Egy zalai községben alulról karcolta a nettó hétszázezret a 2022-es átlagkereset

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint 2022-ben bruttó 418 ezer forint (kedvezményekkel együtt ez nettó havi 285 ezer forint) volt az átlagos havi kereset Magyarországon, írja a Hvg.hu, és megjegyzi, ez alacsonyabb a KSH által közzétett adatoknál, mely 332,5 ezer forintot kalkulált a teljes állásban foglalkoztatottakra.

A GKI Gazdaságkutató Intézet Zrt. a NAV adatait elemezve arra jutott, hogy településtípusok szerint a legmagasabb átlagos havi nettó kereset Budapesten volt (370 ezer forint), ezt követték a megyei jogú városok (304 ezer forint), majd a városok (273 ezer forint), a legalacsonyabb érték pedig a községekben volt (243 ezer forint). A GKI szerint összességében elmondható, hogy a budapesti munkavállalók átlagosan 22 százalékkal keresnek többet, mint egy megyei jogú városi munkavállaló, és 52 százalékkal többet, mint egy községi munkavállaló.

Településekre bontva is megvan, hogy hol volt a legmagasabb az átlagkereset: a legmagasabb érték a Zala vármegyei Gosztolán volt – itt átlagosan nettó 689 ezer forintot vitt haza egy munkavállaló, és szintén kiemelkedett a 600 ezer forint feletti átlagértékkel a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Tornakápolna. Némiképp árnyalja a képet a tény, hogy mindkét település alacsony lélekszámú. A legmagasabb havi nettó kereset Budapesten a II. kerületben volt, de ez sem érte el a hatszázezer forintot (568 ezer forint). Vármegyék tekintetében a legmagasabb érték Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt, ahol havi 315, illetve 304 ezer forintot kerestek. A Hvg.hu cikkéből az is kiderült, hogy a 19 vármegyéből 14-ben az országos átlag alatt volt a kereset.

Frissítés: A NAV szerint a GKI jelzése súlyos szakmai hibán, téves adatértelmezésen alapul. Keddi közleményükben azt írták, hogy a NAV többször jelezte már a kutatóintézet elemzései kapcsán, hogy a KSH adataival ellentétben a NAV szja-adatai olyan jövedelmeket is tartalmaznak, melyek nem teljes évre vonatkoznak.

„A GKI által jelzett eltérést részben módszertani különbségek, részben az indokolja, hogy az szja-bevallások éves és törtidőszaki adatokat mutatnak, míg a KSH adatai havi (munkerő-felmérés és kiegészítő felvételei) MEF-felmérésen alapulnak. A NAV által kezelt szja-bevallások adataiban tehát az is szerepel, ha valaki egy évben 12 hónapot dolgozik, és az is, aki csupán egy hónapot. Ezt a 12 havi összkeresetet és az egyhavi keresetet is elosztani tizenkettővel, és azt havi adatként összevetni a KSH havi adataival, teljesen téves, az értelemszerűen alacsonyabb értéket fog mutatni” – írták.