Gulyás Magyarnak: A kormányülési jegyzőkönyv a bizonyíték arra, hogy mindent megtettek, ne kelljen napi egymillió eurós bírságot fizetni

Cikkünk folyamatosan frissül!
Fontosabb részletek:
- Magyar Péter ismét a Vitnyéd mellé tervezett menekülttábor ügyével szembesítette a Fideszt az Országgyűlésben.
- Szerinte azért nincsenek most ott menekültek, mert 2024-ben lebukott a kormány terve.
- Az nem hihető magyarázat, hogy ott gyerektábot akartak építeni, mert azt miért kellett volna eltitkolni.
- Korábbi kormányülések jegyzőkövei alapján Magyar azt is mondta: a migrációs paktumot már határidő előtt alkalmazta volna az előző kormány.
- Gulyás Gergely Fidesz-frakcióvezető válasza: Vitnyéd és a tranzitzónák visszahozatalát lehetővé tevő migrációs paktum is azt szolgálta volna, hogy az 1 millió eurós bírságot ne kelljen fizetnie az országnak.
Magyar azzal kezdte válaszát, hogy azt gondolta, Gulyás Gergely nincs a valóságtagadás olyan mély fázisában, hogy a kormányzati jegyzőkönyvekben feketén-fehéren leírt dolgokat letagadja. „Most is feláll és belehazudik az emberek szemébe, hogy önök iskolát terveztek építeni.” Gulyás Gergelyt egyáltalán nem zavarják a tények, tette hozzá.
Ezután több eldöntendő kérdést intézett a Fidesz frakcióvezetőjéhez, amire igen vagy nem választ várt. Az előző kormány ülésének jegyzőkönyveiről volt szó, az van leírva benne, hogy menekülttábort akartak létrehozni Vitnyéden, ötmilliárd forintot fordítottak-e a felújításra, amikre válaszolt Gulyás a helyén ülve, de nem hallatszódott, mit mond pontosan.
Két éve ugyanaz a portás Vitnyéden, folytatta Magyar, tőle úgy tudják, 2024-ben kidobóemberek mentek oda, akik megfenyegették az ukrajnai menekülteket, ha nem hagyják el a tábort, visszatoloncolják őket Kárpátaljára.
Ezután Rétvári Bence is bekiabált, amire úgy válaszolt Magyar, ha Rétvári „bemegy egy templomba, akkor újra kell szentelni, ön úgy hazudik, mint a vízfolyás”.
Ha a kárpátaljai gyerekeknek megfelelő volt a helyszín, akkor a menekülteknek miért nem lett volna megfelelő az akkor állapot, kérdezte Magyar, miért kellett ötmilliárd forintot költeni a helyszín felújítására. „Önök leírták és nem darálták le (az iratokat), ezért kiderült, hogy ötmilliárd forint közpénzt fordítanak a menekülttábor felújítására.”
A Tisza képviselőcsoportja nevében Strompová Viktória válaszol Magyar Péter napirend előtti felszólalására, és arról beszél, megdöbbentette, hogy kiderült az előző kormány hazugsága a táborról.
Felszólalásában az ellenzéki pártokat ostorozza, és arról beszél, hogy végre fogják hajtani a Tisza Párt programját. A Tisza-frakció vizsgálóbizottság felállítását javasolja, mert szerinte a magyar embereknek joguk van tudni, hogy hány embercsempészt engedtek el. Az embereknek joguk van tudni azt is, hogy milyen döntéseket tervezett a kormány.
Gulyás Gergely frakcióvezető a miniszterelnök szombat reggeli sajtótájékoztatója után arra gondolt, hogy Magyarnak biztos „hiányzik a Fidesz kongresszus”, azért beszél a migrációról. Gulyás szerint az előző kormány nemcsak elutasította a migrációt, hanem mindent megtett annak érdekében, hogy az országnak ne kelljen napi egymillió eurós bírságot fizetnie.
