Szeptembertől visszatérhetnek a magyar diákok az Erasmus-programba
„Jó hírem van, a következő tanévtől a magyar tanulók újra részt vehetnek az Erasmus-közösségben” – mondta el Ursula von der Leyen Magyar Péter miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján pénteken Brüsszelben. Az Európai Bizottság (EB) elnöke beszéde végén tért ki a felsőoktatási programra, amiben „komplett generációk tanultak” külföldön, barátságok, házasságok alakultak ki, más országokat ismernek meg a hallgatók. Fontos, hogy a fiatal magyarok is tudjanak profitálni ebből – érvelt von der Leyen.
A bejelentés előtt az EB-elnök bejelentette, Magyarország ki fogja vezetni a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, rövidítve kekvákat, és olyan eszközöket fog bevezetni, ami biztosítani fogja az integritási szabályok megvalósulását.
Magyar Péter később újságírói kérdésre még szót ejtett a kekvák kivezetéséről. „Lesz egy átmeneti időszak az egyetemeket felügyelő” kekvák ügyében, mivel egyes egyetemek kórházak felett is diszponálnak. Augusztus 31-ig a nem egyetemekkel foglalkozó kekvák megszűnnek, itt a fideszes elitképző Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) külön kiemelte, mint ami erre a sorsra jut majd.
Mint május 20-án írtuk, jó oka van rá a Tisza Pártnak, hogy az egyik első lépése a vagyonkezelő alapítványokról szól. Aznap nyújtotta be a Tisza Párt első alaptörvény-módosítási javaslatát, amiben az állam visszavenné a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) alapítói jogait, és a kormány ezeket akár meg is szüntetheti. Ilyenkor az alapítványi kézbe kiszervezett vagyon visszaszállna a magyar államra.
A tagállami kormányok 2022 végén szinte egyhangú szavazattal tiltottak el minden közérdekű vagyonkezelő alapítványt (kekvát) és ilyen fenntartású intézményt az uniós pénzügyi kötelezettségvállalásoktól. A döntés mostanra többek között az Erasmus+ oktatási csereprogramnál okoz gondokat 21 kekva-hátterű magyar és egy osztrák egyetemnek, mert a diákjaik nem mehetnek erasmusozni. Itt különösen sürgető lehet a megállapodás, ha az őszi szemeszterre már helyre akarja állítani a helyzetet a magyar kormány. Már május 22-én arról írt az Euronews, hogy Erasmus-ügyben megegyezés várható.
A kekvák ügye mostanra (az igazságügyi csomag hivatalos kipipálása óta) a legnagyobb értékű megoldatlan feltétel a részben befagyasztott uniós pénzekért, és eleve a legsürgetőbb lett volna. Ahogy arról korábban írtunk, a helyzet 2023 májusa óta fokozatosan egyre nagyobb gondokat okoz, már 2023 nyarán eurómilliós károkra panaszkodtak miatta modellváltó egyetemekről.
Utóbbiakat – magukkal az alapítványokkal és az egyéb, általuk fenntartott intézményekkel együtt – minden friss támogatásról szóló kötelezettségvállalástól eltiltották a tagállami kormányok szinte egyhangú döntésével 2022-ben. A határozatot a kekvák átláthatósági és összeférhetetlenségi problémáival indokolták.
Így a kekva-hátterű egyetemek többek között a Horizont Európa kutatási együttműködésekből sem kaphatnak uniós pénzt, 2024 ősze óta pedig egyik modellváltó egyetemről sem lehet Erasmus oktatási cserékre menni. Az ügy viszont ennél szélesebb körű gondokat okoz, például még az Erasmus magyar pótlékánál is bezavar, és nem csak a magyar felsőoktatás egy részéről szól. A Tisza Párt a programjában azt ígérte, hogy erasmusozhatna minden magyar diák, és „visszaállítjuk az egyetemek autonómiáját, megszüntetjük a kekva-modellt”.
