Kártérítésre kötelezték Strasbourgban a magyar államot, mert az ügyészség nem vizsgálta ki elég alaposan egy rendőri bántalmazás gyanúját
5500 eurós kártérítést, úgynevezett igazságos jóvátételt ítélt meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága Schönberger Ádámnak, akit a Magyar Helsinki Bizottság képviselt a magyar állam elleni keresetében. Schönbergernek 17 éves korában, 2019 októberében egy rendőri intézkedés során eltört a keze. A Helsinki bizottság szerint alappal gyanítható volt, hogy a fiatalt a rendőrök bántalmazták, testszerte és a fején is számos zúzódás, bevérzés és horzsolás volt látható rajta, és eltört az egyik kézcsontja.
A hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt indított büntetőeljárásban az ügyészség által kirendelt orvosszakértő arra jutott, hogy a csonttörés egy öt hónappal korábbi motoros sérülés következménye lehet, noha akkor megröntgenezték, és törést nem találtak a kezén. Az intézkedő rendőrök azzal védekeztek, hogy a fiú a sötétben elesett, akkor keletkeztek sérülései.
De készült egy másik orvosszakértői vélemény is, ami azt valószínűsítette, hogy a fiú fejsérülései akkor keletkeztek, amikor az egyik intézkedő rendőr elemlámpájával ütötte a fejét. Egyben kizárta, hogy azok esés következményei lennének. Az ügyészség azonban nem vette figyelembe ezt a szakvéleményt, ahogy nem hallgatta ki a gyanúsított rendőr járőrtársát sem, aki szemtanúja volt a történteknek – és a Helsinki közleménye szerint az intézkedés idején kétszer fel is szólította társát, hogy hagyja abba a bántalmazást.
„A nyomozó hatóság nem tett kísérletet a tanúvallomások és a szakértői megállapítások ellentmondásainak feloldására sem” – írta közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. A pécsi esetben eljáró Kaposvári Regionális Nyomozó Ügyészség egy év után megszüntette a nyomozást, és elutasította Schönberger a megszüntető határozat elleni panaszát is. Schönberger ezért a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a strasbourgi bírósághoz fordult, ami megállapította, hogy az ügyészség nem vizsgálta ki alaposan a bántalmazást, noha megalapozott volt a gyanú. Vagyis megsértették Schönberger emberi jogait, mert az is alapjogsértésnek számít, ha az állam nem jár el kellő gondossággal az ilyen ügyekben, a hatóságok az elvárható nyomozati cselekményeket sem végzik el. Ezért ítéltek meg a javára 5500 eurót igazságos jóvátételként.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint Schönberger esete nem egyedi, rendszerszintű problémára utal. 2024-ben a magyar ügyészség a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt megindult büntetőeljárásoknak mindössze 8%-ában emelt vádat. A Magyar Helsinki Bizottság szerint ez „kirívóan rossz” nyomozáseredményesség, „még a nyilvánvalónak tűnő esetekben is ritkán emelnek vádat az egyenruhásokkal szemben, és elvétve születnek elmarasztaló ítéletek velük szemben a bíróságokon. Sőt, gyakran az elítélt bántalmazók tovább dolgozhatnak a rendőrségen vagy börtönben” – írták.
