Az állam nagyon jól járhat a drágább tankolással

Tizenhárom hónap után vége lett a benzinárstopnak, a hét közepétől már Magyarországon is csak piaci áron lehet tankolni mindenkinek. Az intézkedés nem csak a magyarok pénztárcáját érinti, potenciális továbbgyűrűző hatásai lehetnek különféle makrogazdasági mutatókra és az autóhasználatra is. Nézzük a főbb várható hatásokat.

Megnyomja az inflációt

A magyarországi fogyasztói árindex Európa egyik legnagyobb drágulását mutatja az idei évben még úgy is, hogy a fogyasztói kosár nem elhanyagolható részét teszik ki ármaximált termékek. Hatósági áron juthatunk hozzá több alapélelmiszerhez vagy a rezsi egy részéhez. Ezek közül most teljesen kiesik az üzemanyag, amely korábban korlátlanul, majd több lépcsőben korlátozva, de azért tartotta magát a lakosság számára az árstopos termékek között. A termékcsoportokra bontott infláción erősen meglátszik az árstop, ebben a kategóriában másokhoz képest nagyon alacsony volt eddig a drágulás Magyarországon:

Megkérdeztük Jobbágy Sándort, a Concorde Értékpapír Zrt. makroelemzőjét, mennyire nyomhatja meg a drágulást a lakossági benzin és a gázolaj piaci árra való visszaterelése. Becslésük szerint

decemberre vonatkozóan 1-2 százalékpontos emelkedés valószínűsíthető az előző év azonos időszakához képest, így 24-25 százalékra emelkedhet a magyar fogyasztói árindex

szemben az ársapka fennmaradására vonatkozó, 23-24 százalékos előrejelzéssel. Jobbágy Sándor szerint a 2022-es éves átlagos infláció így 0,1-0,2 százalékponttal emelkedhet, és 14,4-14,5 százalék közelében alakulhat, de természetesen a benzinár-változás okozta hatás még függ a további piaci ár alakulásától és a forintárfolyam mozgásától is.

Matolcsy György nagyot szóló kritikájában felmerült, hogy az árstopok valójában gerjesztik az inflációt, a jegybankelnök szerint „3-4 százalékos inflációs többletet okoznak”. Nem fejtette ki, milyen eloszlásban érti ezt, de több mint valószínű, hogy Matolcsy inkább az élelmiszerekre, és nem az üzemanyagra gondolhatott. A kiskereskedelmi láncok ugyanis könnyen meg tudják lépni (és szakértők szerint meg is lépik), hogy az árstopon elveszített bevételt más, szintén nagy tételben fogyó termékek drágításával hozzák vissza, míg benzinkutakon erre kisebb a tér. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egyébként szerdán lesöpörte Matolcsy árstopos-inflációs kritikáját. „Abban nincs igaza az MNB elnökének, hogy az árstopok növelnék az inflációt, erről szóló számítás vagy ilyen közgazdasági modell nincs” – mondta egy rendezvényen.

Az állam kaszál rajta

A magasabb fogyasztói árak az államnak annyiban segítséget jelentenek, hogy emelkedik miattuk az áfabevétel. Mivel a magyar költségvetés a korábbi kiköltekezés, a költségek növekedése és az EU-val való pénzügyi csatározások miatt sérülékeny állapotban van, így az emelkedő benzinárból származó extra bevétel segítség lehet a kormánynak. De mennyi az annyi?

A plusz áfabevételre sajnos nagyon nehéz hitelt érdemlő becslést adni, túl sok a bizonytalansági tényező, de az biztosnak tűnik, hogy a nagyságrend százmilliárdos lesz. A szerdai áremelkedés közel 200 forintos volt. Ha ennek a szintnek a megmaradásával, és változatlan fogyasztási trendekkel számolnánk, azt pedig nem vennénk bele, hogy a tankolók egy része eddig is piaci árat fizetett, akkor mintegy 200 milliárd forintos plusz jönne be jövőre. Ez így persze nem ad teljesen reális képet, így a valóságban ennél mérsékeltebb, ám így is jelentős tétellel gazdagodhat áfából pluszban a költségvetés.

