Több hónapos végjáték után Sulyok Tamás szombaton este bejelentette, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, ami azt jelenti, hogy a törvény kihirdetése után megszűnik a köztársasági elnöki mandátuma.
Sulyokot Magyar Péter a választási kampány alatt is többször hevesen kritizálta, Orbán Viktor bábjának nevezte, és bírálta, amiért nem szólalt fel fontos ügyekben, például a korábbi miniszterelnök poloskázós beszéde után, vagy amikor ráküldték a Tiszára a titkosszolgálatot. Magyar hivatalosan először az április 12-i választás éjszakáján, a győzelmi beszédében szólította fel a köztársasági elnököt a lemondásra. Felszólítását másnap, a nemzetközi sajtótájékoztatóján is megismételte. Pár nappal később aztán személyesen találkoztak, ekkor is közölte vele a Tisza elnöke, ha nem távozik önként, akkor az Alaptörvény módosításával fogják eltávolítani. A találkozó után Magyar azt mondta, a köztársasági elnök megfontolja az érveit a távozással kapcsolatban.
Májusban, a parlament alakuló ülésén elmondott miniszterelnöki beszédében kiosztotta a teremben ülő államfőt, hosszan fejtegette, miért gondolja, hogy nem maradhat a helyén. Május 31-ig adott határidőt Sulyoknak arra, hogy önként lemondjon. Magától nem mondott le, pedig a közvélemény-kutatások szerint a magyarok több mint 60 százaléka gondolta azt, hogy le kéne neki. A tiszás többségű parlament viszont július 13-án megszavazta azt az Alaptörvény-módosítást, ami lehetővé tette a köztársasági elnök elmozdítását.
Hiába kérte arra a Fidesz, hogy ne tegye, hiába tartottak ezért még tüntetést is a Sándor-palota előtt, Sulyok öt napon belül aláírta az Alaptörvény-módosítást. Igaz, egy közleményben jelezte, hogy nem ért vele egyet, de ettől még megszűnik a mandátuma, és az országgyűlés 30 napon belül új köztársasági elnököt választ.
Véletlen belépő
Sulyokot 2024 februárjában választotta köztársasági elnöknek az akkori, fideszes többséggel működő Országgyűlés. Novák Katalint váltotta, aki azért mondott le, mert nyilvánosságra került, hogy kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt igazgatóját segítő K. Endrének.
Sulyok a kinevezése előtt az Alkotmánybíróság elnöke volt, Orbán Viktor javasolta, hogy ő legyen a Fidesz-KDNP jelöltje a köztársasági elnöki posztra. „Ő a legmegfelelőbb ember. Sok jelöltről lehetett volna beszélni, de mi a legmegfelelőbb jelöltet akartuk” – mondta Kocsis Máté korábbi fideszes frakcióvezető a bejelentésekor. Kocsis akkor arról beszélt, Sulyok tudja a legjobban kifejezni a nemzet egységét, komoly jogász életút van mögötte, személyesen és szakmailag is nagy tekintélyű, komolyan vehető ember.
Több akkori ellenzéki párt is a köztársasági elnöki pozíció kiüresítését szolgáló lépésként értelmezték Sulyok jelölését. A Momentum biogolyóstollként hivatkozott a Fidesz által jelölt köztársasági elnökökre. A Demokratikus Koalíció és a Mi Hazánk pedig annak ellenére is fideszes pártkatonának írta le Sulyokot, hogy elődeivel, Novák Katalinnal, Áder Jánossal és Schmitt Pállal ellentétben ő nem a Fidesz tagjaként kapott bizalmat a párttól.
„Sulyok Tamás jelölésével a köztársasági elnöki pozíció végleg kiüresedik és súlytalanná válik” – mondta akkor a Telexnek Milbacher Dániel politológus, a Polémia Intézet elemzője Sulyok jelöléséről. Ugyanakkor amiatt meglepő döntésként beszélt Sulyok kiválasztásáról, hogy korábban szinte teljesen ismeretlen szereplő volt a nyilvánosságban. „Egy ismeretlen és a nyilvánosság szempontjából viszonylag jelentéktelen karakter jelölése azt sugallja, hogy a köztársasági elnöki pozíció nem fontos.”
