Egy hete adták át, máris leállt a neszmélyi komp

Különös történettel kereste meg lapunkat egy olvasónk. Július 5-én szeretett volna átmenni a frissen átadott neszmélyi komppal a szlovákiai oldalon található, de amúgy máig szinte teljesen magyarlakta Dunaradványba (Radvaň nad Dunajom). De a komp délben már nem közlekedett. Egy család rosszabbul járt, nekik ugyanis a túloldalon maradt az autójuk is. 10-kor még átjöttek Magyarországra a komppal, bóklásztak egy kicsit, de délben már nem tudtak visszamenni, mert állítólag 10 és 12 között 15 centivel lejjebb ment a Duna vízszintje.

A tanácstalan turisták olyan információkat hallottak, hogy az 1,4 méter merülésű komphajó nem tud átmenni. A neszmélyi oldalon ugyan elég mély a kikötő, ott nincs baj, de a túlparton a szlovákok úgy szabályozzák Bősnél a víz állását, hogy az erőmű termelésére figyelnek, ezért hiába esett mostanában sokat az eső, nem engedtek át elég vizet.

A magyar projektgazda a Magyar Közút Nonprofit Zrt, míg a szlovák oldalról Nyitra megye vállalta – útkarbantartó vállalatán keresztül – a kikötő üzemeltetését. Kerestük a Magyar Közutat. A cég megerősítette, hogy

„július 5-én 12 órától a kompközlekedést az alacsony vízállás miatt le kellett állítanunk a vízállás emelkedéséig, ugyanis a dunaradványi oldalról a hajó terhelten már nem tudott elindulni.”

Erről az Útinform szolgálaton keresztül folyamatosan adott a cég tájékoztatást többek között a rendszeresen frissülő hírfolyamukon keresztül. Július 6-án reggelre pedig 10 centimétert emelkedett a vízszint, így a komp újra jár.

A cég szerint a szükséges műszaki feltételek biztosítása mellett is előfordulhat ugyanakkor később is olyan helyzet, amikor a kompközlekedést felfüggeszthetik, de ez nem példa nélküli más kompátkelőknél sem, az időjárási, vízállási tényezőket nem minden esetben lehet semlegesíteni, tehát nagyon alacsony (július 5-én alig 100 cm volt a vízszint) vagy extrém magas vízállásnál is történhet leállás.

Ha ilyen helyzetre kerülne sor, a Magyar Közút a rendelkezésére álló felületeken igyekszik folyamatos, naprakész tájékoztatást adni. Ezért minden esetben még utazás előtt érdemes tájékozódni az Útinform oldalon a komp menetrendjével kapcsolatosan – írták.

Ünnepélyes átadás

A Neszmély-Dunaradvány komp igazi magyar–szlovák büszkeség, és bár az átadás csúszott, végül egy ünnepélyes eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter avatta. Ő az eseményen stratégiai jelentőségű kormányzati feladatnak nevezte a minél több magyar – szlovák határátkelő nyitását, kiemelve, hogy 2010-ben huszonkét átkelőpont volt a két ország között, ami mára harminchatra nőtt, de hamarosan negyven lesz.

Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy a projekt 2,2 milliárd forintba került, és európai uniós társfinanszírozással valósult meg. Elvileg hétköznaponként kétóránként, naponta nyolcszor megy a komp, hétvégén dupla olyan sűrűséggel.

A neszmélyi komp amúgy szimpatikus fejlesztés, hiszen teljesen ingyen szállítja az utasokat, igaz, az uniós támogatás függvényében eléggé érthetetlen, hogy miért nem lehetett úgy kikotorni a dunaradványi kikötőt is, hogy ez az említett erőművi ingadozás ne okozzon azonnal gondot.

Magyar hajó

A Magyar Közút korábban azt is közölte, hogy a komp magyar tervezésű és gyártású, magyar lobogó alatt közlekedik. Itt egy videó is látható erről. A duplavégű, folyami önjáró hajót a Magyar Közút szerezte be és üzemelteti a jövőben. Három dízelmotorral megy, amelyek megfelelnek a környezetvédelmi előírásoknak. A folyami kompok az áramlást és a szelet is figyelembe veszik, a tavakon ez könnyebb feladat.

A Szigetmonostoron gyártott modern, aszimmetrikus felépítésű komp 25 tonnányi terhet képes egyszerre szállítani, ez 80 utasnak vagy 8 gépjárműnek és 40 utasnak felel meg. Egy hajóvezetővel és egy gépkezelő matrózzal megy a komp.

Ez egy komoly szakma

A legtöbb rév és komp a Dunán és a Tiszán található, de vannak hajójáratok a mellékvizeiken (Bodrog, Sajó, Körös), illetve a Balatonon is.

A Magyar Révhajósok Egyesületének honlapja szerint jelenleg 57 üzemelő átkelőhely a tagja a szakmai egyesületnek, de kimondott cél ezek számának növelése, hiszen minden ilyen rév és komp a fő funkciójuk ellátása mellett, egyfajta kis logisztikai központ is, amit a túrázók is kedvelnek, vagyis turisztikai szempontok miatt is hasznosak.

A révhajózást amúgy jellemzően az állam és/vagy az önkormányzat támogatja, mert ezek többsége önmagában nem lenne rentábilis, ugyanakkor adott szakaszonként biztosítani kell az embereknek az átkelést. A kormányzati támogatásról itt található a friss kiírás.

A konkrét neszmélyi esetet nem tudtuk kommentáltatni, de a forrásunk azt mesélte, hogy a révvel/komppal tényleg vigyázni kell: a komp nem híd, általában napkeltétől napnyugtáig megy csak, sötétben nem, de valóban az alacsony vízállás vagy a köd is akadályozhatja a használatot, a vízisportok kedvelőinek pedig arra kell nagyon figyelniük, hogy hol vannak kifeszített köteles révek.

A révek/kompok többségnél amúgy menetrend van, de akad néhány olyan is, amelyik legalábbis a csúcsterhelésnél folyamatosan jön-megy.