Marad a rezsicsökkentés? – kérdezte Vitályos Eszter Kapitány Istvántól, aztán elfogadta a miniszter válaszát

• Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött a hétfői ülés, amiben összefoglalta a Vitnyédre tervezett menekülttáborhoz kapcsolódó tudnivalókat.
• A korábbi fideszes kormánytagokat Magyar egyesével megszólította, majd arról kérdezte őket, nem gondolják-e ellentmondásosnak azt a védekezést, miszerint ők gyerektábort terveztek a helyszínre. „Ön szerint bárki elhiszi, hogy nyári gyerektábort építenek, miközben 3 méter magas drótkerítéssel veszik körbe?” – kérdezte Magyar Gulyás Gergelytől.
• Ezután arról beszélt Magyar, hogy a korábbi kormányülésekről készült jegyzőkönyvek alapján az Orbán-kormány azt fontolgatta, a hivatalos határidőnél hamarabb csatlakozik az EU-s migrációs paktumhoz.
• Gulyás Gergely ezután arról beszélt, szerinte a kormányülési jegyzőkönyv a bizonyíték arra, ők mindent megtettek, hogy ne kelljen napi egymillió eurós bírságot fizetni.
• „Nem hajtjuk végre ebben a formájában a migrációs paktumot” – mondta Magyar ezután Toroczkai László kérdésére.
• A Tisza vizsgálóbizottságot állítana fel, hogy kiderítsék, mennyi embercsempészt engedett el az előző kormány.
• Gulyás nehezményezte, hogy Magyar túl sokat beszélhet, szerinte meg kellene reformálni a házszabályt.
• Vitályos Eszter a rezsicsökkentésről kérdezte Kapitány István gazdasági és energetikai minisztert. „Nemhogy meg kell védeni a magyar emberek életszínvonalát, hanem emelni kell” – válaszolta Kapitány.
• Dúró Dóra a szívhangrendeletről kérdezett, majd csecsemők fotóit lobogtatta.
• Reformok jöhetnek a honvédségnél, kérdőívben kérdezik meg a katonákat arról, milyen változásokat szeretnének, mondta Ruszin-Szendi Romulusz.
• Az új kormány megalakulása óta először Lázár János, korábbi építési és beruházási miniszter is megjelent a Parlamentben.

És ezzel a mai percről percre közvetítésünknek is. A parlament ezek után megtárgyalja az Alaptörvény 16. módosításához érkezett bizottsági állásfoglalásokat, majd a végén megszavazzák az elfogadott módosító javaslatokkal korrigált javaslatot is. A szavazás végeredményéről külön cikkben fogunk beszámolni.

Novák Előd felszólalásával folytatódnak az interpellációk, aki a Magyar Honvédségről kérdezte Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi minisztert. Novák szerint a Fidesz lehetővé tette, hogy külföldi állampolgárokat és büntetett előéletű honvédeket is alkalmazzanak a honvédségnél, miközben a létszámhiánnyal küszködő szervből „kirekesztik az oltatlanokat”. Lesz-e jogállási törvény és marad-e büntetett előéletű vagy nem magyar állampolgárságú tagja a Magyar Honvédségnek, kérdezte Ruszin-Szendi Romuluszt.

Szeretném, ha a honvédségi kérdések nemzeti minimumok lennének, kezdte Ruszin-Szendi válaszát, majd azzal folytatta, milyen intézkedésekkel próbálják visszaállítani a morált a katonák között. Büntetett előéletű katonából 2021-ben egy darab volt állományban, őt a csatlakozása évében menesztették, azóta nincs ilyen, külföldi állampolgár közül három van a honvédségnél. Ruszin-Szendi szerint ez azt jelenti, hogy a parancsnokok nem igazán lelkesednek a lehetőség iránt.

Indítanak hamarosan egy kérdőívet a katonák között, ahol kifejthetik a véleményüket a honvédség jelenlegi állapotáról és az őket érintő jogszabályokról, ez alapján egy jogszabálytervezetet ősszel fognak benyújtani a parlamentbe, jobb körülményeket, illetve a mindenkori bevethető katonák számát növelnék ezzel.

Novák elfogadta Ruszin-Szendi Romulusz válaszát.