Sulyok Tamásnak már nem sokkal a beiktatása után magyarázkodnia kellett, mert Karsai László történész szerint valótlan állításokat közölt az apjáról, Sulyok Lászlóról, akinek a neve alatt jelent meg 1944-ben egy cikk, amiben a zsidók deportálásáról megtisztulásként írt a szerző. Erről akkor Sulyok Tamás nemtelen támadásként beszélt, azt mondta, az apja „egy szociálisan érzékeny, hazafias, filoszemita ember volt”, így elképzelhetetlennek tartja, hogy ő írta a cikket.
2024 májusában Dobrev Klára, a DK akkori EP-listavezetője azt állította a köztársasági elnökről, hogy „egy köztörvényes bűnöző”, aki a 2000-es évek elején ügyvédként közreműködött abban, hogy a csongrádi földmaffia külföldi kézbe játszott át magyar termőföldeket. Erre akkor a köztársasági elnök hivatala úgy reagált, hogy az elnöknek „nincsen takargatnivalója”, soha nem működött közre „törvénybe ütköző szerződés megkötésében”, visszautasította a vádakat, megteszi a megfelelő jogi lépéseket.
Súlytalanság
A magyar köztársasági elnökök a regnálásuk alatt jellemzően a népszerűbb politikusok közé tartoztak, de Sulyokról ez semmiképpen sem mondható el. A 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint Sulyok szinte annyira népszerűtlen volt, mint a kegyelmi botrány miatt lemondásra kényszerült Novák Katalin. Korábban nem is a népszerűtlenség, inkább a súlytalanság jellemezte a távozó elnököt.
2024-ben még akkor is hallgatott, amikor tényleg sokan figyelték volna: úgy döntött, nem tartja meg a hagyományos szilveszteri köztársasági elnöki köszöntőt. Ismertségéről sokat elárult az a 2024 novemberében, a beiktatása után nyolc hónappal posztolt, azóta letörölt videó, amiben az utca embereit kérdezték arról, tudják-e, ki Magyarország köztársasági elnöke. Sulyok ebben az évben egyébként pingpongozós és borsófőzelékes posztokkal irányította magára rövid ideig a nyilvánosság figyelmét. Sokan szórakoztak a posztokon, pont azért, mert annak a bizonyítékát látták ezekben, hogy Sulyok alatt ilyen hétköznapi dolgok végzésének mutogatására degradálódott a köztársasági elnöki tisztség.
2025 márciusában, amikor Orbán Viktor akkori miniszterelnök áttelelő poloskákhoz hasonlította a civil szervezeteket, a független sajtó újságíróit, az igazságszolgáltatás függetlenségéért tüntető bírókat és az ellenzéki politikusokat, Sulyok Tamás nagyon ragaszkodott a hallgatáshoz. Olyannyira, hogy az még a Sándor-palota Kommunikációs Igazgatóságát is összezavarta. Amikor reakciót kértünk tőlük Orbán beszédére, azt írták, hogy „az államfő politikusi beszédeket nem kommentál, csak akkor, ha az a társadalmi béke megbontására, és a nemzet megosztására szólítja fel az embereket”, de „itt ilyen nem történt”. Amikor erről Sulyok véleményeként számoltunk be, a Sándor-palota egy felháborodott, abszurd levélben írta a Telexnek, hogy a korábbi válaszban egyetlen mondattal sem utaltak arra, hogy a köztársasági elnök véleményét közlik.
Aztán március végén, amikor talán bölcsebb lett volna hallgatni, megszólalt a köztársasági elnök. Tóta W. Árpád publicista egy posztban pont Sulyok súlytalanságára utalva hasonlította a köztársasági elnököt egy szatyor finghoz. Erre aztán Sulyok egy saját Facebook-oldalára posztolt videóban maga is kimondta a gúnynevet.