Menekülttáborokat zártak be, a menekülteket nem engedték be, sorolta Gulyás, a tranzitzónákat is felszámolták, mivel azok nem voltak összeegyeztethetőek az uniós joggal.
Gulyás szerint Vitnyéden szeptembertől iskolai oktatás fog folyni, emiatt volt szükséges az épület felújítása. „Ránk esik a plafon” – mondta Magyar Péter Gulyás felszólalása alatt.
„Ha tömeges migrációs nyomás van, önök nem fognak tudni mit tenni, mert ide korlátlanul fognak menekülteket beengedni” – mondta Gulyás, szerinte a Magyar által idézett jegyzőkönyv is arra bizonyíték, hogy az előző kormány mindent megtett azért, hogy ne kelljen a napi egymilliós bírságot kifizetni. Megszavazza-e azt az országgyűlési határozatot, ami egyértelművé teszi, hogy nem fogadják el a migrációs paktumot, kérdezte Gulyás Magyar Pétertől.
Gulyás szerint az Európai Unió Bíróságának 2024-es ítélete után az Orbán-kormány úgy döntött és Magyar most ennek a dokumentumait idézi, hogy olyan helyzetbe hozza az EU-s tárgyalóinkat, hogy a napi 1 millió eurós bírságot ne kelljen fizetni. Ennek nemcsak Vitnyéd volt a része, hanem a migrációs paktumnak is van egy olyan eleme, ami a mi korábbi tranzitzónáink visszahozatalát jelentette volna.
Ezután a kamatstop átalakításáról is kérdezte Magyart, mivel szerinte erről nem esett szó a kormányszóvivői sajtótájékoztatón, hanem a Pénzügyminisztérium honlapjáról derült ki a döntés. „Miért nem érezte úgy, hogy az aznapi döntésüket nem kellett volna a nyilvánossággal megismertetni? Ez az átláthatóság? Ez a korrektség?” – kérdezte Gulyás, aki szerint emiatt visszatetsző, hogy két évvel ezelőtt kormányülési jegyzőkönyvről kérdezi őket Magyar.
Kettőt és erősebbet – mondta Rétvári Bence, aki szerint ennyire gyenge módon támadni a Fidesz–KDNP-t utoljára Márki-Zay Péter próbálta. A mi kormányunk nem engedte be az illegális migránsokat – mondta. Szerinte ők azért utasítják el a migrációs paktumot, mert „a torka véres”, azaz a menekültek beléphetnek az Európai Unió területére, aztán ha úgy döntenek, hogy nem adnak nekik menekültjogot, akkor már nem lehet őket kitenni. Az előző kormány szerinte ezért épített kerítést.

„Ha ön talál migránst Csermajorban, ahányat talál, annyi szotyis túró rudit veszek önnek” – mondta Rétvári. Magyar Péter elkezdett közbeszólni, de hogy mit mond, azt a közvetítésben nem lehet hallani. A Telex helyszínen lévő tudósítója szerint többször azt mondta Rétvárinak, hogy hazudik. A KDNP frakcióvezetője azt fejtegette, hogy miért veszélyes belépni a migrációs paktum hatálya alá, és szerinte ezért maradt ki az előző kormány. Azért kaptak napi egymillió eurós bírságot, mert nem voltak hajlandóak belemenni ebbe.
Szerinte Ursula von der Leyen kikotyogta, hogy Magyarország végre fogja hajtani a migrációs paktumot. Rétvári szerint Magyar Péter arra készül, hogy elfogadja a migrációs paktumot, majd el fogja mondani, hogy az Orbán kormány fogadta el, és migránstáborokat építettek. Csakhogy ez nem igaz – mondta. Azt is mondta, hogy nem fogják hagyni, hogy a kormány elfogadja a migrációs paktumot.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szólt hozzá először Magyar Péter napirend előtti felszólalásához.