A tiszás Ráki Zsolt kérdezi az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztert arról, hogyan garantálja a kormány a magyar gazdák védelmét a halmozott agrárkrízis idején. Ezt sem közvetítjük.

Simicskó István azt kérdezte a pénzügyminisztertől, hogy folytatják-e az szja-mentesség kiterjesztését 2027-től az 50 év alatti kétgyerekes anyákra. A KDNP-s képviselő az Orbán-kormányok családtámogatási intézkedéseit dicsérte, és felsorolta, hogy milyen intézkedéseket hoztak, és milyen terveik voltak ezzel kapcsolatban.

Kármán András azzal kezdi a választ, hogy a Tisza-kormány hisz abban, hogy egy ország akkor erős, ha a családok biztonságban tudják magukat. Elismerte az előző kormány családtámogatási intézkedéseit, és azt mondta, ezeket meg akarják tartani. Az ellenzéki pártok képviselői megtapsolták.

Ugyanakkor szerinte az is látszott, hogy ez a támogatási rendszer a tehetősebb családokat támogatta, míg az igazán rászorulók nem kaphattak támogatást. A családtámogatási rendszer jelenlegi elemei azoknak nyújtanak támogatást, akiknek magas a jövedelmük. Ezért a kormány esélyt fog adni azoknak is, akik ebből kiszorultak. A konkrét kérdésre nem válaszolt.

Simicskó István azt mondta, egyetért részben azzal, amit mondott a pénzügyminiszter, de abban nem, hogy ez csak a tehetős családokra vonatkozik. Ő úgy látja, hogy ha ezeket az intézkedéseket nem vezették volna be, akkor még ennyi gyerek se született volna. Szerintem ez nemcsak pénzügyi kérdés, hanem érzelmi is. Megjegyezte, hogy mivel a kérdésére nem kapott választ, nem fogadta el a választ. Az országgyűlés viszont elfogadta a választ.

Csuzda Gábor fideszes képviselő a kormányhivatalok jövőjéről és közigazgatási változásokról kérdezte a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium államtitkárát. Csuzda szerint a kormányhivatali tisztségviselők jövője bizonytalan, átszervezésekről pletykálnak és egyes feladatok – pl. gyámügy – máshova kerülhetnek a kormányszervektől, például önkormányzatokhoz, szerinte ezzel szemben a mostani egyablakos rendszer sokkal hatékonyabb.

Stumpf Péter államtitkár azzal kezdte, hogy az új kormány többet tett az elmúlt egy hónapban, mint az előző kormány a teljes négyéves ciklusban. Stumpf szerint soha nem lesznek a köztisztviselők arra kényszerítve, hogy önkéntesként részt vegyenek politikai kampányokban. Emellett tiszteletben tartják a közalkalmazottak vélemény- és szólásszabadságát, senkinek nem kell attól tartania, hogy milyen hozzászólást ír a Facebookon vagy kit lájkolt, nem fognak emiatt hátrányt szenvedni.

Minden támogatást meg fognak kapni a köztisztviselők, hogy szakmai szempontokon alapuló munkát végezzenek és „kiszabadítják a közigazgatást a politikai bilincsből”.

Csuzda nem fogadta el a választ, szerinte egy szakmai kérdésre politikai választ kapott, a képviselők elfogadták a választ.

Azaz olyan kérdések, amikor a kormánypárti képviselők feldobnak egy témát a kormánynak, hogy válaszoljanak rá. De mégis vannak. A tiszás Veres Ádám a gazdasági és energetikai miniszterhez intéz interpellációt arról, hogy milyen fejlesztéseket akar csinálni a kormány az EU-s forrásokból. Az öninterpellációkat nem közvetítjük.

Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője interpellációja a szívhangrendeletről szólt, szerinte a kormánynak nemcsak a gyerekek, hanem a magzatok védelméről is gondoskodnia kéne. Ezután felolvasta egy nő történetét, aki először a terhességmegszakítás mellett döntött, de az első ultrahangvizsgálat után meggondolta magát. Svéd Tamás egészségügyi államtitkárnak azt mondta, itt a bizonyíték, hogy életeket ment a szívhangrendelet. Helyesen döntött-e az az orvos, aki az ultrahangon kihangosította a szívhangot, emiatt meghallgatta a terhes nő a magzat szívhangját, kérdezte Dúró.

