Új szabályok szerint facebookozhatnak az egészségügyi dolgozók, de egy csomó mindenre figyelniük kell

„A közösségi média és a nyilvános online kommunikációs felületek alapvetően átalakították az egészségügyi információáramlást és az orvosi kommunikáció gyakorlatát” – olvasható annak az állásfoglalásnak a bevezetésében, amit a napokban tett közzé az Egészségügyi Minisztérium és a Magyar Orvosi Kamara.

A minisztérium etikai állásfoglalást készített az orvosok közösségimédia-használatáról és nyilvános online egészségügyi kommunikációjáról. Bár az állásfoglalás még nem a hivatalos etikai kódex része (a hatályos szabályozás értelmében az etikai normatívákért még az Egészségügyi Tudományos Tanács felelős), egy fontos lépés a nyíltabb kommunikáció irányába.

„Hiszem, hogy a közbeszéd minősége az online térben folytatott kommunikáción, valamint az egészségügyi hirdetésekkel kapcsolatos etikus magatartáson keresztül is alakítható” – írta abban a Facebook-posztjában Hegedűs Zsolt, amiben az állásfoglalás készítését bejelentette.

Hegedűs Zsolt többször is hangsúlyozta, hogy a bizalom alapja minden rendszerben a következetes, átlátható és őszinte kommunikáció. Az általa megvalósítani kívánt tanuló egészségügy része a transzparens kommunikáció, amire már a miniszteri meghallgatásán is célzott.

Lehet határozott és kritikus szakmai vita, de vannak kritériumok

Az állásfoglalás szerint az orvos a közösségi médiában és nyilvános online kommunikációban nem sértheti a hivatás méltóságát, a betegjogokat, a titoktartási kötelezettséget, mások emberi méltóságát, valamint az egészségügyi ellátórendszerbe és az orvosi hivatásrendbe vetett közbizalmat.

Szakmai közléseiknek meg kell felelniük a hitelesség, a tudományos megalapozottság, a pontosság, a tárgyilagosság és a betegbiztonság követelményeinek. „Az etikai kötelezettségek a digitális térben is teljeskörűen érvényesek; az információközlés sajátos módja nem mentesíti az orvost a szakmai és etikai felelősség alól” – olvasható az állásfoglalásban.

Néhány fontosabb megállapítás:

• A szakmai vita lehet határozott és kritikus, de tilos mások megalázása, zaklatása, alaptalan lejáratása, illetve betegek, kollégák vagy sérülékeny társadalmi csoportok emberi méltóságának megsértése. A szakmai vitákat tárgyszerűen, személyeskedéstől mentesen, szakmai érvekkel kell lefolytatni.
• Az orvost a közösségi médiában és a nyilvános online kommunikációban is terheli a titoktartási kötelezettség és az adatvédelmi szabályok betartásának kötelezettsége.
• Az orvos köteles a tudományosan megalapozott, bizonyítékokon alapuló orvoslás elveit követni. Az orvosnak kiemelt felelőssége van az egészségügyi dezinformáció visszaszorításában.
• Tájékoztató-felvilágosító közösségimédia-felületen csak általános egészségnevelő, megelőző vagy betegedukációs tartalmú felvilágosítás adható. Konkrét beteg fogadására, diagnosztizálására, kezelésére vagy nyomon követésére a közösségi média eszközei önmagukban nem használhatók.
• Az orvosnak arra kell törekednie, hogy a közösségi média használatakor a lehető legnagyobb mértékben válassza szét orvosi és egyéb tevékenységeit.
• Szakmai kérdésekben az orvos törekedjen személyének és szakképesítésének egyértelmű azonosíthatóságára. Az anonimitás vagy az álnév használata nem mentesít az etikai és jogi felelősség alól.
• Amennyiben az orvos a szakmai konszenzustól eltérő nézetet ismertet, köteles jelezni annak jellegét (például egyéni vélemény, kutatási fázisban lévő eljárás), és tartózkodnia kell minden tudományosan megalapozatlan vagy egészségre veszélyes állítástól.
• A rögzített előírások és elvek megsértése etikai eljárást és arányos szankciót vonhat maga után.

