33,5 °C-ra hűtik az oxigénhiányos babák testhőmérsékletét egy különleges berendezéssel

Emese terhességével végig minden rendben volt, de amikor megszületett, a kisbabája nem sírt fel. Újra kellett éleszteni, valószínűleg véres magzatvíz került a tüdejébe, emiatt pedig nem jutott oxigénhez – ebben az állapotban töltött nagyjából negyedórát. Miután kiszívták a folyadékot a tüdejéből, a pár perc múlva kiérkező alapítványi mentők átszállították őt a Bókay gyermekklinika PIC osztályára. Már az autóban megkezdték a hűtésterápiáját, a Bókayban pedig további három napon át hűtötték az újszülöttet egy hipotermiás berendezés segítségével.

A negyedik napon elkészített MR-vizsgálat alapján az orvosok középsúlyos idegrendszeri károsodást, hypoxiás-ischaemiás encephalopátiát (HIE) állapítottak meg nála. Boróka több agyterülete is sérült, többek között a látó- és a mozgásközpontja. Emese és a férje, Ádám, azt mondják, sokkolta őket a helyzet, és rettegtek, mi történik ezután, mivel ekkor még a baba nem volt túl az életveszélyen. Az orvosok arra az eshetőségre is felkészítették őket, hogy a kislány talán járni vagy beszélni sem fog tudni.

Boróka a napokban lett egyéves, a szülei szerint csak kisebb elmaradásai vannak a kortársaihoz képest. „Mászik, kacag, integet, és pillanatok alatt kipakolja a játékokat a dobozból. Ezek számunkra hatalmas eredmények” – mondja az apuka. Szerinte az elején rengeteget jelentett, hogy a baba nagyon gyorsan megfelelő ellátáshoz és a szükséges hipotermiás kezeléshez jutott, azóta pedig rendszeresen kap a sérült babák fejlődését segítő terápiákat és fejlesztéseket.

30 százalékkal csökkenti a súlyos károsodást

Magyarországon évente megközelítőleg 100 méhen belül, egészségesen fejlődött újszülöttet fenyeget a maradandó idegrendszeri károsodás kockázata oxigénhiány miatt. A Budapesten és a közép-magyarországi régióban született csecsemőket a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinika Bókay úti részlegén látják el, itt évente 60-70 hipotermiás kezelést végeznek.

Boróka egyik orvosa, a Bókay gyermekklinika osztályvezető professzora, a Semmelweis Egyetem Neonatológia Tanszékének vezetője, dr. Szabó Miklós, azt mondja, a hipotermiás kezelés során a csecsemők testhőmérsékletét a normális 37 °C-ról 33,5 °C-ra hűtik, ami gyógyító hatású. „A babákat mélyen altatjuk, a műszer speciális matracában áramló folyadék pedig folyamatosan szabályozza a baba testhőmérsékletét” – magyarázza a szakember.

Szabó Miklós szerint az oxigénhiány számos kóros élettani folyamatot indít el az agyban, többek között az agysejtekben felborul az anyagcsere, kóros szabad gyökök keletkeznek, és gyulladásos folyamatok indulnak el, amelyek más kedvezőtlen folyamatokkal együtt vezetnek az agy maradandó sérüléséhez. „A születéskori oxigénhiány különböző súlyosságú lehet: enyhébb esetekben a babák akár spontán is gyógyulhatnak, illetve csak később mutatkoznak nehézségek, például a beszédfejlődés zavara, mérsékelt kognitív elmaradás vagy figyelemzavar. Középsúlyos és súlyos esetekben az előzőek súlyosabb formában jelentkeznek és mozgásfejlődési zavar is jelentkezik, a legsúlyosabb esetekben pedig bénulás lép fel.”

A hipotermia viszont bizonyítottan hatékonyan mérsékli a kóros folyamatok kialakulását, a statisztikák szerint a technológia 30 százalékkal képes csökkenteni a halálozás és a súlyos károsodások arányát a középsúlyos-súlyos oxigénhiány esetén. Az osztályvezető szerint Magyarországon 7-8 hipotermiás berendezés található, a Bókayban jelenleg három készülék van. Szabó Miklós azt mondja, a náluk lévő több mint tízéves készülékekkel mostanáig több száz babát mentettek meg, mára viszont ezek a gépek technikailag elavultak és nem felelnek meg az új orvosi műszerek iránti követelményeknek.

Boróka szülei ezért adománygyűjtésbe kezdtek, a cél az, hogy összejöjjön a pénz egy olyan új hipotermiás eszköz beszerzésére, amilyen egy éve az ő kisbabájukon is segített.