Svéd Tamás egészségügyi államtitkár megköszönte a történetet, szerinte minden emberi élet érték, viszont nem csak ideális helyzetek és történetek vannak, például egy megerőszakolt fiatal nőnek a tragikus történetét is be lehetne hozni a parlamentbe. Szerinte a hasonló tragédiák megelőzését is mérlegelni kell, majd emlékeztetett, hogy a szívhangrendeletet társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül fogadták el, az abortuszok száma növekedett a rendelet elfogadása óta.

Időben megkezdődött szexuális neveléssel, elérhető és megfizethető fogamzásgátlási módszerekkel lehet hatékonyan csökkenteni a terhességmegszakítások számát, Svéd szerint a kormány ezért dolgozik.

Dúró Dóra ezután két csecsemő kinyomtatott képét kezdte lobogtatni, mire Hallerné Nagy Anikó alelnök rászólt, hogy a házszabályzat ezt nem engedi. „Büntessen meg, amiért bemutattam két baba képét!” – válaszolt Dúró, majd mellette Toroczkai László is felmutatta az egyik fotót. Dúró nem, a képviselők végül elfogadták az államtitkár válaszát.

Magyar Péter egy kormányülés emlékeztetőjére hivatkozva arról beszélt, hogy az Orbán-kormány még a 2026-os határidő előtt bevezetett volna egy 12 hetes eljárást a menekültügyi csomagból.

Valóban van ilyen eljárás, ez valóban a jogszabálycsomag része, és ezt valóban hamarabb bevezethetik a kormányok, mint a 2026. június 12-i határidő: ez az úgynevezett határeljárás. Ezt a valószínűleg elutasított menedékkérőkre alkalmazhatják – például azért, mert olyan országból érkeznek, ahonnan a kérelmek átlagosan legfeljebb ötödét fogadják el. Addig az illetőt akár tranzitzónában tarthatják, és elvben nem léphet be az EU területére. A kérelmeket gyorsított eljárással, alapesetben 12 hét alatt elbírálhatják. Ha elutasítják, akkor az ide érkező embert gyorsítva visszaküldhetik.

Gulyás a Magyarnak adott válaszában közölte, hogy a tranzitzónák miatt akarták ezt a jogszabályt előbb bevezetni, ez „a mi tranzitzónánkat hozza vissza”. A Fidesz frakcióvezetője szerint az Európai Unió Bíróságának 2024-es ítélete után az Orbán-kormány úgy döntött: olyan helyzetbe hozza az EU-s tárgyalóinkat, hogy a napi 1 millió eurós bírságot ne kelljen fizetni. Ennek nemcsak a Vitnyéd mellé tervezett menekültbefogadó állomás volt a része, hanem a migrációs paktumnak az az eleme is, ami a mi korábbi tranzitzónáink visszahozatalát jelentette volna.

A határeljárás korai bevezetése ugyanakkor azért érdekes, mert az Orbán-kormány a kötelező határeljárási kapacitás miatt „migránsgettózott”, erről bővebben itt írtunk.

Nacsa Lőrinc, a KDNP képviselője arról kérdezte a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert, hogy megmarad-e a Határtalanul program. Összefoglalta a program célját: az anyaországi diákok személyes tapasztalatot szerezhessenek a határon túli magyarokról az utazások során. 15 éve mentek az első csoportok, és összesen már több mint 600 ezer diák jutott el a határon túlra. A jelenlegi tanévben 2000 csoport utazhatott el. Az iskolák szeretnék tudni, mondta, hogy lesz-e ilyen lehetőség a következő évben is.

Tarr Zoltán azzal kezdte a válaszát, hogy lesz Határtalanul program. Nem csak azért, mert azt ígérte, hogy a jó dolgokat megtartják, hanem azért is, mert hasznosnak tartja, és szerinte ellene dolgozik annak, amit a Fidesz tett: hogy megossza a magyarokat határon túl és innen.

Azon dolgozik a kormány, mondja, hogy átvilágítsák a határon túli szervezeteknek adott támogatásokat, és kiszűrjék azokat, amik azért kaptak pénzt, hogy segítsék a Fidesz hatalomban maradását. Azon dolgoznak, hogy ez az átvilágítás minél gyorsabb legyen, és ki tudják írni a Határtalanul programot is. Több olyan szervezet is van, ami nem fog a jövőben támogatást kapni a kormánytól – mondta, és együttműködést kért ebben a Fidesztől.