Bár ez az állásfoglalás még nem a sajtónak való nyilatkozás kritériumait tartalmazza, inkább a közösségi médiára koncentrálódik, de fontos kiindulópont lehet a teljes orvosi kommunikáció átalakításában. Hegedűs Zsolt közösségi oldalán tett is célzást a sajtóval való kapcsolat átalakítására: úgy fogalmazott, hogy egyértelmű nyilatkozási irányelveket dolgoznak ki az egészségügyi dolgozók számára.

Ez annyiban nem újdonság, hogy Magyar Péter már 2024 augusztusában azt követelte, hogy nyilatkozhassanak az orvosok és engedjék be a sajtót a kórházakba. Emellett azt is kérte, hogy azonnali hatállyal oldják fel az általuk elrendelt nyilatkozatstopot.

Papíron a magyar állam eddig is elkötelezett volt a tájékoztatás mellett, legalábbis Magyarország Alaptörvényében az szerepel, hogy a szabad tájékoztatás feltételeit az állam biztosítja. A IX. cikk 2. szakasza így fogalmaz: „Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.”

Viszont a gyakorlatban eddig nem ezt láttuk: nem véletlen, hogy az egészségügyi dolgozók sokszor név nélkül, háttérben számoltak be a betegellátás nehézségeiről. Ugyanis a nyilatkozatukhoz engedélyre volt szükség.

Ennek megszűnésére utalhat az is, ahogyan Hegedűs Zsolt reagált egy múlt héten bemutatott kórházi riportra. A 24.hu mutatta be, milyen körülmények között dolgoznak a budapesti Szent János kórház pszichiátriai osztályán az orvosok, pszichológusok, és egészségügyi dolgozók. A riportban szereplők arccal, névvel nyilatkoztak, sőt a kórházbeli állapotokat is megmutatták a felvételeken – természetesen a betegek jogait tiszteletben tartva. Így láthattuk az alagsorban tócsákban álló szennyvizet, a mosdó plafonján éktelenkedő fekete penészfoltokat, hulló vakolatot. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter már a videó megjelenése előtt pár órával Facebook-posztjában azt írta:

fontos és jó gyakorlatról van szó.

„Április 12-én az emberek rendszerváltásra szavaztak az egészségügyben is. Ennek egyik első lépése a nyitás: a sajtó, a nyilvánosság és a társadalom felé. A kampányban is megígértük: ki fogjuk nyitni a kórházak kapuit a média és a sajtó munkatársai előtt, hogy a társadalom tárgyszerű, szakmai és jóhiszemű képet kaphasson a magyar egészségügy valós állapotáról. Sokan ismerik ezt a valóságot: dolgozók, betegek, hozzátartozók. De a szélesebb közvéleménynek is joga van tudni, milyen körülmények között működik az egészségügy, milyen problémákat örököltünk, és hol vannak azok a jó gyakorlatok, amelyekre építeni lehet.”

A miniszter hangsúlyozta, hogy a cél ezzel nem a félelemkeltés vagy az egészségügyi dolgozók munkájának leértékelése. Éppen ellenkezőleg: az ő munkájuk megbecsülése csak akkor lehet hiteles, ha nem takarjuk el a valóságot.

Ezért dolgoznak ki egyértelmű nyilatkozási irányelveket az egészségügyi dolgozók számára. „Egyúttal hivatalosan is utasítom jövő héten a kórházak irányítóit, az Okfőt és az egészségügyi háttérintézmények vezetőit, hogy adjanak teret a nyíltabb, transzparensebb, szakmailag megalapozott tájékoztatásnak.”

Kiemelte azt is, hogy azokat az orvosokat, szakdolgozókat és egészségügyi munkatársakat, akik jóhiszeműen, tárgyszerűen, a betegek méltóságát és jogait tiszteletben tartva szólalnak meg, retorzió nem érheti.

A Covidnál látszott leginkább, mennyire nagy szükség lett volna a hiteles tájékoztatásra

Az újságírás egyik alapvető funkciója, hogy információkat szolgáltasson az embereknek a dolgokról, bemutassa a valóságot. Magyarországon a kormány hosszú évek óta vasszigorral tartja kézben az egészségügyi dolgozók kommunikációját.

