Újabb 24 éves csúcson, 13,7 százalékon az infláció

2022. augusztus 09. – 09:01

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

13,7 százalék volt az éves infláció júliusban, ilyenre huszonnégy éve, 1998 óta nem volt példa Magyarországon – derül ki a KSH közleményéből. A szezonális hatásoktól megtisztított, úgynevezett maginfláció 16,7 százalék lett, ez az egyik legmagasabb érték Európában. Az élelmiszerek ára 27 százalékkal nőtt. A havi infláció 2,3 százalék, ami szintén kiugróan magas érték.

A KSH gyorsjelentéséből kiderül, hogy az élelmiszerek drágulása pörgette az inflációt, de az átlagos élelmiszerár-emelkedés 27 százalékán belül is voltak kiemelkedően dráguló termékek. A margarin 65,8 százalékkal lett drágább, de 40 százalék fölötti a kenyér, a sajt, a száraztészta és a tejtermékek árának emelkedése is.

A tartós fogyasztási cikkek 14 százalékos áremelkedése húzta még felfelé az éves inflációt – ezen belül a használt autók csaknem 18, az újak 17,5, míg a bútorok 18–20 százalékkal drágultak –, ugyanakkor a szeszes italok, dohányáruk 11,2 százalékkal, míg a szolgáltatások 6,8 százalékkal kerültek többe. Kiemelkedően nagyot nőtt az állateledelek ára (33,1 százalék) és a taxiköltség (27,4 százalék).

Egy hónap alatt 21,3%-os drágulás? Erre is van példa

A havi inflációs adatok között vannak még ijesztőbbek. A fogyasztói árak júniusról júliusra átlagosan 2,3 százalékkal nőttek, de az élelmiszerek 4,1 százalékkal, ezen belül az édesipari lisztesáru 21,3, a kenyér 12,7, a száraztészta 7,8, a rizs 7,4, a sajt 6,9 százalékkal drágult.

A szeszes italok, dohányáruk ára 3,7 százalékkal emelkedett egy hónap alatt, főleg „a mindkét termékkört érintő jövedékiadó-emelések következtében”. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,9 százalékkal – ezen belül az új személyautóké 4,7 százalékkal – nőtt, míg a szolgáltatások ára 1,6 százalékkal emelkedett egy hónap alatt.

Optimisták voltak

Az MNB korábban szeptemberre jósolta az infláció tetőzését, szerintük 14–16 százalék lesz a legmagasabb érték. A mostani maginflációs adat viszont, ami havi szinten 3, míg éves szinten 16,7 százalékos inflációt mutat, azt jelzi, hogy ennél magasabban lesz a tetőzés. Ezt a becslést a jegybank ráadásul még azelőtt jelentette be, hogy a kormány először gyakorlatilag kivégezte a katázás lehetőségét, aztán a rezsicsökkentést is átalakították, végül pedig a céges autók hatósági áras tankolását is megszüntették.

A drágulás mértéke még az elemzők által vártnál is magasabb – legalábbis a Portfolio.hu hétfői cikke szerint az elemzői várakozás júliusra 13 százalékos infláció volt, az egyes elemzők által mondott értékek 12,4–13,3 százalék között szóródtak (és van olyan elemző, aki decemberre már a 19 százalékos inflációt se tartja kizártnak).

Az infláció az egész világon 2021-ben, a harmadik Covid-hullám után hirtelen újrainduló gazdasággal pörgött fel, Magyarországra pedig ősszel szivárgott be. A drágulást akkor a kialakuló energiaválság is súlyosbította, erre jött rá az idén februárban kitört orosz–ukrán háború.

Mindenkinek fáj, nekünk kicsit jobban

A magyarországi helyzetet külön befolyásolja:

  • a durván kilengő euróárfolyam, a forint elértéktelenedése ugyanis drágít minden importált terméket,
  • és a kormány brutális februári pénzosztása, amelynek részeként elég rövid időn belül több mint 1500 milliárd forintot szórtak ki, tovább pörgetve ezzel a fogyasztást.

A kormány sokáig igyekezett enyhíteni az infláció hatásait, így hatósági árasították

  • a lakossági energiát,
  • az üzemanyagot
  • és hat alapvető élelmiszert.

A rendszer azonban recsegni-ropogni kezdett, így a háromból az első két intézkedés most már csak bizonyos csoportoknak elérhető. Az eddig fenntartott, most elengedett hatósági árazás azonban a következő hónapokban még egy lapáttal rátesz majd a drágulásra, így valószínű, hogy a teljes 2022-es infláció jóval 10 százalék felett lesz.