Nacsa Lőrinc azzal kezdte a felszólalását, hogy az első mondatok után el akarta fogadni a választ, de szerinte Tarr olyan vádakat fogalmazott meg, nem először, ami nem igaz. A programra adott válaszát ezért elfogadta, az interpellációra adott választ nem. A parlament viszont megszavazta Tarr válaszát.

Elsőként Vitályos Eszter interpellációja következik, Kapitány Istvánhoz, a gazdasági és energiaügyi miniszterhez szólt.

Szerinte a rezsicsökkentés intézménye több millió magyar számára jelent és jelentett könnyebbséget és kiszámíthatóbbá tette a megélhetést. Vitályos arról beszélt, hogy a Tisza politikusainak több olyan megszólalása volt, ami ennek megtartását kétségessé tette.

„Fent kívánja-e tartani a kormány a rezsicsökkentést?”, valamint arról is kérdezett, hogy milyen garanciákat tud a kormány nyújtani arra, hogy a magyar családok megfizethető áron juthatnak energiához.

„Nemhogy meg kell védeni a magyar emberek életszínvonalát, hanem emelni kell” – kezdte Kapitány, szerinte az előző kormány a piaci árnál lényegesen drágábban adta az energiát a lakosságnak.

Az energiafüggőségből ki kell vezetni az országot, diverzifikálni kell az energiaellátást, amit az előző kormánynak nem sikerült. „Évtizedes lemaradásokkal küszködik Magyarország”, a hálózatellátásra nem költöttek eddig eleget, az uniós forrásokból az elektromos hálózatra is fognak költeni. Szélenergiát, napenergiát lehet majd ebbe betáplálni.

Vitályos válaszában azt mondta, hogy az előző kormánynak rengeteg viszontagságot kellett túlélnie és ezt hajlamosak elfelejteni a tiszás politikusok. A képviselő ezután elfogadta a miniszter válaszát, majd hozzátette: tekintsék ezt egy megelőlegezett bizalomnak.

Sürgősen tárgyalnák a parlamentben a médiatörvény átalakításáról szóló előterjesztést, erről szavaznak most a képviselők, végül 142 igen, 50 nemmel megszavazták, majd a napirendet is elfogadták.

Tát Margit román nemzetiségi szószóló lemondott, a mandátumát Szucsigán László kapta meg. A mentelmi bizottság megvizsgálta a mandátumot, és azt javasolta az Országgyűlésnek, hogy igazolják azt. A parlamenti képviselők 187 igen szavazattal meg is szavazták a mandátum igazolását. A szószóló ma fog esküt tenni az országgyűlés elnöke előtt.

Perticsné Kácsor Andrea, Pest megye 10. számú választókerületének tiszás képviselője is felszólalt, szerinte az ülésen újra és újra a migránsokkal riogató narratíva köszön vissza a fideszesek felszólalásaiban, amiket a kampány során is használtak. Szerinte az arrogancia és a szembenézés teljes hiánya lelhető fel az ellenzéki képviselők mondataiban. Ebből a morális válságból kell kihozni a magyar társadalmat, ezt a gyűlöletkeltő plakátok betiltásával és a médiatörvény módosításával elkezdték, de még hosszú út vezet odáig, hogy ezt teljesen felszámolják.

Vitézy Dávid reagált erre a kormány nevében, az ő személyes „kedvenc plakátja” a dühös emodzsis, brüsszelezős plakát volt, amin a „Dühíti önt Brüsszel?” felirat szerepelt. Szerinte a közterek ezen típusú környezetszennyezése a javaslatukon keresztül megszűnik, a valóságtól teljesen elrugaszkodott, közpénzből zajló gyűlöletpropagandának fognak véget vetni.