2025 nyarán, amikor a fiatalok rengeteg koncerten és fesztiválon skandálták, hogy „mocskos Fidesz”, szintén úgy érezte, meg kell szólalnia. „Kiáltani akkor érdemes, ha a szó mögött ott a gondolat, ami méltó rá, hogy meghallják” – üzente a fiataloknak, akik aztán kevesebb mint egy évvel később jelentős szerepet játszottak abban, hogy a Fidesz súlyos vereséget szenvedjen a választáson.
Arra is volt példa, hogy egy tényleg fontos ügyben szólalt meg a most leköszönő államfő, de ez sem sikerült neki zökkenőmentesen. 2025. augusztus 21-én együttérzését fejezte ki a Munkácsot ért orosz rakétatámadás sérültjeinek, de alig egy órával később törölte a posztból az „orosz” szót, helyette inkább csak rakétatámadást írt. Következetesen ragaszkodott ehhez a verzióhoz, pedig Orbán Viktor is nyilvánvalóvá tette, hogy az oroszok támadták meg Kárpátalját.
Nem érdekli a politika
A 70 éves Sulyok a Szegedi Tudományegyetem jogi karán diplomázott 1980-ban. Bírósági fogalmazóként kezdte a jogi karrierjét, aztán 1982-ben jogi szakvizsgát tett, előbb jogtanácsosként dolgozott, majd a rendszerváltás után ügyvéd lett. 1998 és 2002 között, a fideszes Bartha László polgármestersége alatt ő volt a szegedi önkormányzat jogi képviselője.
2021-ben egy interjúban azt mondta, nem tud mit kezdeni a politikai kritikával, mert soha életében nem érdekelte a politika. Egykori szegedi csoporttársai zárkózott embernek írták le, akit a szakma érdekelt, az önkormányzati megbízásaiban is inkább szakmai érdeklődése motiválta, nem a gazdagodás vagy a hatalmi játszmák. 2000 és 2014 között tiszteletbeli osztrák konzul volt, amiről azt mondta, ő sem tudja, mivel érdemelte ki a pozíciót, de „természetesen örül, hogy egy számára igen szimpatikus országtól kapott meghívást tiszteletbeli konzuli feladatok elvégzésére”.
2005 szeptemberétől meghívott előadóként oktatott alkotmányjogot a Szegedi Tudományegyetemen. 2013-ban PhD-zett, kutatási témája az ügyvédség alkotmányjogi helyzete volt. 2014-ben választotta az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává. Fél évvel később már a testület elnökhelyettese volt, 2016. november 22-én választotta meg az akkori fideszes többségű parlament az Alkotmánybíróság elnökének.
Schmitt Pállal, Áder Jánossal és Novák Katalinnal ellentétben Sulyok soha nem volt a Fidesz tagja. Ugyan saját bevallása szerint nem is érdekelte a politika, alkotmánybíróként mégis többször is a Fidesz érdekeinek kedvező álláspontot képviselt. Előadó alkotmánybíró volt, amikor az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a Kúria 2022-es határozatát arról, hogy a Rogán alatti Kormányzati Tájékoztatási Központ (KTK) megsértette a választási törvényt azzal, hogy a vakcinaregisztráció során megadott emailcímekre hírlevelet küldtek, amiben azt írták, hogy az ellenzék katonákat küldene Ukrajnába. Ahogy akkor is ő volt az előadó bíró, amikor az AB 2019-ben megállapította, hogy teljesen rendben van a hajléktalanság kriminalizálása.
Ha a politika nem is érdekelte Sulyokot, Orbán Viktor jólléte mindenképpen. Már köztársasági elnökként, 2025-ben jó egészséget és erőt kívánt Orbánnak, akiről azt írta:
„Vannak, akik vihartól tartanak, mások a biztos pontokat keresik – de egy jó kapitány mindig képes megtalálni a megfelelő irányt, ha ismeri a célt.”
