Nyilvánosan elérhetőek a kegyelmi ügy dokumentumai

„A magyar társadalomnak joga van megismerni, hogyan születhetett meg az a kegyelmi döntés, amely egy pedofil bűncselekmény eltussolásában közreműködő személy számára biztosított kegyelmet” – írták a kormány honlapján, és Magyar Péter kedd reggeli sajtótájékoztatójával egy időben nyilvánosságra hozták K. Endre kegyelmi ügyének iratait.

A dokumentumokban kitakarták a személyes, érzékeny adatokat, de így is új, izgalmas részleteket ismerhet meg a nyilvánosság abban az ügyben, amelybe belebukott Novák Katalin volt köztársasági elnök és Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter 2024 februárjában. Az ügynek azért is van politikai jelentősége, mert a botrány kirobbanása után kezdődött Magyar Péter politikai pályafutása, és ez volt a kiindulópontja annak a folyamatnak, amely végén a Fidesz vereséget szenvedett az áprilisi országgyűlési választáson.

A kormány honlapja szerint a közzétett iratok az Igazságügyi Minisztérium rendelkezésére álló dokumentumokat tartalmazzák, és az ügy teljes döntési lánca kizárólag ezekből nem rekonstruálható, mivel a dokumentumok másik része a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, a Sándor-palotában található. Magyar Péter miniszterelnök már hétfőn felszólította a köztársasági elnököt, hogy a nála fellelhető dokumentumokat, feljegyzéseket és egyéb releváns iratokat szintén bocsássa nyilvánosságra, hogy a magyar emberek teljes képet kaphassanak a kegyelmi döntés előkészítéséről, előterjesztéséről és jóváhagyásáról. „A cél egyértelmű: teljes átláthatóság, a politikai felelősség tisztázása és annak biztosítása, hogy ilyen döntés Magyarországon többé ne születhessen meg a nyilvánosság kizárásával.”

Hat dokumentumot tettek közzé a kormány honlapján, ezeket időrendben ismertetjük.

Az első irat az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztályának 2023. április 14-i felterjesztése, amelyben K. Endre ügyében nem javasolták a kegyelmi kérvény teljesítését. A felterjesztés alapján K. Endre azt kérte, hogy a köztársasági elnök kegyelemből mentesítse a kiszabott szabadságvesztés, a foglalkozástól eltiltás, a közügyektől eltiltás, valamint a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól. Az indoklás szerint K. Endre ebben az időben reintegrációs őrizetben töltötte a büntetését, és a foglalkozástól eltiltás hatálya alá nem tartozó munkát vállalhatott.

„A terhelt számára a büntetés a jellegén túlmutató hátrányt nem jelent. A fentiekre figyelemmel a kegyelmi kérelem teljesítését nem javaslom.”

A második dokumentumban Répássy Róbert akkori igazságügyi államtitkár és miniszterhelyettes 2023. április 17-i felterjesztése szerepel. Ebből az derül ki, hogy 49 terheltet érintően 51 kegyelmi ügyet egy csomagban kezeltek. Három terheltnél javasoltak kegyelmet, és az látszik, hogy K. Endre monogramja nem volt közöttük.

A harmadik közzétett dokumentum Varga Judit akkori igazságügyi miniszter 2023. április 18-i levele Novák Katalin akkori köztársasági elnöknek címezve, amely tartalmilag megegyezett az Igazságügyi Minisztérium akkori főosztályvezetőjének és államtitkárának javaslatával:

három esetben a kegyelem gyakorlására tett javaslatot, K. Endre nincs köztük.

A negyedik dokumentum Novák Katalin 2023. április 27-i köztársasági elnöki határozata, amelyben az igazságügyi miniszter felterjesztését megváltoztatva kegyelmet adott K. Endrének. A határozat szerint a köztársasági elnök a jogerős bírósági ítélettel kiszabott szabadságvesztés hátralévő részének végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette, a foglalkozástól eltiltást és a közügyektől eltiltás hátralévő részének végrehajtását elengedte, valamint mentesítette K. Endrét büntetett előélethez fűződő hátrányok alól is.