Mivel azonban a benzinár folyamatosan változik, és a mostani szint – a 2020-ban látott 280-400 forinthoz képest – historikusan magasnak számít, illetve a vásárlási kedv is alább hagyhat a drágaságnak köszönhetően, ennél minden bizonnyal alacsonyabb lesz az extra költségvetési áfabevétel végösszege. Az üzemanyag-fogyasztás várható alakulására a cikk végén még visszatérünk, elöljáróban annyit, hogy a tavalyihoz képest 30-40 százalékos növekedés volt idén a tankolt mennyiségben, a drágaság pedig visszaterelheti a trendvonalat a normál sávba.

De vannak más, az üzemanyag-eladáshoz kapcsolódó állami bevételek, amelyek szintén nőhetnek mostantól. Kedd éjszaka egy rendelettel a kormány visszaállította a jövedéki adó szintjét a hatósági ár előttire. Kérdéses, hogy ez nominális értelemben hozhat-e többletbevételt a konyhára. Az állam a brutálisan megnövekedett üzemanyag-vásárlás miatt 2022-ben még a csökkentett mértékkel is többet kaszált jövedéki adóból, mint 2021-ben: a G7 számítása szerint csak az első öt hónapban 32,4 milliárd forintos többletbevétel keletkezett. Ha az ársapka eltörlése után visszaesik a tankolási kedv, akkor még a megemelt adómértékkel sem biztos, hogy több folyik majd be jövedéki adóból jövőre, mint idén.

Van viszont egy másik adónem, amiből tényleg sok plusz pénz jöhet:

szerdán kiderült, hogy a Molra tavasszal kivetett extraprofitadót 95 százalékra emeli a kormány.

A különadó kulcsát egyszer már emelték nyáron – 25 százalékról 40 százalékra –, ennek ellenére a Mol bírja a gyűrődést, hatalmas, rekordnyereséget könyvelt eddig idén. Ennek oka az a tényező, amivel az extraprofitadó bevezetését indokolták: az utóbbi hónapokban a cég rengeteget keresett azon, hogy az Oroszországból érkező Ural kőolaj a háború óta sokkal olcsóbb lett a Nyugat-Európában használt Brent típusú kőolajnál. Az európai piaci árat ez utóbbi szabja meg, így a Mol olcsón szerez be és drágán ad el.

A kormány az új adók bevezetésekor (tehát még a 25 százalékos szint idején) összesen 800 milliárd forintot tervezett beszedni a különadókból (amelyek a bankok és a Mol esetében valóban nevezhetők extraprofitadónak, de a többi szektornál nem pontos ez az elnevezés). A 95 százalékos kulccsal ez a tétel minden bizonnyal még magasabb lesz. A Portfolio a kormány által nyáron közölt adatokon alapuló számításai szerint jövőre 470-480 milliárd forintos pluszbevételhez juttathatja a költségvetést ez a lépés.

Tovább ronthatja az egyenleget

Van még egy makrodimenzió, amit megmozgathat az ársapka eltörlése, ez pedig a külkereskedelmi mérleg. Mint arról mi is írtunk, az elmúlt napok hiányát – ami végül az ársapka eltörléséhez vezetett – a Molon kívüli import kiesése okozta, hatósági áras eladás mellett ugyanis a többi importőrnek nem érte meg külföldről behozni üzemanyagot. A piaci ár visszatérésével ez megváltozhat, újraindulhat a behozatal. A felpörgő import pedig várhatóan csak jövő évtől éreztetheti hatását a külkereskedelmi egyenlegben.