Én büszke vagyok önre, mert elég bátor beszédet mondott a Fidesz-kongresszuson – mondta Magyar Péter Hidvéghi Balázsnak. Magyar szerint Hidvéghi azzal vádolja a Tiszát, amit ők csináltak. „Önök hoztak be Magyarországra évente több tízezer munkavállalót, gazdasági munkavállalót, legális migránst, és ön kérdezi ezt az éppen csak kormányra került politikai erőtől?” – tette fel a kérdést Magyar. A Fidesz ült az Európai Néppártban is húsz éven át, még öt évvel a migrációs válság kitörése után is. Orbán Viktor ajánlotta Ursula von der Leyent a bizottság elnökének. Több százmilliárd forintot szedtek be letelepedési kötvényekből, behozták a bűnözőket, lenyúlták a pénzt, és van, akinek még magyar állampolgárságot is adtak – mondta Magyar Hidvéghinek. Szerinte a Fidesz tönkretette az egész rendőrséget, nehezítették a honvédek életét, elmarták az ország szövetségeseit, nem tudták megakadályozni a migrációs paktumot, és most ajvékolnak.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz országgyűlési képviselője következett, aki azzal kezdte, szeretné tisztelni Magyart miniszterelnökként, és a tiszás képviselőket is jó szándékúnak tartja, de a stílussal még nem elégedett.

Ezután Orbán Viktor, az előző kormány és a Fidesz méltatásával folytatta, szerinte a migrációs kérdésekben ők mindig következetesek voltak. Szerinte azokban a nyugat-európai országokban, ahova beengedték a menekülteket, romlik a közbiztonság, példának hozta a múlt heti belfasti esetet. Szerinte a migrációs paktum egy, a migrációt csak menedzselő, nem pedig azt korlátozó intézkedés. Hidvéghi ezután azt kérdezte, hogy mit fog tenni Magyar a legálisan érkező migránsok esetében.

Ön kioktat minket stílusból, de nézzen körül, hogy kik ülnek ön körül – tanácsolta Magyar Péter Máthé Zsuzsának, és kiemelte, hogy ott ül mellette Lázár János is. Az álszentséggel, a farizeussággal nem fognak tudni új szavazókat szerezni – mondta neki Magyar, és azt tanácsolta, hogy legalább várjanak pár hónapot, mert az emberek látják, hogy mit tett az előző kormány Magyarországgal. Azt is tanácsolta neki, hogy kezdjen el beszélgetni az emberekkel az országban, hogy lássa ő is, hogy mit tett az országgal az a párt, amibe szerinte olyan ütemérzékkel ült be, mint Martonyi János a széteső MSZMP-be.

Magyar még a szombati Fidesz-kongresszusról is beszélt, és azt mondta, hogy Orbán túszul ejtette a pártot, annak ellenére szavazták meg újra, hogy sokan elmondták, hogy újításra lenne szükség. Magukon kezdjék a bűnbánatot – mondta Máthé Zsuzsának.

Máthé Zsuzsa KDNP-s országgyűlési képviselő felszólalásával folytatódott a hétfői ülés, amiben arról beszélt, hogy a hangnem nem megfelelő a parlamentben.

„Ön nyíltan megtámadta a hivatalban lévő közjogi méltóságokat”, a köztársasági elnök a kormánytagokkal sem szerepelhetett közös képen, ami Máthé szerint dehumanizáló lépés volt.

Valóban hasznos hazánknak az a stílus, amit az elmúlt hetekben megjelent? – kérdezte Máthé. „A gúny, a verbális agresszió, a megvetés, a fenyegetés, a félelemkeltés és fontos ügyekben az elhallgatás a jogállam és a társadalom szétverése felé vezető egyenes út.”

Ezután tovább folytatta Magyar stílusának elemzését, majd Varga Judit szavait idézte, aki a hétvégén Orbán Viktornak a Fidesz kongresszusán elhangzott szavaira reagált. „Mindenkinek ma, aki úgy érzi, sarokba szorították, három szót üzenek: mindig van kiút.”

Magyar Péter szerint a helyettes államtitkároknak összevissza adtak korábban fizetést, és beültették őket igazgatóságokba. Szerinte a Tisza-kormányban ezt a minimumra fogják szorítani, és spórolni fognak ezzel is.

Közben Lázár János megérkezett, és Magyar Péter egyből köszöntötte is, és hozzá kezdett beszélni, és a mohácsi Duna-hídról kérdezi: azt, hogy miért kellett arra 100 milliárdot eltapsolni. Lázár János közben határozottan bólogat. A vagyonnyilatkozatáról is tudná kérdezni, mondta, de azt majd megteszik a vizsgálóbizottságok.

