Megszűnő MTVA és Független Közmédia Testület – a Tisza benyújtotta a médiatörvény átalakításáról szóló javaslatot

Péntek este önálló képviselői indítványként a Tisza Párt három képviselője, Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián benyújtották a közmédia, illetve a médiatörvény átalakításáról szóló törvényjavaslatot.

Az 54 oldalas javaslatról a területért felelős Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter videójában azt mondta, hogy egy mondatban összefoglalva az a lényeg, hogy „visszadják a közmédiát a köznek, a magyar embereknek”. A javaslattal Tarr szerint a teljes magyar médiapiac, a kereskedelmi és a közszolgálati médiaszolgáltatók felügyeletét ellátni hivatott Médiatanács függetlenségét is helyreállítanák.

A törvény hatályba lépésével a Médiatanács, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma tagjainak, a Duna Médiaszolgáltató és az MTVA jelenlegi vezető tisztségviselőinek megbízatása azonnal megszűnne.

Az átmeneti időszak után nyílt pályázaton választanák ki a szakmailag legalkalmasabb vezetőket. Tarr szerint az átmeneti időszak lehetőséget ad a társadalmi párbeszédre, az egyeztetésekre, hogy aztán közösen alakítsák ki az új kereteket.

A miniszter szerint a módosítás teljesen újraszervezné a közszolgálati média működésének alapelveit.

Megszüntetnék az MTVA jelenlegi szerepét, helyette pedig létrehoznának egy új, paritásos és szakmai összetételű felügyeleti szervet, a Független Közmédia Testületet.

Ebben egyenlő arányban képviseltethetné magát a kormánypárti és az ellenzéki oldal, és helyet kapnának benne a médiaszakma független képviselői is. A javaslat különválasztaná a hírügynökségi és a műsorszolgáltatási feladatokat is. „A közmédia működését pedig átláthatóvá, ellenőrizhetővé és a társadalmi kontroll számára nyitottá tenné” – mondta a miniszter.

Közszolgálati Közalapítvány helyett Független Közmédia Testület

A Tarr Zoltán által említett új szerv, a Független Közmédia Testület feladata lesz a közmédia függetlenségének védelme, a működés és a gazdálkodás ellenőrzése, a nagy értékű szerződések felügyelete, valamint a közmédia vezetőinek kiválasztásában való közreműködés. A közmédia vezetőit a jövőben nyílt és átlátható eljárásban kellene kiválasztani, szigorú szakmai szempontok alapján. A testület tagjait Országgyűlés és a médiaszakma választaná egyenkénti szavazással:

• 4 évre hat, az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagot,
• 5 évre három, a médiaszakma által jelölt tagot.

Három tagot a kormánypárti, három tagot az ellenzéki képviselőcsoportok jelölnek. További három főre politikai szervezetnek nem minősülő médiaszakmai szervezetek adhatnak jelölést a Közszolgálati Tanács által lebonyolított eljárásban.

A szakmai jelölteket a Közszolgálati Tanácsnak az országos civil gyermekvédelmi és jogvédő szervezetek, a közmédiában dolgozó szakszervezetek és a jelölést adó szakmai szervezetek képviselőivel kiegészített nyilvános ülése hallgatja meg. Ezek után az ülésen résztvevők egyszerű többségével tesz javaslatot három fő jelölésére az Országgyűlés médiával foglalkozó bizottságának. Ebbe a bizottságba gyermekvédelmi és jogvédő szervezetek is delegálhatnak jelölteket. A bizottsági jelöltmeghallgatás nyilvános lesz. A civilek 1-1 képviselőt delegálhatnak, a közmédiás szakszervezetek is összesen kettőt.

A Független Közmédia Testület hagyja jóvá a két cég (Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.) éves gazdálkodási tervét, költségvetésük főösszegeit, és 300 millió forintnál nagyobb értékű szerződésekhez „előzetes tárgyalási felhatalmazást” is kell kérni ettől a testülettől. De a szerződéskötéshez már 100 millió forintnál magasabb összegű megbízásnál is szükséges lesz a Független Közmédia Testület engedélye.

Az új testület tagjának nem jelölhető olyan személy, aki a jelölése előtti 5 évben valamely párt tisztségviselője volt, állami, önkormányzati intézményben, gazdasági társaságban, választott testületben párt jelöltjeként vagy delegáltjaként töltött be tisztséget, vagy más módon pártpolitikai tevékenységet folytatott. A Testület évente független szakértők által készített tartalmi felülvizsgálatot rendel meg a közszolgálati
médiaszolgáltatás és a hírügynökségi tevékenység értékelésére.

A Független Közmédia Testület vezetőjének és tagjainak fizetésére is kitérnek: a testület elnökét az államtitkári illetmény hatvanöt százaléka, tagjait az államtitkári
illetmény negyven százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Emellett
tiszteletdíjuk ötven százalékáig költségtérítésre tarthatnak igényt.

Vége az MTVA-nak és jön a Közszolgálati Charta

Megszűnik az MTVA bonyolult és átláthatatlan struktúrája, finanszírozása. Létrejön a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. és újra önállóvá válik a Magyar Távirati Iroda (MTI). A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) átalakulásával két új társaság jön létre:

• Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.
• Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.

