Master Good kontra Magyar Péter: néhány száz vendégmunkáson múlna egy 120 milliárdos beruházás sorsa

Az elmúlt napokban érdekes csörte alakult ki az ország egyik legnagyobb húsfeldolgozó cége, a Master Good és Magyar Péter kormánya között. A Tisza Párt már a választási kampány alatt megígérte, hogy szigorítaná a vendégmunkások behozatalát, amit végül június elején meg is tett. A Master Good vezetője, ifjabb Bárány László erre azt mondta, hogy ha nem hozhatnak vendégmunkásokat a Fülöp-szigetekről, akkor leállítják a 120 milliárd forintos gyárépítési terveiket, amire reagálva Magyar Péter a cégnek juttatott állami támogatásokat és a magyar dolgozóknak adott alacsony fizetéseket kezdte emlegetni. Mit kell tudni erről a cégről, és mennyi igazság van a miniszterelnök visszaszólásában?

A baromfidinasztia

A Master Goodot legalább névről mindenki ismeri, ha máshonnan nem is, akkor a tévés reklámokból és az óriásplakátokról, amikben a cég lényegében az első számú magyar baromfihús-ellátónak állítja be magát. Ez nincs annyira messze a valóságtól, a kisvárdai cég ugyanis Magyarország legnagyobb baromfifeldolgozója, itt dolgozzák fel a magyar csirkevolumen 50 százalékát. A cég ma több mint 2000 embert foglalkoztat, a legfrissebb, 2025-ös beszámolója szerint 213 milliárd forintos bevétellel és 25,5 milliárd forintos profittal zárta az évet. A cég a bevétele után alig fizetett adót, az adózás előtti eredmény 0,5 százalékának megfelelő, 130 millió forint társasági adót fizetett be az államkasszába, amit a vállalat közlése szerint az magyaráz, hogy a jövőbeni fejlesztésekhez céltartalékot képzett, így jelentősen csökkent a társaságiadó-alap. (Ez kizárólag a társasági adóra vonatkozik, a vállalat emellett más adónemekben több mint 11 milliárd forintot fizetett be.)

A cég a Bárány család tulajdona, a marketinganyagokban is sokat hangoztatott családtörténet szerint a család már negyedik generációja foglalkozik baromfitenyésztéssel és -feldolgozással: a céget 1907-ben megalapító Bárány László a Békés megyei Széchenyi grófok birtokain volt „uradalmi baromfitenyésztő”, a Bárány család így Magyarország legrégebbi baromfitenyésztő dinasztiájának tartja magát. Az alapító Bárány László dédunokája, Bárány László és családja ma az ország egyik leggazdagabb családja, a Forbes 2025-ös listáján 180,7 milliárd forintos becsült vagyonukkal a 19. leggazdagabbnak számítottak. A Master Good Kft. már egy nagyobb cégcsoport része, aminek a Sága Zrt. is tagja, Vietnámban is volt húsüzemük, amit éppen eladni igyekeznek, és a Nobu étteremben is tulajdonosok.

A Master Good napi szintű menedzsmentjét most már a negyedik generációs Bárány László és testvére, Bárány Péter látja el. Ifjabb Bárány László volt az, aki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) budapesti rendezvényén szerdán azt mondta, ha nem hozhatnak be külföldi munkásokat, a Master Good leállítja a 120 milliárdos gyárépítését.

Állami milliárdok

A Bárány család már az 1990-es évek eleje óta sikeres üzletet visz, ami nemcsak Magyarországon az, 2025-ös bevételének több mint felét például exportból szerezte. Tagadhatatlan viszont, hogy a cég, ahogy azt Magyar Péter is megjegyezte csípős visszaszólásában, jelentős támogatásokat kapott a magyar államtól: a miniszterelnök felsorolása szerint 2011 és 2025 között több mint 18 milliárd forintot. Ebből gyárbővítésre, robotvágóhídra és vendégmunkásoknak épített munkásszállókra is ment támogatás.

Erre jön az a 22 milliárd forint támogatás, amit Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter még februárban jelentett be Kisvárdán. Ezzel az összeggel a kormány Bárányék 72 milliárd forintos gyárbővítését támogatta, ami a volt külügyminiszter szerint 600 új munkahelyet teremt majd.

Most a cég azt közölte, hogy ez csak egy része lenne annak a 120 milliárd forintos fejlesztésnek, amit szerintük vendégmunkások nélkül vissza kell mondani, ez pedig része egy tervezett 350 milliárd forintos beruházásnak, amit a következő 5 évben szeretnének végrehajtani. Ez a teljes nagyberuházás 2500 embernek adna munkát, ebből 600-700 fő lenne külföldi vendégmunkás az eredeti tervek szerint.

A sokat emlegetett 120 milliárdos fejlesztés egy új vágóüzem építése lenne, ami kiegészülne még 25 milliárd forint infrastruktúra-fejlesztéssel, ennek a 145 milliárdos összegnek a cég közlése szerint 22 százaléka, azaz 31,9 milliárd forint jön kormányzati és uniós támogatásból. Ez a 145 milliárdos fejlesztés 1000 munkahelyet teremtene Kisvárdán, ennél azonban a cég nem részletezte, hogyan oszlana meg vendégmunkások és magyar dolgozók aránya.

Külföldiek nélkül nem megy?