„Köszönöm miniszterelnök úrnak, hogy felidézte a migránstábor ügyét”, mert így ő is fel tudja idézni, hogyan sikerült megakadályozni a menekülttábor felépítését, mondta Toroczkai. A Mi Hazánk elnöke szerint neki több fideszes politikus a szemébe hazudott arról, hogy mi is épül Vitnyéden, azt állították, gyerektábor épül.
Toroczkai szerint a Tisza nem szervezett demonstrációt a helyszínen, a Mi Hazánk viszont igen, de mielőtt „összevesznének” azon, hogy ki akadályozta meg a menekülttábor felépítését, összességében a helyieké az érdem, és van értelme a civil ellenállásnak.

Toroczkai szerint a magyar–szerb határon jelen pillanatban már nem lehetne a menekülteket a kerítés szerb oldalára visszaküldeni, hanem fogadni kellene őket, mivel június 12-ével az EU egészében hatályba lépett a migrációs paktum, szerinte a paktum részleteiről szóló kérdéseire nem kap választ a kormánytól vagy a Tisza politikusaitól.
Az egész probléma forrása az Európai Bizottság Toroczkai szerint, mivel a migrációs paktumot az Európai Néppártban ülő Ursula von der Leyen nyújtotta be, a Tisza politikusai pedig szintén az Európai Néppárthoz tartoznak az Európai Parlamentben. „Ursula von der Leyen az önök embere!” – mondta Toroczkai a miniszterelnöknek, majd azzal zárta felszólalását, hogy konkrét válaszokat vár Magyar Pétertől a migrációról szóló kérdéseire.
Magyar a Tisza-kormány nevében arra tesz ígéretet, hogy ők nem fognak mást mondani a nyilvánosságban, mint amit tesznek, és el fogják mondani továbbra is azt, ha az előző kormány idejéből eltitkolt döntésekre bukkannak, mert az embereknek joguk van tudni.
Arról beszél, hogy az ország biztonságát és az emberek bizalmát egyszerre kell megvédeni, megnyerni, utóbbit transzparenciával.
Szerinte kell lennie nemzetegyesítő ügyeknek. Ilyen lehetne szerinte az illegális migráció elleni fellépés. Szerinte az országnak joga van eldönteni, hogy ki lépheti át az ország határait, és ki telepedhet le, ehhez határozottan kell tárgyalni az Európai Unióban. Nem trükkök százaira van szükség, hanem felnőtt, határozott érdekérvényesítésre. Megígéri, hogy a Tisza-kormány ezt fogja tenni.
Magyar Péter ezzel befejezte a felszólalását, ami több mint 20 perces volt, ezért a frakciók vezetői 8-8 percben szólhatnak hozzá, először az ellenzéki frakcióvezetők, utána a kormánypárt képviselője.
„Hiába dolgoztak az iratmegsemmisítők […], Bulgakov óta tudjuk, hogy a kézirat sosem ég el” – mondta Magyar Péter, aki szerint az általuk látott kormányülési jegyzőkönyvek alapján az derült ki, zárt ajtók mögött a Fidesz politikusai arról tárgyaltak, hogy akár már a hivatalos határidő előtt bevezetnék a migrációs paktumot Magyarországon.
Magyar arról beszélt, hogy 2024. július 25-én a kormány nemcsak a menekülttáborról tárgyalt, hanem egy olyan előterjesztésről is, amit Bóka János minisztériuma készített. Ebben a migrációs paktum szabályainak átültetését tárgyalják, a jegyzőkönyv alapján 2026 júniusától bevezetni tervezte a kormány a 12 hetes őrizetre vonatkozó szabályt vagy akár a teljes migrációs paktumot.

Magyar szerint a dokumentumban arról is szó volt, hogy a kormány folytatni akarja a tárgyalásokat az Európai Bizottsággal, hogy az hozzájárul-e a paktum szabályainak a határidő előtti alkalmazásához.
„Megdöbbentő ez a cinizmus, de már a magyar emberek nem döbbennek meg önökkel kapcsolatban semmin” – mondta Magyar.