Előbbi vezetőjét úgy választanák, hogy a Független Közmédia Testület a Közszolgálati Tanáccsal egyeztetve nyílt pályázatot ír ki a vezérigazgatói pozíció
betöltésére. Ezt a saját és a Médiatanács honlapja mellett legalább három, „kiemelkedő látogatottsággal rendelkező független online hírportálon”, továbbá szakmai portálokon megjelentik. A jelentkezési határidő 30 nap, ezután Testület a pályázók nevét nyilvánosságra hozza.

Az eddigi Közszolgálati Kódexet átnevezik Közszolgálati Chartára. Ennek alapvető rendeltetése az lenne, hogy a közmédiának iránymutatást adjon a törvény keretei között a megfelelő működési elvekre. A javaslat a Közszolgálati Chartával világos szakmai mércét állítana, az új Közszolgálati Tanács feladata pedig az lesz, hogy figyelemmel kísérje a közszolgálatiság elveinek érvényesülését. „A közszolgálatiság nem puszta hivatkozás lesz, hanem ellenőrizhető és számonkérhető követelmény” – áll a javaslatban.

Ezt a Chartát a Független Közmédia Testület javaslata alapján a Közszolgálati Tanács alkotja meg. Ennek tanácsnak 18 tagja lesz, az elnökét maguk közül választják a tagok, és a funkciója az lesz, hogy „a társadalmi felügyeletet biztosítja a közszolgálati médiaszolgáltató és a médiatartalom-szolgáltató felett”.

A jelölő szervezetek között van a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Olimpiai Bizottság, a rektori konferencia, az iparkamara, a történelmi egyházak, a Magyar Művészeti Akadémia, az önkormányzati szövetségek, az országos nemzetiségi önkormányzatok, valamint a határon túli jelentősebb magyar kulturális szervezetek, a gyermekek jogait illetve a családok érdekeit védő hazai civil szervezetek, a fogyatékossággal élő személyek érdekképviseletét ellátó szervezetek, az irodalom, a színház-, a film-, az előadó-, a zene-, a tánc-, a képző- és az iparművészet területén működő szervezetek, továbbá a környezet-, természet- és állatvédelmi szervezetek.

Sajtóalap, új finanszírozási rendszer és máshogy választott Médiatanács

Létrejön a Tisza Párt által ígért Sajtóalap. Ez egy az NMHH-n, illetve a Médiatanács által kezelt pénzalap, aminek feladata „a független médiatartalom-szolgáltatók, közösségi médiaszolgáltatások, közszolgálati műsorszámok készítésének és az etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékeknek a támogatása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb feladatok elvégzése.”

A Sajtóalap bevételei közé tartozik a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a frekvencia díjakból származó összeg egy része, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó
médiaszolgáltatók által befizetett támogatás, a kamatbevételek, továbbá az
önkéntes befizetések.

A közmédiának 2028-tól az eddigi éves helyett hároméves költségvetési periódusai lesznek. A közvetlen állami támogatást (közszolgálati hozzájárulást) a háztartások száma alapján határozzák meg, és az infláció mértékével évente kötelezően indexálják. A jelenlegi formájában megszűnő MTVA elveszíti médiatámogatási funkcióját.

A Médiatanács-tagság kilencről öt évre csökken és az is változik, hogyan delegálják a tagokat. Eddig simán a parlament választotta minden tagját. A jövőben a Médiatanács az Országgyűlés által egyidejű, listás szavazással választott öt tagból álló testület lesz. Két tagját a kormánypárt, két tagját az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik.

A Médiatanács elnökének a tisztségére szintén pályázatot írnak ki.

Az országgyűlési képviselőcsoportok által jelölt tagok megbízatása négy évre, a szakmai pályázat útján kiválasztott elnök megbízatása öt évre szól.

Tarr Zoltán szerint a rendszerváltásnak el kell jutnia a közmédiáig, a médiahatóságig és a közpénzből működő nyilvánosság egészéig. „Nem elég kimondani, hogy a közmédiának függetlennek kell lennie, ehhez valódi garanciákra van szükség” – mondta. Tarr Zoltán arról beszélt, hogy a közpénzből működtetett közmédia eddig nem a magyar embereket szolgálta, hanem egy politikai pártalakulat, a Fidesz–KDNP hatalomban tartásának eszközévé vált. „A kormánnyal szemben állók megfélemlítését, az intézményesített hazugságokat és a gyűlöletkeltést szolgálta” – mondta. A miniszter szerint a közmédia az előző kormány egyik legfontosabb hatalmi eszköze volt, egy látszólag semleges, valójában gondosan irányított médiarendszer.

Megalakulása után az új kormány azt ígérte, átvilágítja a közmédiát, a teljes gazdálkodását, vezetői döntéseit és hírszerkesztési gyakorlatát is. A közmédia éves költségvetése 2010 óta többszörösére nőtt. A kormány álláspontja szerint a közmédia nem lehet egyetlen párt, egyetlen politikai oldal vagy egyetlen hatalmi központ kiszolgálója, ezért szükséges az átvilágítás.

A 2026-ban 154,7 milliárd forint közpénzből gazdálkodó közszolgálati média kormánypropagandaként, a Fidesz szócsöveként működött az Orbán-kormányok alatt, ami ellentétes a törvény által meghatározott Közszolgálati Kódexszel. Magyar Pétert egyszer sem hívták meg a közmédiába a 2026-os választási kampányban.