Ha nem hozhatnak be külföldi munkásokat, a Master Good leállítja a 120 milliárdos gyárépítését

„Nem azért hozunk be külföldről munkaerőt, mert olcsóbb lenne, hanem mert magyar nincs” – mondta ifj. Bárány László, a Master Good Csoport ügyvezető igazgatója a Prohuman Csoport, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Joint Venture szövetség közös rendezvényén.

A HVG tudósítása szerint Bárány arról beszélt, hogy nincs itthon elég fizikai munkára fogható ember, és a folyamatos népességfogyás miatt nem is várható javulás. A demográfiai tendenciát ráadásul szerinte a politika nem fogja tudni megfordítani. „Az elmúlt években pénzzel próbálták motiválni a nőket” a szülésre, de ez nem volt sikeres, szembe kell nézni azzal, hogy a népesség hamarosan 9 millió fő alá fog esni.

„Ha nem fogunk tudni külföldről munkaerőt behozni, akkor azt a gyárat, ami 120 milliárd forintba kerül, azt mi nem fogjuk megépíteni, Magyarországon biztos nem, és akkor tegyék fel a politikusok a kérdést, hogy az jó-e az országnak. Sőt, akkor a termelésünket csökkenteni kell” – mondta a Master Good ügyvezető igazgatója utalva ezzel a Tisza programjában szereplő, és június 5-én részben be is vezetett vendégmunkásstopra.

A konferencián előadást tartott Bozsonyi Károly adattudós is. Előadásában arról beszélt, hogy habár jelenleg jó a magyar foglalkoztatottsági adat, ez nemsokára meg fog billenni, amint az 1970-es években születettek elkezdenek nyugdíjba menni. Az utánuk született generációkban már jóval kevesebben születtek, vagyis egyre kevesebb ember fog belépni a munkaerőpiacra. Bozsonyi szerint így nincs más lehetőség, mint fenntartani az ösztönzőket, hogy az 1970-es években születettek később menjenek nyugdíjba.

Két terület van, amiket fejlesztve lehetne mérsékelni a demográfiai nyomást. Az egyik az egészségügy, a másik pedig a termelékenység. Előbbi azért lenne fontos, mert jelenleg sokan már a nyugdíj előtt kiesnek a munkaerőpiacról, mert nem megfelelő az egészségügyi állapotuk. A termelékenység növelésével lehetne hosszú távon leginkább biztosítani az ország versenyképességét. Ennek fényében különösen aggasztó, hogy Magyarország egy EU-felmérés szerint az utolsó helyen áll abban, hogy a dolgozók mennyire érzik fontosnak a továbbképzésre járást, és a munkaadók sem kapkodnak a lehetőségért, hogy képzésre küldjék az alkalmazottaikat.