Fact-check: „Ferenc Pápa Magyarországon kívül még sehol nem járt kétszer”

Ferenc pápa április 28-án Magyarországra érkezett, az egyházfő három napot marad Budapesten. A pápa lelkipásztori útját már az egyházfő érkezése előtt próbálta például a kormány a saját képére formálni, erre reagált például a Szemlélek is egy hazai kampánnyal, melyben azt állította: „vannak, akik szeretnék kihasználni, saját üzeneteik felhangosításának eszközeként kezelni a pápalátogatást, sőt, magát a katolikus egyházfőt”. Ebben a felfokozott hangulatban könnyen jelennek meg elferdített vagy teljesen téves, inkább jó marketingfogásnak hangzó mondatok is. Például Székely János szombathelyi püspök hétfőn egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy

„Magyarország a világon az egyetlen ország, ahová – Olaszországon kívül – Ferenc pápa egynél többször ellátogat”.

Székely mondatát a Mandinertől az Origóig több kormányközeli médium is lehozta. Majd erre kontrázott rá Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancellárja is, amikor a Ferenc pápa látogatásának lebonyolításáért felelős operatív törzs sajtótájékoztatóján azt mondta: „Nem lehet túlértékelni azt a tényt, hogy Olaszországon kívül Ferenc pápa csak Magyarországot keresi fel kétszer is. Amikor másfél évvel ezelőtt elköszönt a Szentatya, kifejezte szándékát, hogy ismét ellátogatna hozzánk, ahogyan a minap meg is említette a Regina caeli imádság alkalmával, mintegy »bepótolni« mindazt, ami a 2021-es ittlét során elmaradt.”

Mindamellett, hogy az egyházfő látogatása tényleg nagyon fontos Magyarországnak (erről az első, 2021-es látogatásakor írtunk hosszan, amikor az Eucharisztikus világkongresszusra érkezett), érdemes ellenőrizni, hogy Olaszország mellett tényleg Magyarország az egyetlen, ahová eddig kétszer utazott el.

A rövid válasz: nem

A katolikus egyház feje budapesti látogatásával tette meg 41. külföldi látogatását.

Ezekből Magyarország előtt két országban is kétszer járt. Kubában és Görögországban.

Kubába 2015-ben látogatott először Ferenc pápa, itt találkozott többek között Fidel Castróval is. A találkozást egyébként „családiasnak” nevezték még annak ellenére is, hogy az argentin pápa és a kubai vezető meglehetősen eltérő utat járt be. Az egyházfő ekkor Havannában misét is tartott. A Castróval való találkozás ezután történt, bár maga a találkozó ténye nem volt az eredeti program része, csak a Vatikán jelezte, hogy lehet róla szó. A Vatikán Budapestről szóló sajtótájékoztatója alapján egyébként ilyen talánok lebegnek a pápa magyarországi útja körül is.

2016-ban aztán újabb látogatást, egyenesen történelmi találkozást ejtett meg Kubában a pápa. Az egyházfő korábban bejelentette, hogy az év februárjában Havannába utazik, hogy találkozzon az orosz ortodox egyház oldaláról Kirill pátriárkával, ami az első ilyen jellegű találkozás volt a történelemben.

Görögországba először 2016-ban, a menekültválság közepén látogatott. A Leszbosz szigetén található Moria menekülttáborba tett látogatást, ahonnan 12 szíriai menekültet, köztük hat gyereket vitt vissza Rómába a pápai repülőgép fedélzetén. 2021-ben visszatért Görögországba, ekkor apostoli látogatást tett az országban.

Összességében tehát kijelenthető, hogy amennyiben Kuba és a nevében is országnak titulált Görögország is országnak tekinthető, akkor nem Magyarország az első Olaszország után, ahova az egyházfő kétszer is ellátogat.

Az állítás maga egyébként már márciusban is felbukkant, a Magyarországi Apostoli Nuncius, Michael W. Banach a pápalátogatásról szóló március 1-i sajtótájékoztatón azt mondta: „Ez a látogatás – az egyetlen ország Olaszországon kívül, amelyet Ferenc pápa kétszer is meglátogat – nemcsak tovább fogja erősíteni a Szentszék és Magyarország közötti ezeréves kapcsolatot, hanem erőteljes tanúságtétel is arról, hogy a több mint 2000 éve fennálló kereszténységet Európában tovább lehet adni az új nemzedékeknek.” Rá hivatkozva ekkor több lap megírta, hogy Olaszország után Magyarország az első, ahol másodjára van a pápa: megjelent ez az állítás például az egri egyházmegye újságjában is.

