Újabb rekord: 11,7 százalék volt az infláció júniusban

Legfontosabb

2022. július 08. – 09:04

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

11,7 százalék volt az éves infláció júniusban, ilyenre a kilencvenes évek második fele, 1998 óta nem volt példa Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közleményéből. A drágulás mértéke így öles léptekkel halad az MNB által szeptemberre jósolt 14-16 százalékos szinthez.

A szezonális hatásoktól megtisztított, úgynevezett maginfláció még ennél is magasabb, 13,8 százalékos volt júniusban. Ebbe nincsenek beleszámítva olyan gyorsan változó árú termékek, mint az üzemanyag, az energia és a gyógyszerek.

A KSH szerint az utóbbi 12 hónapban az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek drágultak a legjobban, míg a háztartási energia és a ruházkodási cikkek ára nem növekedett annyira.

  • Az élelmiszerek ára tavaly júniushoz viszonyítva 22,1 százalékkal emelkedett, ezen belül legjelentősebben a margarin 58,1, a sajt 43,4, a száraztészta 39,9, a kenyér 39,7, a baromfihús 37,1, a tejtermékek 36,5, a tojás 34,3, a péksütemények 31,1, a tej 24,9 százalékkal drágult.
  • A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,3, ezen belül a szeszes italok 9,5 százalékkal, a dohányáruk 5,9 százalékkal kerültek többe.
  • A tartós fogyasztási cikkekért 12,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,1, a szobabútorokért 19,7, a használt autókért 17,6, az új autókért 12,0 százalékkal kellett többet fizetni.
  • A szolgáltatások díja 5,6 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 26,1, az üdülési szolgáltatás 10,5 százalékkal került többe.

A jegybank így látja

Péntek délelőtt az Magyar Nemzeti Bank úgy reagált az inflációs adatra, hogy „a nyersanyagok és az energia árának globális emelkedése széles körben érvényesült, így az üzemanyagok és a szabályozott árak nélkül számított kosárra számolt havi áremelkedés mértéke 1,7 százalék volt júniusban, ami jelentősen meghaladta az elmúlt éveket jellemző 0,1 százalékos júniusi értéket és négyszerese a tavalyi 0,4 százaléknak is”.

Az MNB megállapításai:

  • Májushoz képest az élelmiszerek ára 2,8 százalékkal nőtt, míg az elmúlt években az árak mérséklődése jellemezte az élelmiszerárakat júniusban. Az élelmiszerek inflációja 23,7 százalékra emelkedett, a termékkörön belül a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árindexe egyaránt számottevően nőtt.
  • Az iparcikkek ára egy hónap alatt 1,8 százalékkal emelkedett – szemben a historikusan jellemző 0 százalék körüli június havi árváltozással -, így az iparcikkek éves inflációja 12,3 százalékra nőtt. A tartós iparcikkek áremelkedése jelentős mértékben az új és a használt személygépkocsik áremelkedéséhez kapcsolódott – jegyezte meg az MNB.
  • A piaci szolgáltatások éves inflációja 9,0 százalékos volt, az előző hónaphoz képest 1,2 százalékkal nőttek a tarifák, így az elmúlt évekre jellemző júniusi átárazásnál magasabb áremelkedés történt, ami a szolgáltatások széles körében jellemző volt. Az élelmiszerekhez kapcsolódó szolgáltatások (éttermi és étkezési szolgáltatások, büféáruk) inflációja tovább gyorsult, ugyanakkor a mobiltelefon és internet szolgáltatások esetében a tavalyihoz hasonló jelentős áremelkedés idén nem ismétlődött meg.
  • A szabályozott termékek árai májushoz képest 0,3 százalékkal emelkedtek, amit elsősorban a sport- és múzeumi belépők áremelkedése magyaráz.

Globális jelenség magyar különlegességekkel

A brutálisan magas infláció globális jelenség, a világ legtöbb országában egyszerre, 2021 második felében lódult meg. Ennek több oka van, de a legfontosabb szerepet a koronavírus-járvány után hirtelen berobbant kereslet játssza, amellyel a termelés még mindig nem tudja tartani az ütemet.

Ebből a szempontból Magyarország sem kivétel, itthon a rezsicsökkentés és az árstopok lassítják a drágulást, miközben a forint-euró árfolyam eldurranása gyorsítja azt. Ezzel együtt a magyar inflációs adat nem sokkal van az európai átlag fölött.

Az infláció mindennapos hatásait májusban cikksorozatban jártuk körbe, ahol több üzletben is vizsgáltuk a drágulást. Ebben a cikkünkben arról írtunk, hogy a 24 termékből álló vásárlói kosarunk tavaly december és idén május eleje között, azaz öt hónap alatt 20 százalékkal drágult. Ebben a cikkünkben pedig hónapról hónapra mutattuk meg, hogyan növekedett 36 termék ára az elmúlt egy évben.

A koronavírus után kialakult áruhiányt, és az infláció elszállását itt tekintettük át, az energiaválságot és ennek következményeit a drágulásokra ebben a cikkünkben elemeztük ki részletesen, az orosz–ukrán háború miatt fenyegető brutális élelmiszerválságot pedig itt jártuk körbe.

Kövess minket Facebookon is!