A Master Good már jó ideje alkalmaz ázsiai vendégmunkásokat, a koronavírus-járvány előtt vietnámi vendégmunkásokkal kezdték, mára a külföldi dolgozók 99 százaléka a Fülöp-szigetekről jön, ami nem is csoda, hiszen az Orbán-kormány utolsó szigorítása szerint Ázsiából lényegében csak a Fülöp-szigetekről lehet behozni vendégmunkásokat.

Bárány Péter, ifj. Bárány László öccse a Forbesnak azt mondta, azért is szorulnak külföldi dolgozókra, mert fogy a magyar népesség, és mert vannak munkák, amiket egy baromfitelepen és egy vágóhídon el kell végezni, de a magyar munkavállalók ezekre annyira nem kaphatók: „Az állatot mindennap, a hosszú hétvégéken is gondozni kell. Nagyon kevés olyan embert találunk, aki hétvégén is hajlandó dolgozni. Ezt valahogy meg kell oldani” – mondta a cégvezető, hozzátéve, hogy a külföldi munkások pont annyiért dolgoznak, mint a magyarok.

A Master Good vezetőjének arra vonatkozó megjegyzése után, hogy ha nem hozhatnak be külföldi munkásokat, leállíthatják a gyárépítést, felmerült, hogy azért szorul-e vendégmunkásokra a cég, mert nem találnak elég magyar dolgozót, vagy mert nem fizetnek eleget ahhoz, hogy az a magyar dolgozóknak elég hívogató legyen. Magyar Péter 200 ezer forintos fizetésről beszélt, aminek a forrását nem tudtuk ellenőrizni. Meg tudtuk viszont nézni a Master Good 2025-ös éves jelentését, ami szerint 1929 fizikai dolgozó után 11,7 milliárd forint bérköltséget könyvelt el a cég. Cikkünkre reagálva a Master Good közölte, hogy a fizikai dolgozói bérének éves átlaga az elmúlt 12 hónap átlagát nézve 1964 fizikai dolgozónál bruttó 586 601, nettó 420 262 forint.

Ennek a bérnek a megítélésében segíthet, hogy a KSH adatai szerint Kisvárda járásban 623 ezer forint a bruttó havi átlagkereset, egész Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében pedig 523 ezer forint. Cikkünkre reagálva a Master Good erre azt írta: a megye átlagkeresetét nem érdemes összehasonlítani a Master Good fizikai dolgozóinak átlagkeresetével, mert a megye átlagkeresetét a szellemi munkában dolgozók is befolyásolják. (A KSH külön a fizikai dolgozókra vonatkozó adatokat nem közöl.) A cég szerint Kisvárda járásban éppen azért magasabb az átlagkereset, mint a megye egészében, mert a Master Good fizikai és szellemi dolgozóinak átlagkeresete megemeli azt.

Magyar Péter arra is utalt, hogy sok panasz van a Master Goodnál tapasztalható munkakörülményekre. Ezt a Magyar Szakszervezeti Szövetség egy állítólag volt Master Good-dolgozótól származó idézettel illusztrálta: „Ha egy munkahelyen heti 6 napot kell robotolni, napi 10-12 órában, kiszámíthatatlan műszakokban, ott nem a »munkaerőhiány« a baj!” Cikkünkre reagálva erről a cég azt írta: „Kategorikusan visszautasítjuk azt, hogy a dolgozók heti 6 napot és napi 10-12 órán át dolgoznának a cégnél.” Mint írták, a Master Goodnál a munkakörülmények az iparág más szereplőihez hasonlóak.

Ami a munkaerőhiányt illeti, ahogy a G7 cikke rámutatott, Szabolcs-Szatmár-Beregben, ahol a cég legtöbb üzeme található, a munkanélküliségi ráta nyolc százalék volt az első negyedévben, szemben a 4,7 százalékos országos átlaggal, ezen kívül csak Nógrádban van nagyobb munkaerő-tartalék. Ha tehát itt nem lehet bevonni a munkaerő-tartalékot, akkor sehol máshol sem lehet az országban – írták.

A Master Good azonban a Telexnek azt írta, hogy arra a munkakörre, amiben a cég vendégmunkásokat foglalkoztat, nincs elég munkára fogható ember a régióban, ezért irreleváns, hogy egyébként ott mekkora a munkanélküliségi ráta. „Hiszen önmagában az, hogy van ember, még nem jelenti azt, hogy szeretne is egy bizonyos munkakörben dolgozni. A Master Good tapasztalata szerint pedig a döntést nem pusztán a fizetés nagysága befolyásolja. A Master Good esetében a kérdéses munkakörben egész nap hűtött, 10 fok alatti a munkakörnyezetben kell dolgozni az iparágból fakadó jellegzetesség miatt, a műszak hajnal kettőkor kezdődik. Ez rontja a munka vonzóképességét, ami az iparág specifikuma” – tették hozzá.

„Mi Magyarországon szeretnénk fejleszteni, Magyarországon szeretnénk beruházni, és Magyarországon szeretnénk új munkahelyeket teremteni. Éppen ezért bízunk abban, hogy a következő időszakban lehetőség nyílik az érintett gazdasági szereplők és a döntéshozók közötti érdemi párbeszédre, amelynek eredményeként olyan megoldások születhetnek, amelyek egyszerre szolgálják a magyar munkavállalók érdekeit, a hazai vállalkozások versenyképességét és Magyarország gazdasági fejlődését” – írta lapunk cikkére reagálva Bárány László, a Master Good ügyvezető igazgatója.

Cikkünket kiegészítettük a Master Good reakcióival és a cég által a Telexnek eljuttatott további adatokkal, információkkal.