A közjáték után újra Toroczkaihoz kezdett beszélni, és megígérte, hogy lesz rendes közmédia, nyilvánosságra fogják hozni a kormányülések összefoglalóját a nemzetbiztonsági átvilágítás után. „Elképesztő finomságok lesznek ott” – mondta, bár hozzátette, hogy ő is csak keveset látott még belőle, de szerinte arról is hozott döntést a kormány, hogy Ruszin-Szendi Romulusz nem alkalmas vitára. Ezek után hosszan sorolta a kormány tervezett intézkedéseit. „Hát, ilyen ez a jakobinus diktatúra” – mondta Toroczkainak.

Az új kormány felállása óta először késve, de megjelent a parlamentben Lázár János fideszes országgyűlési képviselő, korábbi építési és beruházási miniszter.

Toroczkai László napirend előtti felszólalása következik, de még visszakötött Magyar Péter válaszára. Toroczkai szerint soha nem mondták, hogy június 12-én fognak „berobbanni” a menekültek Magyarországra, de ha megérkeznek a szerb határhoz, mindenképp szól majd Magyar Péternek. „Én itt kiabálni fogok, ha fokozódik a migrációs nyomás!”, mondta.

Szeretnék a demokrácia állapotáról beszélni, folytatta Toroczkai, szerinte üdvözlendő a médiatörvény átalakításról szóló javaslat, bár szerinte kevesebbet szerepeltek a közmédiában a mi hazánkos politikusok, mint amit korábban Magyar mondott, majd röviden megemlítette, hogy „úgy tűnik, önök a bankok oldalára álltak”, mivel átalakítják a kamatstopot.

Gulyás Gergely is személyes érintettség miatt kért szót, két percet kapott. Azt mondta, Magyar sajátos felszólalási stílusa miatt javasolja a házszabály teljes reformját, mert nem érzi méltányosnak, hogy Magyar időkeret nélkül beszélhet, amire ők legfeljebb 2 percben válaszolhatnak. Magyar Péter egyetértő jeleket küldött neki.

Gulyás Gergely szerint a kormányülésen felmerült, hogy ha ki lehet védeni a napi büntetést, akkor a kedvező részeket bevezethették volna korábban. A paktum többi részét rossznak tartja.

Balla György fideszes országgyűlési képviselő kettő percben reagálhatott, pedig szerinte a fél frakciójuk „teljes joggal” jelentkezhetne. „Menjünk le Vitnyédre. Ha ott migráns van, én lemondok” – mondta Balla Magyar Péternek.

„Ön arra tett esküt, hogy a törvényeket megtartja és megtartattja”, folytatta Balla, szerinte ha Magyarnak miniszterelnökként bűncselekmény jutott tudomására, és nem tett feljelentést, akkor megszegte az esküjét. Szerinte egyébként is hamis vádaskodásért kellene a bíróság elé állnia, ha amiatt nem tett feljelentést, mert nem tudja bizonyítani a vádat.

Gyopáros Alpár személyes megtámadtatás miatt kért szót, 2 percre meg is kapta. Arról beszél, hogy szerinte Magyar Pétert megvezették. Csermajorban menekülttábor működött, és mivel a helyiek kérték, bezárták. Azt is ők kérték, hogy takarítsák ki, és újítsák fel az épületet. Az öreg cseri diákok kérése volt az, hogy oktatási célra használják ezeket az épületeket – mondta. Ezt támogatták, tavaly a győri egyházmegye bejelentkezett, és ők fognak beköltözni – mondta.

Se Szijjártó Péter, se Lázár János nincs bent – ezzel majd foglalkozunk kell, elnök asszony – mondta Magyar Péter az ülést vezető Forsthoffer Ágnesre nézve, hogy ki kellene vizsgálni a képviselői hiányzásokat. Ekkor hangzott el a címben olvasható mondat. Aztán azt javasolta Balla képviselőnek, hogy kérdezze meg őket, jártak-e táskás emberek, akik a kormánytámogatások egy részét visszaszedték a támogatott cégektől. Ezek után kitért a raktárban porosodó lélegeztetőgépekre is, majd megint odaszúrt egyet Takács Péternek.

A válasza végén megismételte, hogy nem fogják végrehajtani a migrációs paktumot.