Sokan emlékezhetnek arra, hogy a koronavírus-járvány legsűrűbb éveiben a kormány nemcsak azzal igyekezett ellehetetleníteni, vagy legalábbis jelentősen megnehezíteni a járványkezelés értékelését, hogy hermetikusan lezárta a kórházakat a média elől, hanem azzal is, hogy szigorú nyilatkozatstopot rendelt el a kórházigazgatóknak.

Mi is számos alkalommal tapasztaltuk, hogy a járványkezelés sűrűjében dolgozó orvosok, noha volt is mondanivalójuk, és azt el is akarták mondani, a legjobb esetben is csak név nélkül merték és tudták ezt megtenni. Nem véletlen, hogy 2021 márciusában 28 szerkesztőség, köztük a Telex is nyílt levélben kérte az operatív törzstől és a kormánytól, hadd tudósíthasson a kórházakból. A Magyar Orvosi Kamara is részletesebb adatközlést, tudósítási lehetőséget kért a médiának.

A Direkt36 forrásai szerint ekkor a kormányoldalon belül felvetődött, hogy „miért nem mutatjuk meg, hogy mi történik a kórházakban”. Egy fideszes politikus szerint erről gyakran alakultak ki viták egymás közti beszélgetéseken, amikor párttársaival egy-egy eseményen összetalálkoztak, és „voltak kritikák a központ felé”. Többen azzal érveltek, hogy ha bemutathatnák a kórházakban zajló küzdelmet, az több embert meggyőzhetne a lezárások és az oltás fontosságáról. De olyan érvek is felmerültek, hogy a valóság nem is olyan borzasztó, mint ahogy azt sokan képzelik, ezért be lehetne engedni az újságírókat a kórházakba. Az biztos, hogy a valóság bemutatásának – még ha az nem is mindig pozitív – edukációs funkciója is van.

Végül a kormány mégis a kórházak nyilvánosságtól való elzárása mellett döntött, aminek több oka is volt. Egyrészt a politikai kockázatok miatt el akarták kerülni, hogy az egészségügy állapotáról és leterheltségéről legyen szó az esti híradókban. A kormány attól is tartott, hogy ha valahol nagyobb baj lenne, azt a média túlzottan felkapná, utólag pedig már nehezebb lenne megvonni az újságírók hozzáférését a kórházakhoz. Ez a gyakorlat megmaradt a járvány után is.

A Népszava 2022-ben arról írt, hogy hungarikum az Orbán-féle cenzúra, öt országban sem értik a magyar kórházak korlátozását. A helyzet azután sem változott, hogy a bíróság 2022-ben kimondta: a korábbi Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) jogtalanul utasította ki a Telexet és a sajtót a kórházakból. A bíróság állásfoglalása szerint nem a minisztérium, hanem a kórházigazgatók hatásköre arról dönteni, hogy kit engednek be az intézménybe. Pár nappal a Telex pernyerése után a kormány rendeletben írta felül a bírósági ítéletet arról, ki engedheti be a kórházakba a sajtót. E szerint az operatív törzs járványügyi érdekből meghatározhatja az egészségügyi intézmények sajtóval való kapcsolattartásának rendjét, valamint a sajtó által az egészségügyi intézmény területére történő belépés rendjét. Tehát a kör itt bezárult.

Mindezek fényében különösen abszurd volt az a jelenet, amikor tavaly decemberben Takács Péter, akkori egészségügyi államtitkár az Igazság órája egyik adásában arról beszélt, hogy a Tisza Párt képviselőjelöltjei a nekik szegezett kérdések megválaszolása helyett a párt sajtóosztályához irányítják a kérdezőt.

„Most gondolj bele, hogy oké, sok az orvos jelöltjük, és egy értelmes ember elé odatartanak egy mikrofont, és nem szólalhat meg. Csak annyit mondhat, hogy press@talpramagyarok.hu, ez mennyire megalázó. Hát ki aláz meg így egy orvost vagy egy ügyvédet?” – tette fel a költői kérdést Takács Péter.