Moratórium
RSS
A moratóriumnak komoly ára van, aki csak tudta, újrakezdte a törlesztést. A többiek tartozása tovább kamatozik.
Csaknem 400 ezer szerződést, mintegy 95 milliárd forintnyi volument érint a törlesztési moratórium szabályainak szerdai módosítása.
Úgy tűnik, a kormány megértette, hogy a nagy sikerként hirdetett moratóriummal sok szerencsétlen adós elég rosszul járt, például azok, akik a hitelkártya-adósságukat nem fizették meg. Szerda éjjel megjelent egy kormányrendelet, amely egyes hiteleknél visszamenőleg módosította a moratórium feltételeit. A jogszabály komoly, és nemcsak pénzügyi terhet hárít ezzel a bankokra.
A bennmaradási igényről nyilatkozni kell, tehát nem automatikus, jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter.
A Magyar Nemzeti Bank közzétette szokásos jelentését a hitelintézetekről, ekkora profitszámot félévkor még nem láttunk.
A bank egy év alatt 65 százalékot drágult. Mintha most egyszerre egy tucat tényező egyaránt az OTP részvényár-emelkedését segítené: a rengeteg szabad pénz, az általános gazdasági fellendülés, de még az MNB és a Pénzügyminisztérium különös „húzd meg, ereszd meg” játéka is. A hosszhoz azért az OTP remek féléves számai és nemzetközi terjeszkedése is kellett.
Joe Biden egyik kampányígérete volt, hogy tenni fog a halálbüntetés felszámolásáért, beiktatása óta egyetlen szövetségi kivégzést sem hajtottak végre.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számolt és úgy döntött, immár gőzerővel kell népszerűsíteni a lakosság körében a hiteltörlesztést. Ennek már nagyon ideje volt.
Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke (egyben az Erste Hungary első embere) szerint a bankoknak – a moratóriumot leszámítva – nincs okuk panaszra, mert amikor élénkül a gazdaság, akkor sok a feladat: az utalás, a hitel, a befektetés. A bankvezér viszont az inflációt, már csak egykori jegybanki vezetőként is, nagyon komolyan venné.
Az ügyfelek járnak jól a moratóriummal, de így is megdöbbenést kelthet, hogy évekkel tovább kell törleszteni, és nominálisan milliókkal is nőhet a megfizetendő összeg.
Ügyfelek, bankok, követeléskezelők, szabályozók – mindenki nagy izgalommal várja június 30-át, vagyis a második moratórium végét. Hogy fogadják majd az ügyfelek az elszámolásokat? Mennyire tudnak törleszteni azok, akik 15 hónapig ezt halaszthatták? És hogy állnak most azok, akik kénytelenek a „csalánt verni”, vagyis a bankok?
A járvány miatt idén kevesebb kilakoltatás történt, mint a korábbi években. Ősszel azonban ismét sok helyen jelent meg a végrehajtó.
Kiemelt társadalmi csoportokra és nehéz helyzetbe jutott vállalkozásokra vonatkozik a parlamenti döntés.