Az aláírt határozatot itt lehet megnézni:

A döntést még aznap, azaz április 27-én ellenjegyezte Varga Judit igazságügyi miniszter. Magyar Péter a sajtótájékoztatón szokatlannak nevezte ezt a gyors eljárást. Szerinte soha nem történt korábban olyan, hogy az igazságügyi miniszter egy napon belül aláírta volna a köztársasági elnök kegyelmi döntését. Ő úgy tudja, hogy normál ügymenetben több hét vagy akár hónap is lehet, mire a köztársasági elnök asztaláról az igazságügyi miniszter asztalára kerül a dokumentum. „Ez önmagában egy nagyon furcsa dolog.”

Az ötödik, 2023. június 7-én készült dokumentumból kiderült, hogy az 51 kegyelmi kérvényből 46 ügyben volt pozitív Novák Katalin elbírálása, azaz K. Endrén kívül még egy esetben megváltoztatta az igazságügyi miniszter felterjesztését. Magyar szerint az történt, hogy K. Endre és egy másik ember ügyét kiemelték az ügycsoportból, és ezekben megváltoztatta a köztársasági elnök a felterjesztést, majd rohamtempóban, még aznap „alá is iratta valaki valahol az akkori igazságügyi miniszterrel ezt a határozatot kikerülve a szokásos, szabályos szolgálati utat”.

A hatodik dokumentum az a feljegyzés, amit a kegyelmi botrány kirobbanása után, 2024. február 5-én készített Répássy Róbert akkori igazságügyi államtitkár és miniszterhelyettes Varga Judit utódjának, Tuzson Bence igazságügyi miniszternek. A dokumentum második oldalán Ferenc pápa 2023-as budapesti látogatására utalva azt írta Répássy, hogy

„az ellenjegyzés gyakorlására a kegyelmi döntés(ek) meghozásának körülményeire, az idő szűkösségére (a pápalátogatás időpontja) figyelemmel nem a megszokott módon – a szolgálati út betartásával – került sor”.

A dokumentum szerint a Köztársasági Elnöki Hivatal kérte, hogy K. Endre ügyében is úgy terjesszék fel a kérvényt, hogy Ferenc pápa látogatásáig Novák Katalin döntést tudjon hozni. „Arról nem volt tudomásunk, hogy pozitív döntés születik” – jegyezte meg Répássy.

A feljegyzésből kiderült, hogy a pápalátogatás alkalmával 22 embernek adott kegyelmet Novák Katalin, amiből egy bizonyos ügy „6 terheltjén kívül 4, azaz összesen 10 esetben született miniszteri előterjesztéstől eltérő döntés”. Magyar azt állította a sajtótájékoztatón, hogy az a bizonyos ügy a Hunnia-ügy. Ennek részeként kapott kegyelmet Budaházy György is, akit korábban jogerősen 6 év fegyházbüntetésre ítéltek terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt.

A Sándor-palota ezt a döntést annak idején közleményben is kiadta. „A pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő kegyelmezési jogkörével éljen. Ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet” – írták, K. Endréről azonban akkor még szó sem volt. Néhány hónappal később egyébként Novák a Hunnia-ügy utolsó három érintettjének is kegyelmet adott, akik 2007-ben részt vehettek Csintalan Sándor, akkor Hír TV-s műsorvezető megverésében.

A most közzétett dokumentumból tehát egy olyan új részlet is kiderült, hogy nemcsak K. Endre esetében nem javasolt kegyelmet Varga Judit, hanem Budaházy Györgyék esetében sem. „Valamilyen furcsa oknál fogva a köztársasági elnök, aki másnap részt vett a pápai szentmisén, úgy gondolta, hogy ennél a hat terheltnél is kegyelmet ad” – fogalmazott Magyar a sajtótájékoztatón, és ismét felszólította Sulyok Tamást, hogy hozza nyilvánosságra az ügynek azokat az iratait, amelyek csak a Sándor-palotánál vannak meg.

Magyar Péter már a múlt szerdai első kormányülés után arról beszélt, hogy a kegyelmi ügynek két helyen van dossziéja: az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában. Bár akkor azt mondta, úgy véli, hogy a teljes dokumentáció csak az utóbbiban lehet meg, arra pedig nem számít, hogy az igazságügyi minisztériumban lévő dossziéból túl sok minden kiderülne. „A Sándor-palotában meglévő teljes dossziéból szerintem több minden kiderülhet. Bár azt nem várom, hogy Novák Katalin, aki kegyelmet adott, mondjuk leírta, hogy »azért adtam kegyelmet, mert Lévai Anikó erre kért«. De nyilván lehetnek olyan részletek, amiket ha nem is a köztársasági elnök, de az előterjesztés készítője esetleg leírt, amiből lehet bizonyos dolgokra következtetni” – mondta a miniszterelnök.