Bár Magyarország Európán belül a legmagasabb drágulást regisztráló országok közé tartozik, az infláció globális jelenség. 1945 óta összesen egyszer volt ilyen magas a világszintű drágulás üteme, az 1973-ban kezdődő válságból aztán közel egy évtized volt kilábalni, ráadásul ezzel a recesszióval ért véget a kapitalizmus aranykorának nevezett időszak is.

A jegybank feladata megállítani

Felvetődik a kérdés, hogy mit lehet ilyenkor tenni. Az infláció kezelése minden országban a központi bank feladata (ez Magyarországon az MNB, az eurózónában az EKB, az USA-ban pedig a Fed), az ő legfőbb eszközük az árnövekedés megállítására a kamatemelés. Ha ezt meglépik, gyakorlatilag szándékosan lassítják a gazdaság növekedését, vagy okoznak egyenesen válságot, a lényeg mindenképpen a kereslet csökkentése, ezzel pedig az árak visszafogása. Erről itt írtunk bővebben.

A Magyar Nemzeti Bank július 26-án emelte 10,75 százalékra a jegybanki alapkamatot, ami a fejlett országokhoz képest mindenképpen magas értéknek számít, de a jelek szerint még így sem elég a drágulás megfékezésére. Arról, hogy pont most miért nem működik a kamatemelés, ebben a cikkünkben írtunk hosszabban.

Az infláció ellen a legkülönbözőbb módszerekkel küzdenek meg a cégek és az emberek, a gyártók egy része például a kiszerelés méretét csökkenti, így a félkilós kenyerek is gyakran 350 grammosra mennek össze.

Az egyetlen, ami ebben a helyzetben megnyugtathat minket, az, hogy az augusztus huszadikai állami ünnepségen 350 forint lesz a sör, ami a propagandamédia szerint biztos jele annak, hogy legyőztük a háborús inflációt.

Nemrég Telexikon magyarázóvideót is csináltunk arról, hogyan drágult meg a magyar konyha klasszikusa, a rántott hús az elmúlt időszakban. Ez itt tekinthető meg:

Messze túl az elemzői várakozáson

Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója értékelte a brutális inflációs adatot. „A rezsiemelés előtti utolsó inflációs adatot láthattuk, innentől kérdés, hogy hogyan reagál majd a lakosság és a vállalati szféra a hirtelen megugró számokra. Az MNB által sokszor emlegetett másodkörös hatások elkerülése kulcsfontosságú lenne az ár-bér spirál megakadályozásában. Az infláció további emelkedése és az ársapkák későbbi esetleges szűkítése miatt az MNB nem térhet le a szigorítás útjáról, pedig a régiós jegybankok már kezdik levenni a lábukat a fékről.”

Kiss szerint a júniusra vonatkozó, mindent magában foglaló inflációs mutató 13,7 százalék lett, messze meghaladva a 13 százalékos elemzői konszenzust.

Júliusban a szezonális hatások, valamint a globális nyersanyagárak csökkenése miatt az infláció emelkedésének ütemében egy kisebb fellélegzést vártak, ám a megjelent adat fényében ez nem következett be.

A továbbiakban az infláció további gyorsulását várják az elemzők, a bejelentett rezsinövelő intézkedések és a benzinársapka módosítása összességében több mint három százalékkal is megemelhetik a hazai árindexet a következő hónapokban, amivel beérhetjük a környező országok szintjét. Az Amundi legfrissebb előrejelzése szerint 17,5 százalékon tetőzhet a fogyasztói árindex idén októberben, és decemberben is még 17 százalék környékén ragadhat a mutató.

Kiss Péter szerint izgalmas kérdés, hogy a régiós jegybankok legutóbbi, vártnál kisebb kamatemeléseit követi-e majd az MNB, ugyanis a régióban már látszanak az infláció tetőzésének halvány jelei, míg nálunk a kormányzati intézkedések miatt csak most fog igazán felpörögni az infláció. Várakozásaik szerint az infláció elnyújtottabb mérséklődése és az EU-s pénzekkel kapcsolatos bizonytalanság miatt egyelőre marad a szigor, de a lassuló gazdasági növekedés és pozitív Európai Bizottsági-döntés esetén az év vége felé lehet már tér az enyhítésre.

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!