Magyar Péter arról beszél, hogy az előző kormány soha nem vonta vissza a táborról szóló döntéseket, és soha nem számoltak el azzal az egymilliárd forinttal, amit ráköltöttek a helyre.
Nagyon gyenge ez – mondta Gulyás Gergelynek, miután a Fidesz-frakció soraiból valamit bekiabáltak. Szerinte gyenge, hogy azzal takaróznak, hogy nincsenek ott menekültek.
Magyar folytatja a felsorolást: szerinte a 2024. augusztus 24-i kormányülés emlékeztetője szerint arról volt szó, hogy 2026-ra szükséges élezni a migráció körüli politikai konfliktust. Szerinte nehéz ezt máshogy értelmezni, mint hogy a tábort az Orbán-kormány alkalmasnak találta arra, hogy olyan helyet teremtsenek, amivel a félelmet lehet növelni a társadalomban. Az önök számára a félelem eszköz, az emberek megszorongatása pedig erőforrás volt – mondta Gulyáséknak. Szerinte nem azért nincsenek most ott menekültek, mert nem akarták, hanem azért, mert lebuktak, és nem tudták befejezni a tervüket. Szerinte 2024-ben is választhatták volna a bocsánatkérést, de „úgy tűnik, hogy ez a Fideszben tilos”.
Szerinte a szombati Fidesz-kongresszust elnézve a vereségből sem tanultak. Szerinte a tagságból érkező megújulási kísérlet ellenére a pártot ugyanazok tartják fogva túszként, akik az elmúlt 16 évben is.
A vitnyédi történetből szerinte kirajzolódik egy általánosabb kép is: Orbán Viktor továbbra is hazudik. Szerinte hazudnak a migrációs paktumról is.
„2024 szeptemberében arról beszélt, hogy nyári diáktábor épül Csermajorban. […] Nyilván azt a hazugságot sem hitte el önöknek senki” – mondta a miniszterelnök Gulyás Gergelynek, a Fidesz frakcióvezetőjének címezve.
„Ön szerint bárki elhiszi, hogy nyári gyerektábort építenek, miközben 3 méter magas drótkerítéssel veszik körbe? Vajon miért titkolták volna el önök a helyiek, a környéken élők és a szomszédos települések vezetői elől, hogy fantasztikus nyári táborhelyet alakítanak ki?” – kérdezte Gulyás Gergelytől és Gyopáros Alpártól, a körzet országgyűlési képviselőjétől.
Magyar ezután folytatta a kérdéseket: miért nem szerepelt a hivatalos kormányzati jegyzőkönyvben sem, hogy a kormány diákoknak épít tábort ötmilliárd forintnyi közpénzből, miért fenyegették a környékbeli polgármestereket kidobóemberekkel, miért nem kérdezték meg a beruházásról a környékbelieket.

Három nappal a 2024. szeptember 11-ei kormányülés után, ahol elfogadták a menekülttábor tervét, költségvetését és megvalósítását, Gyopáros Alpár arról tájékoztatta a vitnyédieket, hogy nem terveznek oda menekülttábort, mondta Magyar. „Önök is pontosan tudják, és mi is tudjuk, hogy egy dolog miatt nem tudták végül megnyitni ezt a tábort” – Magyar szerint a helyben működő Tisza Szigetek felhívták a sajtó és a nyilvánosság figyelmét, „jómagam is hetekig minden alkalommal felhoztam ezt a témát”.
Magyar Péter kapott először szót napirend előtt a parlament hétfői ülésnapján. A miniszterelnök nem a helyéről, hanem a pulpitusról mondja el felszólalását.