A mostani igazságügyi miniszter, Görög Márta május 18-ig, azaz hétfőig kapott időt arra a Tisza-kormánytól, hogy kivizsgálja és nyilvánosságra hozza, miért adott Novák Katalin kegyelmet a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt korábbi igazgatójának ügyét eltussoló K. Endrének.

Magyar szerint ha az igazságügyi minisztériumi dossziéból azt látják, hogy az nem teljes, akkor elvárják a köztársasági elnöktől, hogy hozza nyilvánosságra a teljes anyagot. Felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy ezt kedd munkaidő végéig tegye meg. A Telex hétfői kérdésére, hogy Lévai Anikó említésével mire utalt Magyar, azaz van-e a birtokában olyan információ, ami Orbán Viktor feleségének érintettségére utal, a miniszterelnök azt mondta: „Teljesen mindegy, hogy nekem milyen információ van a birtokomban, hiszen ezek, ha van ilyen, akkor is városi legenda kategóriába tartoznak […]. Ami ennél fontosabb szerintem, hogy hogy fog ez kiderülni. […] A Tisza-frakció kezdeményezni fogja egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. Ugye most, hogy nyilvánosságra hozzuk a kegyelmi dosszié egyik felét, és elvárjuk a köztársasági elnöktől, hogy hozza nyilvánosságra [a másikat], ki fog derülni, hogyha Sulyok Tamás nem megy megint szembe a magyar nép akaratával, a rendszerváltó milliókkal, akkor ki fog derülni, hogy le van-e írva valami.”

A botrány, ami a Tisza Párt születéséhez vezetett

A kegyelmi ügy volt az elmúlt évek legnagyobb politikai botránya, amibe nyolc nap alatt belebukott Novák Katalin és Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter is – az ügyben fontos szerepet játszó Balog Zoltán református püspök viszont nem.

Az ügy bő két évvel ezelőtt robbant ki, miután 2024. február 2-án kiderült, hogy Novák Katalin akkori államfő elnöki kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettesének, a szexuális bűncselekményekért elítélt pedofil igazgató segítőjének. A férfit azért ítélték el, mert arra kényszerítette az akkori igazgató által szexuálisan zaklatott gyereket, hogy vonja vissza a vallomását.

A rendszerváltás óta egyetlenegyszer történt olyan, hogy az igazságügyi miniszter nem írta alá a köztársasági elnök kegyelmi döntését: Dávid Ibolya elutasítási javaslattal terjesztette fel Göncz Árpádnak Kunos Péter bankvezér kérelmét 1998-ban. Göncz kegyelmet adott az egykori Agrobank vezérének, az MDF-es igazságügyi miniszter azonban nem írta alá a dokumentumot.

Novák Katalin sosem árulta el, miért adott kegyelmet K. Endrének, Varga Judit pedig azt nem, hogy miniszterként milyen javaslattal terjesztette fel a köztársasági elnöknek K. Endre kegyelmi kérvényét. Gulyás Gergely akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter egy tavalyi kormányinfón azt mondta, tudja, hogy mit javasolt Varga, de nem árulja el. Novák Katalin pedig azt mondta, hogy a döntést ő hozta, innentől pedig nincs relevanciája, hogy kinek a javaslatára, nyomásra vagy nem nyomásra tette. Arra azóta sem derült rá fény, hogy Orbán Viktornak miniszterelnökként milyen szerepe volt a kegyelmi ügyben.

Mindenesetre a kegyelmi botrány hatására tűnt fel a semmiből az addig leginkább Varga Judit volt férjeként ismert Magyar Péter, és építette fel magát annyira, hogy mára ő lett Magyarország miniszterelnöke. Kormányfőként pedig azt is elrendelte, hogy a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter augusztus 31-ig soron kívül vizsgálja ki a bicskei gyerekotthonban 2005 és 2025 között történt jogsértéseket.