A korábban félkilós kenyerek zöme már csak 350 grammos, de a joghurtok és tejfölök is összementek
2022. augusztus 1. – 08:54
frissítve
Az elmúlt másfél évben számos termék kiszerelése lett kisebb, hogy ne változzon meg az az ár, amit a vásárlók megszoktak. A zsugorflációnak is nevezett jelenséget több tucat árunál figyelte meg a Napi.hu, amely azt is elmagyarázta:
a zsugorflációként vagy legrammozásként ismert jelenség lényege, hogy a megszokott csomagolású áruk egy részénél csökkentik a töltősúlyt.
Ha valaki megszokásból vásárol, akkor észre sem veszi, hogy a megszokott 100 gramm helyett már csak 80 gramm van egy tasakban. A vásárlók nem feltétlenül figyelnek fel arra, hogy kevesebb szalámihoz jutottak hozzá, mint szoktak, miközben ugyanannyit fizetnek. Így az ember nem érzi annyira a drágulást, miközben az pontosan ugyanannyira eléri, hiszen a pénze ténylegesen kevesebbet ér, mint egy hónappal korábban, ténylegesen kevesebbet tud vásárolni, csak ez nem tűnik fel neki a boltban.
A portál szerint általában a sajátmárkás termékeknél használják ki legelőször a zsugorflációt a boltláncok, de a Napi.hu több száz termék méretváltozását figyelte az elmúlt egy évben, amelyhez főleg a Mindenár.hu adatbázisát használta, valamint a boltláncok akciós újságjait figyelte. Ez alapján azt írják, leggyakrabban a pékáruk súlya/kiszerelés nagysága változott az elmúlt másfél évben, amikor az infláció intenzívebbé vált. Külön igaz ez
az előrecsomagolt toast kenyerekre, amelyeknél 2019-ben (a járvány előtti utolsó prosperáló évben) még 87,2 százalékban a boltok kínálatában 500 grammos kiszereléseket árultak, míg mostanra a leggyakoribb csomagolások csak 350 grammosak.
Ugyanez igaz a helyben sütött vagy pékségtől megvett és viszont eladott kenyerekre is: korábban a kínálatokat uralták a félkilós kenyerek, mostanra viszont már itt is 350 grammos változatok teszik ki a készlet 50 százalékát a legtöbb nagyobb üzletben.
A feldolgozott tejtermékeknél a joghurtok és a tejfölök mentek össze a leginkább, de a korábbi 150 milliliteres főzőtejszíneket is felváltották a kisebb szériák.
A téliszalámik esetében a 100 gramm maradt az etalon, de a paprikás szalámiknál, vastagkolbászoknál, valamint a fantáziadúsabb nevű csemege paprikás szalámiknál viszont megjelentek a 80 grammos kiszerelések. Sőt, a július 11-én kezdődő héten már 70 grammos termék is megjelent az egyik hazai boltláncnál.
A legkevésbé a darabolt, de előre csomagolt sajtoknál látszik a zsugorodás. Ugyan vannak olyan camembert-ek, chedarok, ahol mondjuk 800 grammról 750 grammra módosultak a kiszerelések, de ezek jellemzően importtermékek. A vajaknál szintén nem jellemző a zsugorodás, a teavajaknál mutatóba is alig találni a megszokottnál kisebb kiszerelést.
Ugyanígy a söröknél sem jellemző, hogy a félliteres dobozokat és üvegeket lecserélnék. Ennek oka, hogy egy gyártósort átállítani kisebb csomagolásokra jóval költségesebb, mint kevesebb szalámit tenni egy tasakba. Sokszor nem is éri meg változtatni, a fogyasztók is könnyebben elfogadják a lassan emelkedő árakat.
Nemrég a KSH is kiadott egy tájékoztatót az infláció hátterében álló ipari termelési árnövekedésről. A tanulmány szerint a cégeknek egyre drágább legyártani ugyanazokat a termékeket, júniusban az előző hónaphoz képest 3,1 százalékkal, az előző év júniusához képest 35 százalékkal emelkedtek az árak.
A hivatalos infláció májusban 11,7 százalék volt, ennek a hátteréről itt írtunk bővebben.
A Telexen az még májusban cikksorozatban jártuk körül az infláció kérdését, illetve annak a hazai élelmiszerek áraira gyakorolt hatását. A sorozat első részében a Lidl decemberi és májusi árait hasonlítottuk össze – öt hónap alatt 20 százalékos emelkedés jött ki –, második részében pedig a Spar tavalyi és idei húsvéti akcióit – itt 10-15 százalékos emelkedést tapasztaltunk. A harmadik részben a Tesco elmúlt éves árváltozásait néztük meg hónapról hónapra, amiből kiderült, hogy szeptemberben és januárban két hullámban kezdtek el drágulni az élelmiszerek, majd foglalkoztunk azzal is, hogy érdemes-e a magyarországi áremelkedések miatt itthoni helyett ausztriai Lidlben bevásárolni (alapvetően nem). Kiderült azt is, hogy míg a benzin a román–magyar határon innen, addig a bevásárlás inkább már Romániában olcsóbb.
