2020 óta felpörgették aranyvásárlásaikat, 2022-ben rekordmértékben közel 1100 tonna aranyat vettek, majd a trend 2023-ban is folytatódott, az első háromnegyed évben 800 tonna nettó aranyvásárlás történt. Az előrejelzés szerint a jegybankok 2024-ben is vásárlók maradhatnak, főleg a BRIC tagállamok (Brazília, Oroszország, India, Kína) iparkodnak, amelyek nem szeretnék tartalékaikat a nem-barátinak tekintett nyugati világ devizáiban (dollár, euró) tartani, a keleti devizák viszont nem feltétlenül forgalomképesek/konvertibilisek.

Az amerikai FED kamatot csökkenthet 2024 első negyedévében, majd akár később is az év során. A FED kamatcsökkentéseit a többi nagy központi bank (Bank of Japan, ECB, Bank of England) is követheti.

Mivel az arany nem fizet hozamot, a világban lévő kamatok nominális szintje meghatározó az arany árfolyamára nézve.

A fejlett világban a negatív reálkamatokat az elmúlt másfél évben pozitív reálkamatok váltották, vagyis az állampapírok, rövid kötvények hozama felette volt a várható inflációnak. Ugyanakkor könnyen elképzelhető, hogy ismét negatív reálkamatokkal találkozzunk rövid távon, ha már nem kell annyira harcolni az infláció ellen. Ezt a kormányok is szorgalmazzák, hogy ne legyen olyan drága az adósságállomány finanszírozása. Ha így lesz, akkor erősödhet az arany, mint értékmegőrző szerepe.

Az elmúlt időszak két jelentős háborús konfliktust is hozott a világba, az orosz/ukrán mellett az izraeli/palesztin háború is teljes erővel dúl. Ezek a konfliktusok aligha oldódnak meg közeljövőben, sőt további fegyveres összecsapások kialakulása is várható, a geopolitikai feszültségek idején pedig mindig népszerűbb az arany.

Végül a kriptodevizák kockázatai is segíthetnek, az arany ugyanis nagy ellenlábasa a kriptónak. Az arany előnye, hogy fizikailag megfogható, könnyen szállítható és elrejthető. Nagy volumenben ugyanakkor megnő a tranzakciós költség és lassú az elszámolhatósága is. A kriptók esetében a befektetői bizalom egy virtuális eszköz felé árad, amelynek a léte függ a mindenkor jelen lévő globális áramellátástól is. Ezzel együtt Pletser Tamás azt gondolja, hogy

a kripto nem jelent még igazi alternatívát a 7000 éves pénzügyi történelemmel vívó arannyal szemben.

10. Olasz állampapírok

Beszéltünk már nemzetközi kötvényekről, de kicsit más logikában említsünk meg egy talán meglepő választást.

Most, hogy a legfrissebb európai inflációs adatok a vártnál jobbak lettek, és mintha a vezető európai jegybankárok is egyre megengedőbbek lennének a kamatpolitikával kapcsolatban, más európai országok államkötvényei is újra egyre vonzóbbak – véli Árokszállási Zoltán.

Leginkább az olasz állampapírok hozamai tűnnek még mindig magasnak mind nominálisan, mind a német hozamokhoz képest. Mindezt az is alátámasztja, hogy az olasz papírok német feletti hozamfelára az elmúlt években egészen jól együtt mozgott az olasz és a német inflációs különbséggel. Egyébként merően szokatlan módon olasz infláció a német alá csökkent, ráadásul ez a mértékadó előrejelzések szerint egy darabig még így is maradhat. Ezt egyébként az olasz 10 éves állampapírok német feletti hozamkülönbözete nem igazán követte le az utóbbi hónapokban, ami az olasz hozamfelár csökkenését indokolhatja a későbbiekben.

Természetesen az olasz államadósság óriási, és fenntarthatóságát időről-időre meg szokták kérdőjelezni, ugyanakkor ez egy olyan ismert probléma, ami nem a közelmúltban jelent meg. Amennyiben valóban vége a monetáris szigorításnak az euróövezetben, vagy akár kamatcsökkentés indulna be, akkor az az elmúlt évek tapasztalatai alapján hozzájárulhat az olasz állampapírhozamok csökkenéséhez, és ezáltal az árfolyamuk emelkedéséhez.

11. Oroszországban maradt bankok

Általában véve is felértékelődési lehetőséget mutatnak a közép-európai bankok, ám ezen belül is 2024-ben kiemelt figyelmet érdemelhetnek az orosz kitettséggel rendelkező pénzintézetek – véli Le Phuong Hai Thanh. Az Oroszországban maradt bankok eredménytermelő képessége ugyanis továbbra is erős a szankciós környezet ellenére, ám az ilyen kitettséggel rendelkező részvényeket büntetik a befektetők.

