A szuperritka amerikai négydolláros, ami végül csak washingtoni madámok keblét díszítette

2022. április 11. – 05:00

A szuperritka amerikai négydolláros, ami végül csak washingtoni madámok keblét díszítette
A négydolláros Stella egyik verziója, amin az összefogott hajú Szabadság látható – Fotó: Jaclyn Nash / US Mint, National Numismatic Collection

Másolás

Vágólapra másolva

1865-ben néhány európai ország létrehozta a Latin Monetáris Uniót, az érmeegyezményt, aminek az volt a célja, hogy egységesítse a pénzrendszerüket. Ez a gyakorlatban nagyon leegyszerűsítve úgy nézett ki, hogy például egy francia aranyérmét elfogadtak Svájcban és Olaszországban is, és fordítva. Az unió alapja az 1803-as francia egyfrankos volt, amit Napóleon portréja díszített.

Az Egyesült Államok is csatlakozni akart a kezdeményezéshez, ezért John A. Kasson ausztriai nagykövet kezdeményezésére kitalálták, hogy vernek egy érmét, aminek az anyagösszetétele hasonló, mint az európai szabványérméké.

Így született meg a négydolláros Stella tervének két formája. Az egyik oldalra mindkét verzión ugyanaz került: egy ötágú csillag (innen a neve, mert a csillag latinul stella), amiben az áll, hogy „egy Stella 400 cent”, körülötte pedig két jelmondat: az Egyesült Államok klasszikus mottója, E Puribus Unum (Sokból egy), valamint az, hogy Deo Est Gloria (Istené a dicsőség). Legkívül az állt, hogy „Amerikai Egyesült Államok Négy Dol.”.

Az érme másik oldala különbözött a két verzióban. Az egyiken Szabadság (az ő nagy, zöld szobra áll New York mellett) kiengedett, a másikon felfogott hajjal látható. Az arc körül az érme anyagösszetétele olvasható, méghozzá az Európában használt mértékegységekben – 6G (arany) .3S (ezüst) .7C (réz) 7GRAMS –, valamint az érme kibocsátásának éve. A szabadon szálló hajú verziót Charles E. Barber, a pénzverde akkori fővésnöke tervezte, a felfogott hajút pedig George T. Morgan.

A kiengedett hajú verzió – Fotó: Jaclyn Nash / US Mint, National Numismatic Collection
A kiengedett hajú verzió – Fotó: Jaclyn Nash / US Mint, National Numismatic Collection

Azért négydolláros lett, mert az európai szabványérme nagyjából 3,88 dollárt ért, de a súlyában és anyagösszetételében sem egyezett teljesen a napóleonos frankkal. A képviselőház végül le is szavazta a tervezetet, a Stella soha nem került forgalomba.

Ettől függetlenül két éven belül 440 leengedett hajú verziót és 20 felfogott hajú érmét vertek (1879-ben 425–10, 1880-ban pedig 15–10 arányban).

Hiába voltak külön-külön is meglehetősen, párban pedig elképesztően ritkák, mivel nem kerültek soha forgalomba, a befolyásos érmegyűjtők nem tudtak lecsapni rájuk. Végül a képviselők és a szenátorok kapták meg ezeket ajándékba, ám az érmék útja itt nem állt meg. Kiderült, hogy sok Stella a washingtoni politikusok köreiben népszerű bordélyházak madámjainál landolt, pontosabban a nyakuk körül, medál formájában. A mai napig lehet találni olyan Stellákat, amiken van egy kis lyuk, ahol a nyaklánc átfutott rajtuk.

Az érmék manapság minőségüktől függően 100–450 ezer dollárért cserélnek gazdát az aukciókon, de például egy 1880-as, felfogott hajú értékét 2,75 millió dollárra becsülték, egy 1880-as leengedett hajúét pedig 950 ezer dollárra.

Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass