Rogán Antal kabinetfőnökét módszeresen kivágták a Schadl–Völner-ügy irataiból. Mostanra két új szálat is elvarrtak

• A Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagának első, a sajtóhoz kiszivárgott verziójában még több olyan dokumentum és feljegyzés szerepelt, amelyek Rogán Antal esetleges érintettségére utaltak.
• Az iratok szerint Schadl szívességeket tett Rogán kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak, elintézett neki egy egyetemi vizsgát és áron alul adott el neki egy ingatlant. Egy másik beszélgetésben előkerült „Tóni, Barbara és Ádám” neve.
• A sajtóhoz második körben kikerült iratanyagból már hiányoztak ezek a részek. Varga Judit egy Magyar Péter által 2024 tavaszán nyilvánosságra hozott hangfelvételen Rogánékra utalva azt mondta: „kihúzatták magukat” a nyomozati anyagból.
• Mint később kiderült, az ügyészség nem talált összefüggést azok között a nyomok között, amelyek a Schadl György és Rogán Antal kabinetfőnöke közötti esetleges korrupciós kapcsolatra utaltak. Az iratok egy részét kivették a nyomozati anyagból, más részét három különböző nyomozásba különítették el, amelyeket a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) adtak át.
• A rendőrség már nem azt vizsgálta, hogy volt-e Schadl és Nagy között kölcsönös szívességre épülő korrupciós kapcsolat, illetve mit kapott Schadl a szívességekért cserébe, hanem azt, hogy az ügyekben külön-külön elkövetett-e valaki bűncselekményt.
• A három nyomozásból, amelyekbe a Rogánék érintettségére utaló iratok többsége került, 2025-ben kettőt vádemelés nélkül zártak le. A harmadik jelenleg is zajlik, arról a rendőrség semmit nem árul el, de a Telex információi szerint az ügy kulcsfiguráját még csak ki sem hallgatták.

I.: Az igazságügyi miniszter szerint kihúzatták magukat az iratokból

2024. február 10-én este fél hatkor lemondott Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke. Néhány perccel később Varga Judit volt igazságügyi miniszter bejelentette, hogy lemond a képviselői mandátumáról és visszavonul a közélettől.

Körülbelül másfél órával ezután, 18:56-kor Varga Judit volt férje, a nyilvánosság előtt korábban alig ismert Magyar Péter egy sokak számára megdöbbentő posztot tett ki a Facebook-oldalára. A posztban Magyar bejelentette, hogy lemond az állami vállalatokban betöltött pozíciókról, majd egy váratlan átkötéssel azt írta: „egy percig sem akarok olyan rendszer részese lenni, amelyben az igazi felelősök nők szoknyája mögé bújnak, ahol Tónik, Ádámok és Barbarák vígan röhöghetnek a markukba, miközben gondolkodás nélkül feláldozzák azokat, akik ellentétben velük, soha nem a saját anyagi érdekeikért, hanem a hazájuk érdekében és a honfitársaikért dolgoztak.”

Magyar a posztjában nem részletezte, hogy kire utal, de a legtöbben azonnal a Schadl–Völner-ügy egy korábban kiszivárgott részletére gondoltak. Az először a 444 által nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyv szerint Schadl egyik üzlettársa, egy bizonyos G. „megjegyzi, miszerint a múltkor volt Ádámnál is, a Tóninál is, meg Barbaránál is. Tóni is normális volt.” A dokumentum szerint ezután arról beszélnek, hogy G. igyekszik Ádámnál elintézni Schadlnak egy nagyobb üzletet, és bár a korábban tervezett 35 év nem fog menni, tíz vagy húsz évre megszerezhetik azt.

Az akkoriban a sajtóban még Varga Judit volt férjeként emlegetett Magyar Péter hosszan lebegtette a történetet, majd 2024. március 18-án egy újabb posztban azt állította, hogy „a Schadl–Völner-ügy nyomozati irataiban szereplő Tóni, Ádám, Barbara teljes neve: Rogán Antal, Nagy Ádám, Rogán Barbara. Schadl György, a Végrehajtói Kamara korrupt vezetője, elsőrendű vádlott, Rogán Antal embere volt.”

Valamivel több mint egy héttel később, 2024. március 26-án Magyar nyilvánosságra hozta a hangfelvételt, amelyre korábbi állításait alapozta. Az állítása szerint 2023 januárjában készült, 113 másodperces hangfelvételen akkori feleségével, Varga Judittal beszélnek az ügy kormányzati kezeléséről. A beszélgetésben szó szerint ez hangzik el:

„Magyar: És ti nem láttátok, vagy a sajtó meg már látta.
Varga: Hát, sőt már valószínűleg odaadták, és elvileg azt ők anno átnézték.
Magyar: Mármint a Rogánék?
Varga: Igen, semmi rossz nincsen, de hát…
Magyar: De erre mondta a […] Detti, hogy semmi rossz, de kihúzattak dolgokat…
Varga: Persze, magukat kihúzatták… a […] Detti…
Magyar: Az eredeti doksiban, vagy csak ami megjelent?
Varga: Javasolták az ügyészeknek, hogy mit kéne kihúzni, de azt nem mind tartották be.”

Magyar a beszélgetésben később felhozza, hogy Gergő – feltehetőleg Gulyás – és Rogán is azt mondták, hogy Schadl „az ő emberük volt”, és megkérdezi, hogy ha így van, akkor miért nem mentették meg. Varga erre azt mondja, hogy „nem volt több lehetőségük, ez a nagy probléma”, majd később magyarázatul hozzáfűzi, hogy „ez egyértelműen azt mutatja, hogy ez azért történhetett meg, mert az ügyészségen belül Polt nem ura a helyzetnek”. (Polt Péter 2025-ig volt a legfőbb ügyész.)

Két nappal később, március 28-án az ügyészség hosszú sajtótájékoztatót tartott, amelyben igyekeztek arról meggyőzni a nyilvánosságot, hogy a nyomozás és az eljárások során mindent szabályosan csináltak. A sajtótájékoztatón Fürcht Pál főügyész elmondta, hogy tudják, ki az a Tóni, Barbara és Ádám, de semmilyen, a Schadlék beszélgetésében említett 30 éves üzletnek nem találták nyomát. Fürcht akkor azt is határozottan állította, hogy senkinek a kérésére nem húztak ki dokumentumokat a vádiratból és „minden iratnak megvan a sorsa”.

Azt, hogy hogyan kerülhettek ki az ominózus részek a nyomozati iratok közül, aznap este a Telexen írtuk meg: az ügyészség 2022-ben több ügyet leválasztott – szakszóval elkülönített – a Schadl–Völner-ügyről. Ezeket az ügyeket a BRFK-nak adták át, amely külön nyomozásokat indított, ezzel pedig a vonatkozó dokumentumok is ezekbe az ügyekbe kerültek át. Néhány nappal később, 2024. április elején a BRFK arról tájékoztatta a Telexet, hogy abban az ügyben, amelybe a Tóniról, Barbaráról és Ádámról szóló beszélgetést elkülönítették, hűtlen kezelés gyanúja miatt nyomoznak.

II.: Rogán Antal és a középpályás bűnözők valószínűtlen kapcsolata

Szögezzük le itt egyértelműen: a Schadl–Völner-ügy első körben kiszivárgott nyomozati anyagában nem volt egyértelmű bizonyíték arra, hogy Rogán Antal korrupciós kapcsolatban állt Schadl Györggyel vagy az ügy másik, Gazdi néven elhíresült főszereplőjével. Miért feltételezték akkor mégis sokan, hogy Rogánnak köze lehetett Schadlhoz? A válasz az, hogy egy sor egyéb, erre utaló jel is felmerült.

Az első ilyen, hogy az ominózus, Tóniról, Barbaráról és Ádámról szóló beszélgetésben egy 35 éves üzletről beszélgettek. Abban az időszakban a kormány több területet, például az autópályák, a hulladékgazdálkodási rendszer és a budapesti kaszinók üzemeltetését is 35 éves koncessziókba adta ki, így logikusnak tűnt, hogy Schadlék is egy ilyenre pályáztak volna. A koncessziók kiadásáról pedig a Rogán Antal alá tartozó Nemzeti Koncessziós Irodában döntöttek.

Rogán neve ráadásul a nyomozás során Tányér fedőnéven lehallgatott férfi kihallgatási jegyzőkönyvében is feljött. Tányér ebben arról beszélt, hogy Gazdi korábban azt mondta neki, hogy Schadllal egy állati tetemek elszállítására vonatkozó koncesszió megszerzésén dolgoznak, amelyben Rogán segítene nekik. Bár Gazdiról később kiderült, sok embernek vetített, és azt sem tudjuk biztosan, hogy Tányér igazat mondott-e a kihallgatáson, nehéz elképzelni, hogy valaki minden alap nélkül, a másik megtévesztésére pont egy dögszállítási koncesszió modelljét vázolná.

2024 márciusában ráadásul kiderítettük, hogy néhány nappal Schadl György letartóztatása előtt, 2021. november 2-án este Rogán Antal felhívta Völner Pált, és a Karmelitába rendelte őt. Bár azt nem tudjuk, hogy a beszélgetésükön mi hangzott el, Völner másnap nem ment el egy, a Schadllal korábban egyeztetett találkozóra, és a telefonban igyekezett lerázni őt.

Ez alapján írtuk annak idején, hogy Völnert a Karmelitában figyelmeztethették a Schadl elleni nyomozásról. Magyar Péter hangfelvételében Varga Judit egyébként azt mondja, hogy Völnert már 2021 tavaszán figyelmeztették, ahogy ő fogalmazott, „egyre durvábban gyűltek az izék, a bizonyítékok, és akkor szóltak a Völnernek, hogy hagyja abba, nem hagyta abba”.

Volt azonban egy ezeknél is erősebb kapocs Rogán Antal és Schadl György között. Arról ugyanis a nyomozati dokumentumok teljesen egyértelműen írtak, hogy Schadl kapcsolatban állt Nagy Ádámmal, Rogán Antal kabinetfőnökével. A nyomozati anyag első verziójában feketén-fehéren szerepel, hogy

• Schadl közbenjárt Nagy Ádám egy egyetemi vizsgájának intézésében;
• Schadl sofőrje naplóbejegyzései szerint két autót is elvitt Nagy Ádámnak, a második alkalommal pedig több mint egymillió forintnyi készpénz volt a kesztyűtartóban; illetve
• a Schadl által vezetett Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) 2021-ben eladott egy irodaházat Nagy Ádám cégének.

Utóbbi tranzakció a nyomozóknak is feltűnt, mert a vételár megítélésük szerint indokolatlanul alacsony volt, vagyis Schadlék az MBVK-nak kedvezőtlen, de Rogán kabinetfőnökének rendkívül kedvező üzletet kötöttek. A végrehajtói kar vezetése abban az időszakban egyébként egy másik ingatlant is eladott, a két üzleten a saját értékbecslésük szerint 180 millió, a rendőrségi értékbecslés szerint 163 millió forintot buktak.

Itt fontos megjegyezni, hogy Nagy Ádám nemcsak egy jöttment kabinetfőnök, hanem a 2010-es évek eleje óta Rogán Antal egyik közeli bizalmasa és Rogán egyik gyerekének keresztapja. Rogán és Nagy családja között ráadásul üzleti viszony is van: Nagy édesapjának vállalkozása egy 2020-as cikk szerint sokat dolgozott Rogánéknak. Abban az időben, Rogán Antal második válása után, Nagy Ádám apja vette meg Rogán-Gaál – ma már Rogán-Szendrei – Cecília balatonlellei nyaralóját, a miniszter pedig egy tőle bérelt lakásba költözött. A nyomozati anyag eredeti verziójában ráadásul szerepeltek olyan bejegyzések, amelyek szerint Schadl György többször is találkozott egy olyan férfival, akinek a neve megegyezik Nagy Ádám édesapjának nevével. A feljegyzések szerint a találkozó helyszíne egyik alkalommal a Karmelita volt.