A jelenleg befagyott ukrán háborús fronton azonban lehet fordulat. Ugyan messzinek tűnik, de az amerikai választás végeredménye is tudja ezt formálni, a republikánus oldal ugyanis meglehetősen ellenzi a háború további finanszírozását. Ebben az esetben valószínűbb lehet egy tűzszüneti tárgyalás, amelynek esetén az érintett bankok árfolyamának jelentősen kéne emelkednie.

12. Latin-Amerika

A piac jelentős része Fed-kamatcsökkentést vár 2024-re. Az álmoskönyvek szerint ilyenkor jól teljesítenek a fejlődő piacok (emerging markets – EM), amelyek 50 éve nem voltak ennyire alulértékeltek az amerikai piachoz képest. Ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy 2024-ben ez ennyire egyszerű lesz, hiszen a három nagy feltörekvő régióból kettő érdemi terhet cipel: az EMEA (Európa, Közel-Kelet, Afrika) a két regionális háborút, Ázsia pedig a kínai gazdaság alulteljesítését.

14 év után viszont reneszánszukat élik a latin-amerikai (LATAM) piacok, amelyeket a csapások eddig elkerültek

– véli az Accorde. Az alapkezelő szerint a két domináns piac Brazília és Mexikó, amelyek egyrészt bőséges nyersanyagkészlettel, másrészt kedvező földrajzi fekvéssel rendelkeznek, ami az ellátási láncok újratervezése kapcsán kerülhet a figyelem középpontjába. A brazil külkereskedelmi többlet rekordokat döntöget, masszív reálkamatot kínál a deviza. Ami legalább ennyire fontos, hogy a nem OPEC+ tagállamok az idei évben folyamatosan növelték a kitermelt olaj mennyiséget, amely egy olyan olajpiacra jött, ahol Szaúd-Arábia önkéntes termeléscsökkentési intézkedésekkel próbálja stabilizálni az árfolyamot.

Mexikó pedig az USA legnagyobb kereskedelmi partnere lett, az USA mexikói importjának aránya 2023-ban meghaladta a kínait és a kanadait. Láthatóan a nearshoring, vagyis az ellátási helyszínek közelre átszervezése elindult, Mexikó északi részén a magántőke pörgeti a beruházásokat, főként az építőipar és az új eszközök beszerzése a meghatározó. A déli országrészben pedig az állami infrastrukturális beruházások a dominánsak, amelyeknek üteme még a 2024-es választásig kitarthat. Ha a nearshoring berobban, akkor racionális azt feltételezni, hog a mostani 35 milliárd dolláros FDI (külföldi direkt beruházás) szint a régió hosszútávú átlagára, 60 milliárdra növekedhet. Már 2023-ban is jól teljesített a két ország részvénypiaca, a brazil 25 százalékot, a mexikói 30 százalékot emelkedett dollárban, de lehet, hogy ez még csak a kezdet.

13. Alulárazott defenzív részvények

A tőkepiac jelenleg a recessziót nem árazza, de azért érdemes lehet a defenzív (kockázatok esetén is védelmet nyújtó) papírokra is figyelni, így a közműszolgáltatókat tartalmazó ishares Utility ETF, vagy a napi fogyasztási cikkek részvényeit tartó ishares Consumerstaples ETF-et – véli Láng András.

A defenzív részvények árfolyama jelentősen felülteljesítette az S&P-t 2022-ben, 2023-ban viszont a legrosszabbul teljesítő szektorok közé sorolhatók, ezért fundamentálisan is alulárazottnak számítanak.

13+1. Újra bitcoin?

Ugyan fundamentálisan lehetetlen beárazni a bitcoin belső értékét, viszont mint minden tőkepiaci instrumentumét, így a bitcoin árát is a kereslet és a kínálat határozza meg.

Az SPB szerint a bitcoin esetében a kínálat eleve folyamatosan csökken, hiszen egyre nehezebb lesz a bányászoknak új bitcoint találni. Várhatóan 2024 áprilisában pedig egy fontos, a bányászatot alapjaiban érintő történésre is sor kerül, ez az úgynevezett felezés: a négyévente ismétlődő eseménykor elfeleződik az adott egységnyi bitcoin kibányászásáért járó jutalom. Az eddigi felezések tapasztalata azt mutatja, hogy a megelőző időszak árnövekedéssel járt együtt, így van ez most is, a kripovaluta szeptember óta drágul.

Mindemellett az amerikai befektetők számára a Blackrock 2024 elején fizikai bitcoinnal fedezett tőzsdén kereskedett befektetési alapot fog kibocsátani, ami szintén árfolyamfelhajtó hatású lehet, mert növeli a keresletet.