Fact-check: Tényleg kevesebb diák jut egy tanárra Magyarországon, mint az EU-s átlag?

A parlament kulturális bizottsága meghallgatta Pintér Sándor belügyminisztert, aki az oktatás helyzetéről beszélt. Hogy miket mondott, arról ebben a cikkben írtunk, most egy mondatát emelnénk ki, aminek hallatán sokaknak felszaladt a szemöldöke:

„Magyarországon kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint az EU-s átlag.”

Ezt akkor mondta, amikor Tóth Endre momentumos képviselő azt állította, hogy a Belügyminisztérium titkolja a tanárhiány adatait. Ezt legegyszerűbben úgy lehet mérni, hogy egy tanárra hány gyerek jut. Minél több, annál nagyobb a hiány.

Az Európai Uniónak van egy kiadványa, kifejezetten a tudományos tárgyakat oktatók számára. A novemberi számban írtak arról, hogy az EU-ban 5,2 millió tanár tanít általános- vagy középiskolában, akiknek 73 százaléka nő. Ezeken az oktatási szinteken a szinteken a tagállamokban átlagosan egy tanárra 12,1 diák jut. (Pontosabban jutott 2021-ben, ugyanis akkoriak az Eurostat legfrissebb adatai.)

Görögországban a legjobb a helyzet (8,2), a dobogó másik két foka Máltának (8,7) és Horvátországnak (9,1) jár. Azok közül az országok közül, ahonnan van adat, Magyarország 2021-ben a megosztott 10. helyre került 10,6-tal, akárcsak Olaszország és Portugália. Tehát Pintér Sándor igazat mondott – de ezt mindenképpen érdemes azért tovább árnyalni.

Az átlag csalóka

Gyakran problémás, ha egy adatot önmagában emlegetünk, mint bombabiztos mutató. Elég csak arra gondolni, hogy mekkora volt szeptemberben a bruttó átlagkereset Magyarországon (557 900 forint) és mennyi a bruttó medián kereset (450 000 forint). Az átlagot ugyanis könnyen befolyásolják a szélsőségek.

Szép illusztráció erre a Felcsút lakosai között kimutatható, több százmillió forintos átlagos tőkejövedelem. Vagy a helyzetre még jobb párhuzam a keresetek településenkénti eloszlása: a Zala vármegyei Gosztolán 2022-ben 689 ezer forint volt a nettó átlagkereset, miközben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a vármegyében 277 055 forint volt a nettó átlagkereset.

Hasonló a helyzet a tanárhiánnyal is: tényleg van ahol nincs elég tanár, viszont sokkal több helyen van elég, vagy akár túl sok is. Lannert Judit oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ senior kutatója a Telex Közbeszéd eseményén azt mondta, a tanárhiány egy jellemzően budapesti és Pest megyei probléma. Ezt jól illusztrálja a budapesti Álmos Vezér Gimnázium és Általános Iskola esete, ahol sok gyerek csak délre járt be vagy délre már otthon volt, mert nem volt elég informatika- és matematika-tanár. Tanárok és szülők arra panaszkodtak, hogy a szigetszentmiklósi Kardos István Általános Iskola és Gimnáziumban rendszeresen nem szakos tanárok tartják az órákat, sok diáknak alig vannak jegyei, a KRÉTA-ban szereplő adatok pedig hamisak. Emellett szeptemberben 1205 tanár hagyta el a pályát a státusztörvény miatt.

Az Európai Bizottság a legfrissebb Oktatási és Képzési Megfigyelőjében megjegyzi, hogy az általános iskolák 49,5 százalékában kevesebb, mint 150 diák van, és a széttagolt iskolarendszer növeli a tanárok iránti keresletet, mert a kis iskoláknak a diákok számától függetlenül teljes tanári kart kell fenntartaniuk. Ezt már 2020-ban is jelezték, amikor arról írtak, hogy 1990 és 2016 között tizedannyi általános iskola zárt be, mint ahány diákkal kevesebb lett.

A 2018-2019-es tanévben 48 százalékra nőtt a középiskolai kapacitások kihasználatlansága. Radó Péter 2018-as tanulmánya alapján azt írták, hogy mivel az ország néhány részén több iskola van, mint ahányra szükség lenne, a szülők könnyen válogathatnak, ami erősíti a szegregációt.

Tehát a sok kisebb, jellemzően vidéki iskola, ahol hiába nincs rá szükség, mégis teljes tanári kart tartanak fent, lehúzza a tanárhiány-mutatót, mert kevesebb az olyan, nagy iskola, ahol kevés a tanár. Vagy, ahogy Lannert idézett egy igazgatót egy 2021-es tanulmányában:

„Nagyon vegyes a munkaterhelés, nagy átlagban kijön egy jó szám, (…) de ez nagyon árnyalt, nem lenne szabad statisztikai számok mögé bújni. Ez történik országos szinten is, hogy belebújunk a nagy statisztikai átlagba, miközben hatalmas különbségek vannak a létszámok kapcsán. A kistelepülés néhány fős osztályait öszszevetjük a negyven főssel és kijön valami elfogadható szám, vagy az egy tanárra jutó tanulók esetén is ugyanez a helyzet. Ezzel le is söprődik a probléma. A vidéki intézmények ezen nagyon sokat rontanának a fajlagosok esetében. Ha kivennénk a megyeszékhelyeket és a fővárost, akkor nagyon megdöbbentő számok jönnének ki. Ha csak a nagyvárosokat néznénk, biztosan nagyobb számok jönnének ki.”

Az elmúlt évtizedekben csökkent az élveszületések száma, tehát kisebb kilengésektől eltekintve egyre kevesebb a gyerek. Emiatt egyre kevesebb a diák is. 2019-ben például 700-zal született több gyerek, mint 2022-ben. Ehhez képest 2019 első negyedévében 4149 üres álláshely volt az oktatásban, míg 2022 decemberében már 6413. Tehát látható, hogy egyre több a betöltetlen állás, ami azt jelenti, hogy ha hirtelen nem történik valami nagy változás, a tendencia alapján tovább nő majd a tanárhiány – ha az EU-s átlag alatt van, ha nem.