2024. augusztus 30-án Pintér Sándornak rossz napja volt – kezdte a felszólalását. Szerinte Pintér akkor kapott tájékoztatást arról, hogy a Vitnyéd-Csermajorban tervezett menekülttábor kialakítása nem úgy halad, ahogy tervezték. Egyesével szólítja fel azokat az egykori kormánytagokat, akik ott ülhettek akkoriban a kormányüléseken, amikor döntöttek ennek a tábornak a kialakításáról. Így derült ki, hogy Lázár János például megint nincs ott az ülésteremben.
Magyar Péter szombaton egy sajtótájékoztatón már részletesen beszélt arról, hogy mit tervezett az Orbán-kormány 2024-ben. Most elismételte, hogy hónapokon át visszatérő téma volt a kormányüléseken ennek a tábornak a terve.
Magyar a szószékről újra személyesen szólítja meg Gulyás Gergelyt, Tuzson Bencét, Vitályos Esztert és a hiányzó Lázár Jánost és Szijjártó Pétert, hogy a fejükre olvassa, hogy mindannyian tudtak a tervekről. Közben a Fidesz-frakcióban nagy a derültség, de a közvetítésből nem derül ki, hogy min nevetnek. „Nem érzik úgy, most legalább, hogy valamit mondani kellene a magyar embereknek?” – kérdezi őket. Gulyás Gergelyt személyesen is megszólítja. Azt mondja neki, látszott rajta szombaton, hogy zavarba jött attól, hogy kiderült az egykori tervük, és csak annyit tudott mondani erre, hogy csak trükknek szánták, hogy átverjék az Európai Uniót.

A napirend előtti felszólalások és az interpellációk után a parlament megvitatja az Alaptörvény 16. módosításához készült bizottsági jelentéseket, valamint az összegző módosító indítványt, majd szavaznak is a végső javaslatról. A képviselők kétharmadának igen szavazata kell ahhoz, hogy el tudják fogadni. A Tiszának kényelmesen megvan a többsége. Ha elfogadják a javaslatot, akkor soha többé nem lehet miniszterelnök Orbán Viktor, de Magyar Péter is legfeljebb nyolc évig töltheti be a posztot. A módosítással megteremtik a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) és a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántásának alaptörvényi lehetőségét. A javaslat alapján a kekvák alapítói jogait az állam gyakorolja, és a megszüntetésük után az államtól kapott vagyonuk visszaszáll az államra. A módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba.
A hétfői ülés Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődik majd, a miniszterelnök az „Eljött az igazság pillanata a migráció kérdésében is” címet adta a felszólalásának, amiben várhatóan összefoglalja majd a szombati sajtótájékoztatóján elmondottakat is. Akkor arról beszélt, hogy az Orbán-kormány menekülttábort tervezett Vitnyéden. Gulyás Gergely a sajtótájékoztató után azt mondta: az volt a terv, hogy becsapják az EU-t. Hasonlóan nyilatkozott a projektről Orbán Viktor is, aki azt mondta, ő a becsapás helyett inkább a „kitaktikázzuk” szót használná. Várhatóan a parlamentben is szó lesz erről a tervről, illetve arról, mi a kormány álláspontja a migrációs paktumról.
Hétfőn véget ér a parlament tavaszi ülésszaka, a mai lesz az utolsó rendes ülés. De a képviselők nem mehetnek nyári szabadságra, a kormány már keddre is összehívott egy rendkívüli ülést, hogy az európai uniós források visszaszerzéséhez szükséges törvényeket időben el tudják fogadni. A parlament honlapjára feltöltött ülésterv szerint a következő három hétben két-két napos rendkívüli ülések lesznek, hogy a szükséges törvénymódosításokat meg tudják tárgyalni.
A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődik a hétfői parlamenti ülés, de lesz ma szó az alaptörvénymódosításról és a végrehajtási visszaéléseket feltáró bizottság felállításáról is. Élő közvetítésben elemezzük a Fidesz szombati kongresszusán elhangzottakat, valamint a parlamenti fejleményeket László Róberttel, a Political Capital választási szakértőjével és Cseke Balázzsal, a Telex belpolitikai újságírójával.