Toroczkai Lászlónak címezve arról beszélt Magyar, hogy azzal hergelte a Mi Hazánk és a Fidesz az embereket, hogy június 12-én elárasztják a menekültek az országot. Mikor akarnak a megvezetett emberektől bocsánatot kérni? – tette fel a kérdést Magyar.

Majd azt kérdezte a frakcióvezetőktől: itt vannak, áttörték már a kerítést a migránsok a migrációs paktum miatt? Magyar szerint a Fidesz és a Mi Hazánk hazugságokkal riogatták a magyar embereket, a kormány viszont nem fog letelepedési kötvényeket árulni, nem fog embercsempészeket szabadon engedni.

Azt mondta Magyar, hogy Pósfai Gábor belügyminiszterhez hasonlóan azt tudja mondani Toroczkainak: „nem hajtjuk végre ebben a formájában a migrációs paktumot, remélem, világos volt”. Egyetért abban Toroczkaival, hogy a migráció problémáját az Európai Unión kívül kell kezelni.

Felidézte, hogy ők már konkrét lépéseket tettek, szigorították a vendégmunkások munkavállalását Magyarországon. Beszélt a Master Goodról is, ismét a vállalat állami támogatásait kezdte emlegetni, szerinte ezekért cserébe semmilyen olyan vállalást nem tett a cég, amiből a magyar emberek profitáltak volna.

Már nem elég az, hogy itt felállnak, és csinálnak egy 20 másodperces reelt, mert már nem jut el a magyar emberekhez – mondta Magyar továbbra is a Fidesz és a KDNP frakciójához beszélve, és elmondta, hogy a Mediaworks összeomlott azután, hogy megszűnt a tiltott állami támogatása.

Még megsorozta néhány kérdéssel Gulyás Gergelyt azzal kapcsolatban, miért nem válaszolt azokra a kérdésekre, hogy mikor hazudott, majd áttért Toroczkai Lászlóra. Mi van ezekkel a letelepedési kötvényekkel, frakcióvezető úr? – kérdezte tőle, mint „a migráció elleni harc Jeanne d'Arc”-jától.

Néhány mondat után visszatért Gulyás Gergelyhez, és azt is megkérdezte tőle, hogy miért engedték ki az embercsempészeket. „Szerintem Abdul volt a legjobban meglepődve”, mondta, majd azt állította, hogy az volt a szabadulólevelükbe írva, hogy megkérik őket, hogy hagyják el az országot, és üljék le a börtönbüntetésüket ott, ahonnan jöttek. „Ilyen még egy filmszínházban sincsen, kedves Pócs János” – mondta, mire nagy tapsot kapott a kormánypárti padsorokból.

Soha, senki nem ellenőrizte, hogy ezek a bűnelkövetők elhagyták-e az ország területét – mondta, ezt éppen Rétvári Bencének címezve. Aztán megint visszatér Gulyáshoz, és azt kérdezi tőle, hogy ő hallott-e már ilyet máshonnan. „Szerintem ilyenről senki nem hallott, és nem kapott elég figyelmet” – mondta, majd megkérdte a tiszások által felállítandó vizsgálóbizottságot, hogy majd ezt is vizsgálja ki. Azt mondta, szerinte ez is botrányos, meg az is, hogy 5 milliárd forintért menekülttábort akartak építeni, és azt is, hogy még mindig nem mondanak igazat. „Tudom, hogy nehéz a bukott leltárosért felelősséget vállalni, de ön is ott volt ezeken a kormányüléseken, vállalja el a felelősséget, és utána lehet megtisztulási folyamat” – mondta Gulyásnak. Azt mondta, utána már csak le kellene cserélnie a frakciója 90 százalékát szavahihető emberekre.

Magyar azzal kezdte válaszát, hogy azt gondolta, Gulyás Gergely nincs a valóságtagadás olyan mély fázisában, hogy a kormányzati jegyzőkönyvekben feketén-fehéren leírt dolgokat letagadja. „Most is feláll és belehazudik az emberek szemébe, hogy önök iskolát terveztek építeni.” Gulyás Gergelyt egyáltalán nem zavarják a tények, tette hozzá.