A kormány „csak a Vatikán és Magyarország ért egyet a háború kérdésében” kijelentése után tehát több egyházi szereplő is azt állította, illetve több kormányhoz és egyházhoz közeli sajtó is megírta az arra utaló mondatot, miszerint a pápa kivételezne – mostani látogatását tekintve – Magyarországgal. A sajtómegjelenések ennek ellenére néhol kifejezetten érdekesek voltak: a Vasárnap.hu például a cikke leadjében megírta, hogy Magyarország Olaszország után az első, ahova Ferenc pápa másodjára jött. Majd ugyanebben a cikkben felsorolta az egyházfő korábbi látogatásait – benne a két olyan országgal is, aminek a neve kétszer szerepelt a listán.

Ettől még tényleg nagy szó

Megkérdeztük állításáról Székely Jánost, illetve Veres András kijelentése miatt a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát (MKPK) is. Székely lapunknak válaszolva azt írta:

„Teljesen igaza van, a mondat téves. Én is szóban hallottam, így adtam tovább.”

Székely azonban hozzátette a Telexnek írt levelében, hogy ez a mondat szimbolikáján, az egyházfő Magyarországra látogatásának jelentőségén mit sem változtat. Mint fogalmazott: „Ugyanakkor van a mondatban egy mély igazság. Sokan azt gondolják, hogy Ferenc pápa és Magyarország között valami nagy feszültség lehet. A valóság azonban az, hogy immár harmadszor jön el magyarokhoz (Csíksomlyó; Eucharisztikus kongresszus 2021; a mostani látogatás). A pápa nem sémákban gondolkodik, nem a média fősodra mentén.

Ismert Argentínában több magyar szerzetesnőt, és nagyon nagyra értékelte a tehetségüket, elkötelezettségüket, az egyházi iskolában végzett munkájukat. Volt több magyar jezsuita rendtársa, akik főként a legszegényebbek között dolgoztak Buenos Airesben, őket is nagyon nagyra becsülte. Amikor Habsburg Edvárd vatikáni nagykövettel találkozott, ezt mondta neki: »A magyarok hősök!« Ismeri a magyarság évezredes hősies küzdelmét a megmaradásért, ismeri ennek a történelemnek a titokzatos, kegyelmi dimenzióját is, a Szent István-i felajánlást. Amikor legelőször Rómában találkoztam vele, és elmondtam neki, hogy Magyarországról vagyok, és nagyon örülünk, hogy ennyire szereti a szegényeket, akkor a pápa elmosolyodott, és ezt mondta (magyarul!): ”Isten éltessen!„”

Ha az MKPK is válaszol nekünk, frissítjük a cikket.

A budapesti pápalátogatás témájának számító ifjúság éve ráadásul a pápát visszaszólítja tervei szerint más olyan országokba is, ahol futólag (mint Magyarországon a Eucharisztikus világkongresszus miatt) vagy huzamosabb ideig járt. Szintén idén keresi fel az ifjúság éve miatt Portugáliát, ahova 2017-ben már egyszer két napra ellátogatott. Visszatér emellett Franciaországba is, ahol már 2014-ben is járt, nemrég pedig elfogadta az egyházfő Jean-Marc Aveline bíboros meghívását, hogy „utazzon Marseille-be és zárja le itt 2023. szeptember 23-án a mediterrán találkozókat”.

Annak ellenére azonban, hogy a többek által idézett mondat nem igaz, az egyházfő látogatása egyáltalán nem elhanyagolható tényező Magyarországon. Ehhez kapcsolódóan a látogatás előtt sorozatot is indított a Telex a Szemlélekkel közösen. A sorozatban a Szemlélek szerzői olyan kérdéseket jártak körbe, amelyek Ferenc pápához, valamint az általa képviselt egyházhoz tartoznak. A cikksorozat első része Hodász Andrástól itt olvasható a pápa átpolitizálásának tévútjáról, a második rész Laborczi Dórától a nők ügyéről a Vatikánon belül itt. A harmadik cikk az MKPK televíziós referensétől, Török Csabától irgalmasságról és a magyar egyházról itt olvasható. Gégény István a fiatalokról és az egyházról írt cikke pedig itt. Martos Levente Balázs személyes beszámolója magáról a pápáról pedig itt.