Magyar Helsinki Bizottság

A nő volt munkahelye elismerte, hogy jogszerűtlenül jártak el.

A 24 éves Haszib tanulni érkezett Magyarországra három évvel ezelőtt. Tanulmányait anyagi okok miatt nem tudta folytatni, így döntenie kellett: hazamegy Afganisztánba, ahol a tálibok több merényletet is elkövettek a rokonai ellen, vagy marad illegálisan. Másfél év illegalitás után adta be menedékkérelmét, de a hatóságok elbírálás helyett őrizetbe vették, és átkényszerítették Szerbiába – ahol még soha nem járt, és nem beszéli a nyelvet sem.

Balassagyarmaton elszállásolt afgánokkal beszélt az Átlátszó. Négy katona, aki a magyar listán volt, állítólag még mindig kint van.

Nem hosszabbították meg a nő munkaszerződését az egyik állami szervnél, miután gyereket szült, majd az újabb álláspályázatát is elutasították. A munkájával a főnökei egyébként elégedettek voltak. Az ügyből munkaügyi per lett, a több évig tartó jogi huzavona végén a Legfelsőbb Bíróság most neki adott igazat.

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen nyújt segítséget a jogaiktól megfosztott ápolóknak és orvosoknak.

Khurram Shazhad pakisztáni menekült kért volna menedéket, de nem kaphatott, visszakényszerítették Szerbiába.

A Kúria megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, ezért a kórháznak nem kell fizetnie a felmentett orvosnak.

A tranzitzónák egy évvel ezelőtti bezárása óta a rendszer hatékonyan riasztja el a menekülteket attól, hogy Magyarországon keressenek menedéket.

Tavaly márciusban tizenhárom iránit toloncoltak ki az országból egy kórházi rendbontásra hivatkozva. Időközben minden eljárást megszüntettek ellenük, és a strasbourgi bíróság elé került az ügy. Az érintett diákok közül kárpótlást, bocsánatkérést senki nem kapott.

Egy 2017-ben menedéket kért iráni-afgán családról született döntés az Emberi Jogok Európai Bíróságán.