Ezután több eldöntendő kérdést intézett a Fidesz frakcióvezetőjéhez, amire igen vagy nem választ várt. Az előző kormány ülésének jegyzőkönyveiről volt szó, az van leírva benne, hogy menekülttábort akartak létrehozni Vitnyéden, ötmilliárd forintot fordítottak-e a felújításra, amikre válaszolt Gulyás a helyén ülve, de nem hallatszódott, mit mond pontosan.

Két éve ugyanaz a portás Vitnyéden, folytatta Magyar, tőle úgy tudják, 2024-ben kidobóemberek mentek oda, akik megfenyegették az ukrajnai menekülteket, ha nem hagyják el a tábort, visszatoloncolják őket Kárpátaljára.

Ezután Rétvári Bence is bekiabált, amire úgy válaszolt Magyar, ha Rétvári „bemegy egy templomba, akkor újra kell szentelni, ön úgy hazudik, mint a vízfolyás”.

Ha a kárpátaljai gyerekeknek megfelelő volt a helyszín, akkor a menekülteknek miért nem lett volna megfelelő az akkor állapot, kérdezte Magyar, miért kellett ötmilliárd forintot költeni a helyszín felújítására. „Önök leírták, és nem darálták le [az iratokat], ezért kiderült, hogy ötmilliárd forint közpénzt fordítanak a menekülttábor felújítására.”

A Tisza képviselőcsoportja nevében Strompová Viktória válaszol Magyar Péter napirend előtti felszólalására, és arról beszél, megdöbbentette, hogy kiderült az előző kormány hazugsága a táborról.

Felszólalásában az ellenzéki pártokat ostorozza, és arról beszél, hogy végre fogják hajtani a Tisza Párt programját. A Tisza-frakció vizsgálóbizottság felállítását javasolja, mert szerinte a magyar embereknek joguk van tudni, hogy hány embercsempészt engedtek el. Az embereknek joguk van tudni azt is, hogy milyen döntéseket tervezett a kormány.

Gulyás Gergely frakcióvezető a miniszterelnök szombat reggeli sajtótájékoztatója után arra gondolt, hogy Magyarnak biztos „hiányzik a Fidesz-kongresszus”, azért beszél a migrációról. Gulyás szerint az előző kormány nemcsak elutasította a migrációt, hanem mindent meg is tett annak érdekében, hogy az országnak ne kelljen napi egymillió eurós bírságot fizetnie.

Menekülttáborokat zártak be, a menekülteket nem engedték be, sorolta Gulyás, a tranzitzónákat is felszámolták, mivel azok nem voltak összeegyeztethetőek az uniós joggal.

Gulyás szerint Vitnyéden szeptembertől iskolai oktatás fog folyni, emiatt volt szükséges az épület felújítása. „Ránk esik a plafon” – mondta Magyar Péter Gulyás felszólalása alatt.

„Ha tömeges migrációs nyomás van, önök nem fognak tudni mit tenni, mert ide korlátlanul fognak menekülteket beengedni” – mondta Gulyás, szerinte a Magyar által idézett jegyzőkönyv is arra bizonyíték, hogy az előző kormány mindent megtett azért, hogy ne kelljen a napi egymilliós bírságot kifizetni. Megszavazza-e azt az országgyűlési határozatot, ami egyértelművé teszi, hogy nem fogadják el a migrációs paktumot, kérdezte Gulyás Magyar Pétertől.

Gulyás szerint az Európai Unió Bíróságának 2024-es ítélete után az Orbán-kormány úgy döntött, és Magyar most ennek a dokumentumait idézi, hogy olyan helyzetbe hozza az EU-s tárgyalóinkat, hogy a napi 1 millió eurós bírságot ne kelljen fizetni. Ennek nemcsak Vitnyéd volt a része, hanem a migrációs paktumnak is van egy olyan eleme, ami a mi korábbi tranzitzónáink visszahozatalát jelentette volna.

Ezután a kamatstop átalakításáról is kérdezte Magyart, mivel szerinte erről nem esett szó a kormányszóvivői sajtótájékoztatón, hanem a Pénzügyminisztérium honlapjáról derült ki a döntés. „Miért nem érezte úgy, hogy az aznapi döntésüket nem kellett volna a nyilvánossággal megismertetni? Ez az átláthatóság? Ez a korrektség?” – kérdezte Gulyás, aki szerint emiatt visszatetsző, hogy két évvel ezelőtt kormányülési jegyzőkönyvről kérdezi őket Magyar.