Az év végén a kormány várhatóan kivezeti a kkv-k iparűzési adókedvezményét, az egyházak is kaphatnak a rezsialapból

Az év végén várhatóan kivezeti-e a kormány a kkv-k 50 százalékos iparűzési adókedvezményét

– válaszolta Varga Mihály pénzügyminiszter az ATV kérdésére azon a parlamenti sajtótájékoztatón, melyen Kövér László házelnöknek ünnepélyesen átnyújtotta a 2023-as költségvetés tervezetét. A kormány 2020 decemberében, az ún. második gazdaságvédelmi akcióterv részeként vette el az önkormányzatoktól a bevételük jelentős részét kitevő iparűzési adó bizonyos hányadát – a kis- és középvállalkozások, illetve az egyéni vállalkozók adójának a felét; az intézkedést 2021-ben meghosszabbították, így idén a kkv-k maximum 1 százalék iparűzési adót fognak fizetni. Az önkormányzatok bevételkiesésének kompenzálására a kormány létrehozott egy alapot, ebből azonban az önkormányzatok szelektíven részesültek: miközben elvileg a rosszabb pénzügyi helyzetben lévők kaphattak belőle, a tényleges elosztásnál politikai szempontok is szerepet játszhattak.

Az MTI tudósítása szerint Varga a benyújtott tervezetben

• 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel,
• 3,5 százalékos hiánycéllal,
• a jövő év végére 73,8 százalékig csökkenő államadósság rátával
• és 5,2 százalékos inflációval

számol. Kövér László arról tájékoztatott, hogy a költségvetési törvényjavaslat zárószavazását a tervek szerint július 15–18-án tartják; az általános vita június 21-től indul.

Varga Mihály szerint a sarokszámok meghatározásánál a kormány számolt a háború, a szankciók hatásával, a magas energiaárakkal, az inflációval, az európai gazdaság lassulásával, a világgazdasági környezet bizonytalanságával. Ezekről a bizonytalanságokról és a magyar gazdaság kilátásairól itt olvashatja a Telexnek nyilatkozó szakértők véleményét.

Varga felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénytervezet szerkezetében két új alap jelent meg: a rezsivédelmi alap 670 milliárd forintos, a honvédelmi alap 842 milliárd forintos kerettel. Előbbi arra szolgál, hogy „ne az emberek fizessék meg a háború költségeit az új világgazdasági környezetben”, utóbbi pedig arra, hogy már 2023 végére elérje a kormány a NATO felé tett vállalását a honvédelmi kiadások növelésére [bár Varga nem tért ki rá, de valószínűleg a GDP 2 százalékában megállapított honvédelmi kiadásról van szó, ami jelenleg 1,6 százalék]. A két alap feltöltését a kormány a május közepén bejelentett megszorításokból finanszírozza, melyek alapján az „extraprofitot” termelő bankoknak, biztosítóknak, nagy kereskedelmi láncoknak, energiaipari és kereskedőcégeknek, telekommunikációs vállalatoknak, légitársaságoknak és gyógyszerkereskedőknek különadót kell fizetnie 2022-ben és 2023-ban. Varga Mihály reményét fejezte ki, hogy az extraprofit miatt kiszabott adót nem fogja tudni mindenki áthárítani, hiszen „Magyarországon verseny van”.

Varga kérdésre válaszolva elmondta, hogy azért vették ki a rezsicsökkentés alól a kkv-kat és az önkormányzatokat, mert „ez egy családbarát kormány” és alapvetően a családokra kívánják az elért eredményeket helyezni. Az önkormányzatokkal kapcsolatban annyit mondott, hogy „alapvetően” látják a tartalékokat a büdzsékben, így ki fogják tudni gazdálkodni a magasabb energiaárakat is. A miniszter emellett utalt arra, hogy az alapból „az önkormányzatok, a kis- és középvállalkozások és az egyházak megnövekedett energiaköltségét segíthetik majd”.

Az évek óta visszatérő kritikákat kapó kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) ügyében Varga óvatosan annyit mondott, hogy „egyeztetnek” ezen a héten, a cél az, hogy bezárják a visszaélésekre lehetőséget adó kiskapukat, ami „a költségvetés és a vállalkozások érdeke is”.