Jobbágy Sándor szerint elképzelhető, hogy mérsékelt egyenlegromlás következik be, de ezt más importhatások (például a földgázfogyasztás csökkenése) bőven ellensúlyozhatják. A sok éven át pluszos magyar külkereskedelmi mérleg 2021 nyarán csapott át mínuszba, idén pedig sorra döntötte a negatív rekordokat, elsősorban azért, mert akármilyen magas ára volt a földgáznak, muszáj volt behozni (az oroszokkal kötött gázszerződés nem teszi semmissé a piaci hatásokat, az árnövekedés mindig megjelenik a kiadási oldalon, csak késleltetve).

Kevesebbet fogunk autózni?

Mint láthattuk, az állami bevételek alakulása sok szempontból függ attól, hogyan hat az ársapka eltörlése a benzinfogyasztási kedvre és az autóhasználatra. Logikus lenne, ha a lakossági benzinár drasztikus növekedése visszavetné a benzinvásárlást, így végső soron az autózást Magyarországon. Már csak azért is, mert az idén hazánk teljesen elkezdett kilógni az európai átlagos üzemanyag-fogyasztási trendből:

Konkrét fogyasztás szintjén ez annyit tesz, hogy az első három negyedév alatt 41 százalékkal több 95-ös benzin fogyott az előző év hasonló időszakához képest, gázolajból pedig szintén 37 százalékkal több.

A G7 keddi elemzésében arra jutott, hogy ettől függetlenül nem a fogyasztás növekedése lehet az elsődleges ok a hiány mögött. A cikkben egyesével is megvizsgálták az uniós országok üzemanyag-fogyasztásának alakulását, amiből kiderült, hogy

bár átlagban valóban felfelé lógunk ki, korántsem Magyarország az egyetlen, ahol többet tankolnak az emberek idén: a 2021 augusztusa és 2022 augusztusa közötti 14 százalékos növekedéssel csak a harmadik helyen állunk Portugália és Szlovákia után a rangsorban.

Kérdés, mennyiben az ársapka hatása volt az, hogy a hazai tankolás így megugrott. A Portfolio összevetette a hazai üzemanyag-fogyasztás alakulását a teljes kiskereskedelmi forgalommal, amiből az látszik, hogy utóbbi esetben a magyar nem lóg ki az uniós trendből, míg előbbi esetben nagyon is.

Ebből az következik első körben, hogy az ársapkának minden bizonnyal jelentős hatása volt. Van azonban néhány furcsa jelenség, amit a cikk felvet, például hogy az árstop korlátozásainak fokozatos beépítése (külföldiek, céges autók stb.) miért nem húzta vissza a korábbi szint közelébe a keresletet. Erre lehetséges magyarázat például a tartalékolási hajlandóság növekedése, vagy az, hogy megmaradt bizonyos szintű trükközés. A tartalékolt üzemanyagnak, amennyiben tényleg jelentős mennyiségről beszélünk, lehet egy olyan hatása a következő időszakban, hogy a kutaknál kevesebb fogy (így az állam is kevésbé jár jól), miközben az autóhasználat nem esik vissza ennek megfelelő mértéken.

Azt is érdemes megnézni, van-e olyan általános trend, amely az árnövekedés és az autóhasználat (tankolt mennyiség) csökkenése közötti összefüggésre utalna. Európai viszonylatban nem látszott egyértelmű kapcsolat az utóbbi időben: 2021 vége és 2022 márciusa között például meredeken emelkedtek az üzemanyag-árak, miközben – mint a fenti ábránkon látszik – a 2015-ös bázishoz mért tankolási volumen gyengén hullámzott, az árváltozásokat kísérő fogyasztási jelenségek a kanyarban sincsenek a Covid miatti lezárások által kiváltottakhoz képest.

A magyar fogyasztók relatíve magas árérzékenysége, illetve a 2023-ra amúgy is várható válság és életszínvonal-süllyedés miatt ugyanakkor meglepő lenne, ha ilyen magas szinten maradna a hazai autózási kedv. A legvalószínűbbnek talán az tűnik, hogy a magyar trendvonal elkezdi ismét közelíteni az európai átlagot, ami abszolút értékben némileg csökkenő autóhasználatot jelent a mai szinthez képest.