Helsinki Bizottság: A bevándorlás miatti válsághelyzet kivezetésével még erősödne is a határvédelem
A Magyar Helsinki Bizottság szerint nincs szükség a 2016-ban bevezetett és szeptember 7-én lejáró „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” további fenntartására, annak jogalapja is hiányzik. „A válsághelyzet megszüntetése nem jelentené a határvédelem feladását, nem kellene lebontani a határkerítést vagy ellenőrizetlenül befogadni az országba érkező külföldieket. Éppen ellenkezőleg: lehetőséget teremtene arra, hogy visszatérjünk a jogszerű határ- és idegenrendészeti eljárásokhoz” – írták közleményükben.
A válsághelyzethez kapcsolódik az a szabályozás is, ami alapján az ország területén jogellenesen tartózkodó külföldieket egyedi eljárás, ellenőrzés és vizsgálat nélkül a szerb határ túloldalára kényszerítik. Erről az Európai Unió Bírósága már 2020-ban kimondta, hogy ez a gyakorlat sérti az uniós jogot. Mivel Magyarország nem hajtja végre az ítéletet, az uniós bíróság 2024-ben 200 millió euró átalányösszeg, valamint a jogsértés fennmaradásának minden napjára további egymillió euró megfizetésére kötelezte az országot. A bírság mértéke mára 1 milliárd euró fölött jár, amit az országnak megítélt forrásokból vonja folyamatosan az Európai Bizottság.
A válsághelyzet kivezetésével azért nem gyengülne a határvédelem, mert a határkerítés megmaradna, a rendőrség hatékonyabban őrizheti a határt, és továbbra is felléphet azokkal szemben, akik jogellenesen lépnek be vagy tartózkodnak Magyarországon. A különbség az lenne, hogy az elfogott embereket nem automatikusan kényszerítenék át Szerbiába, hanem a hatóság megállapítaná a személyazonosságukat, ellenőrizné az adataikat és azt, hogy milyen jogcímen tartózkodnak az országban, majd egyedi eljárásban döntene arról, hogy mi történjen velük. Aki nem jogosult Magyarországon maradni, azzal szemben továbbra is lehet idegenrendészeti eljárást és kiutasítást alkalmazni. Aki pedig nemzetközi védelmet kér, annak kérelmét az uniós és magyar jog szerint kell megvizsgálni. „Ez nem gyengébb, hanem rendezettebb határigazgatást jelent: a hazai hatóságok pontosan tudnák, ki van itt, ellenőriznék az illető személyazonosságát és biztonsági kockázatait” – írták.
A Helsinki Bizottság felidézi, hogy a Tisza-kormány meg akarja állítani a Magyarországot terhelő napi egymillió eurós bírságot. Ehhez viszont végre kell hajtani az Európai Unió Bíróságának ítéletét: a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” megszüntetése és az ahhoz kapcsolódó jogsértő szabályok felszámolása elengedhetetlen lépés ebben az irányban.
