A Master Good beruházását és termelését fenyegeti az új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadásának leállítása, mondta el ifjabb Bárány László, a cég ügyvezető igazgatója egy szerdai rendezvényen, egy 120 milliárd forintos gyárépítés leállítását felvetve – noha e projekt részletei nem ismertek, a baromfiágazatban aktív vállalat az év elején jelentette be kisvárdai üzemének bővítését.
- Nincs elég munkára fogható ember, és a népességfogyás miatt nem is várható javulás Bárány szerint. A munkaerőpiacot mindinkább meghatározzák a demográfiai folyamatok: a munkavállalási korú népesség csökkenése miatt a vállalatok egyre nehezebben találnak munkaerőt – így a közelmúlt kedvezőtlen gazdasági körülményei csak korlátozottan hatottak a munkanélküliségre.
Reakció: Magyar Péter miniszterelnök élesen reagált, felemlegetve a Master Good sorozatos állami támogatásait és az általa fizetett alacsony, szerinte 200 ezer forintos béreket, az utóbbit összefüggésbe hozva a helyi munkaerő külföldre vándorlásával.
Számokban: a kormányfő által is említett támogatások közül a legnagyobb az, amelyet idén februárban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelentett be: az állam 22 milliárd forinttal támogatja a Master Good kisvárdai, 72 milliárdba kerülő kapacitásbővítő beruházását, amely 600 új munkahelyet hoz létre.
- A profitot is pontosan adta meg a miniszterelnök, adózott soron ez 25,5 milliárd forint volt, ami a 213 milliárdos árbevételhez képest 12 százalékos nyereséghányad. Az átlaglétszám 2115 volt tavaly a Master Good Kft.-nél.
- A Baromfi-Coop Kft. fogja össze a Master Goodot és a Sága Zrt.-t is magában foglaló családi cégcsoportot, a tavalyi konszolidált számok szerint az árbevétel 291 milliárd forint volt, az adózott eredmény pedig 29,7 milliárd (10,2 százalékos eredményhányad). A teljes létszám 3143 volt tavaly átlagosan.
Alulnézet: a vállalat telephelyei jórészt Szabolcs-Szatmár-Beregben találhatók, ahol a munkanélküliségi ráta nyolc százalék volt az első negyedévben, szemben a 4,7 százalékos országos átlaggal. Ennél magasabb munkanélküliség csak Nógrádban mutatkozott (8,9 százalék), de jól látszik az alábbi térképen, hogy az északkeleti országrészben jellemzően meghaladja az országos átlagot a munkanélküliségi ráta.
- A magas munkaerő-tartalékhoz kevés üres álláshely párosult Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben 2025 utolsó negyedévében (33 és 22 ezer főre jutott 1,7 és 1,4 ezer állás). E térségekben a munkaerőpiac kevésbé feszes, mint például a fővárosban, ahol a potenciális munkaerő-tartalék létszáma 48 ezer, míg az üres álláshelyek száma 31 ezer volt.
- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 523 ezer forint volt 2025-ben Szabolcs-Szatmár-Beregben.
- A Master Good Kft. 2025-ös beszámolója szerint az egy fizikai munkásra egy hónapban jutó bérköltség 507 ezer forint volt a cégnél (ez a bruttó béren túl a munkaadó által fizetett adókat, járulékokat és a foglalkoztatás további költségeit is lefedi). Ez ökölszabályszerűen nagyjából havi 300 ezres nettót valószínűsít.
Tágabb kontextus: a piaci bérszint alatt fizető vállalatoknál gyakrabban fordulnak elő hiányhelyzetek a munkaerőt tekintve – ez volt az egyik fő megállapítása a Munkaerőpiaci Tükör tíz éve megjelent kiadásának. A toborzási nehézségekre a cégek alapvetően béremeléssel (illetve a termelékenységük javításával) reagálhatnak, vagy a piacuk szélesítésével, esetleg a szabályok kikerülésével enyhíthetnek azokon.
Miért fontos ez? Az új kormány a vendégmunkások toborzásának leállításától részint az összesen 400 ezer főre becsült munkaerő-tartalék mobilizálását és a bérfelzárkózást várja, továbbá az elmúlt évek beruházási politikájával szemben hangoztatott kritika, hogy számos államilag támogatott projekt csak vendégmunkások foglalkoztatásával működőképes.
Igen, de: a munkaerő-tartalék bevonása aligha sikerülhet állami támogatás nélkül, és az eleve kedvezőtlen gazdasági helyzeten ronthat, ha újabb terhet ró a vállalatokra a kormány. Ugyanakkor a vendégmunkások foglalkoztatása máig viszonylag ritka, éppen Szabolcs-Szatmár-Beregben az egyik legalacsonyabb az arányuk, és rendszerszinten nem látni, hogy elvennék a magyar munkavállalók elől a lehetőséget.
Frissítés (06.15.): a Master Good cikkünk megjelenése után lapunkhoz eljuttatott reagálása szerint a szóban forgó 120 milliárd forintos beruházás a Kisvárdára tervezett új vágóüzem, várhatóan ezer új munkahellyel. A cég által tervezett teljes beruházási program 350 milliárdos, ehhez kapcsolódóan legalább 2500 új munkahely teremtésével számolnak, amihez szerintük 6-700 külföldi munkavállalót kell behozni. Ha őket nem tudják behozni, akkor a teljes projekt megvalósítása veszélybe kerül, és a magasabban kvalifikált állásokat sem tudják feltölteni hazai munkavállalókkal – tették hozzá.
„Arra a munkakörre, amiben a Master Good vendégmunkásokat foglalkoztat, nincs elég munkára fogható ember a régióban. Egy magas munkanélküliségi ráta önmagában nem bizonyítja, hogy egy vállalat képes lesz betölteni egy adott álláshelyet, különösen olyan munkakörök esetében, amelyek speciális munkarenddel, hajnali műszakkezdéssel, hétvégi munkavégzéssel vagy az élelmiszeriparra jellemző hűtött munkakörnyezettel járnak. (…) A Master Good tapasztalata szerint pedig a döntést nem pusztán a fizetés nagysága befolyásolja” – tették hozzá.
A cég tájékoztatása szerint a Master Good fizikai dolgozóinak keresete az elmúlt 12 hónapban (2025. június – 2026. május) átlagosan havi bruttó 586,6 ezer, nettó 420,3 ezer forint volt. (A cikk korábbi részében lévő béradat 2025 átlagát mutatja a Master Good éves beszámolója kiegészítő mellékletében található létszám- és béradatok alapján.)
A Master Good és a kormány konfliktusának hátteréről a Telex részletesebb cikket is írt.