A fenti jelek alapján az anyagokat feldolgozó újságírókban és a cikkeket olvasók többségében az a kép alakult ki, hogy Schadlnak valószínűleg nemcsak Völner Pállal, de Nagy Ádámmal, vagy rajta keresztül akár Rogán Antallal is korrupciós kapcsolata lehetett. Sokan ezért arra számítottak, vagy legalábbis abban reménykedtek, hogy az ügyészség igyekszik majd részletesen feltárni a Schadl és Nagy közötti kapcsolatot.

Az ügyészség azonban nem látott összefüggést ezek között a körülmények között, sőt, arra jutott, hogy ezek nem is tartoznak a Schadl–Völner-ügy lényegéhez. A Rogán Antal és Nagy Ádám esetleges szerepét felvető elemek többségét így elkülönítették a fő ügytől, majd átadták a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak, amely ismeretlen tettes ellen három külön nyomozást indított:

• az egyiket hivatali visszaélés gyanújával egy végrehajtói szakvizsgával kapcsolatban;
• a másikat hűtlen kezelés gyanújával a végrehajtói kar ingatlaneladása miatt;
• a harmadikat pedig szintén hűtlen kezelés miatt, bizonyos Covid-gyorstesztek ügyében.

Utóbbi ügy lényege, hogy a végrehajtói kar a Covid idején 50 ezer forintos darabáron vásárolt gyorsteszteket a G. tulajdonában álló magán-mentőszolgálattól, amit a nyomozók akkor a piaci árnál jóval magasabb árszintnek gondoltak. Ez a mentőszolgálat volt az, amely megkülönböztető jelzéssel felszerelt autót biztosított Schadl Györgynek, hogy ő kék villogóval száguldozhasson és tilosban parkolhasson. Mivel az ominózus, Tóniról, Barbaráról és Ádámról szóló mondat is G. szájából hangzott el, az erről szóló irat ebbe a nyomozásba került át.

Az áron aluli értékesítések ügyében indult nyomozást a rendőrség 2023 nyarán arra hivatkozva szüntette meg, hogy nem megállapítható, hogy az MBVK vezetése „szándékosan” okozott vagyoni hátrányt a szervezetnek. A nyomozás megszüntetése ellen akkor a feljelentő panaszt nyújtott be, az ezt elbíráló ügyész pedig azt írta, hogy „a nyomozó hatóság a szükséges nyomozási cselekményeket nem végezte el teljes körűen, így megalapozatlanul döntött az eljárás megszüntetéséről”. Az ügyész emiatt a nyomozás folytatására utasította a rendőrséget.

Így álltak tehát a rendőrségi nyomozások 2024 elején, amikor Magyar Péter Varga Judit hangfelvételével a nyilvánosság elé állt. Néhány hónappal később aztán ennél sokkal több dolog is kiderült.

III.: Amikor az ügyészségnek sikerült három hónap alatt körüljárnia egy témát

Miután Magyar Péter 2024 márciusában a nyilvánosság elé állt a Schadl és Rogán kapcsolatáról szóló állításaival, majd bemutatta a Varga Judittal folytatott beszélgetéséről szóló hangfelvételét, a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen új eljárást indítottak az ügyben. Az ügyészség többször kihallgatta Magyar Pétert, és ezeken a kihallgatásokon megpróbálták kifaggatni arról, hogy a hangfelvételt leszámítva mit tud a kérdésről.

Fontos, hogy az ügyészség elsődlegesen nem a hangfelvételen Varga szájából elhangzó mondatokat vizsgálta, hanem Magyar Pétert kérte meg, hogy konkrét bűncselekményekkel kapcsolatos állításokat tegyen, amiket ők majd kivizsgálhatnak. Magyar az ügyészség későbbi interpretációja szerint három állítást tett:

• azt, hogy Schadl György „Rogán Antal embere volt”;
• azt, hogy Rogán emberei kihúzatták a rájuk vonatkozóan terhelő részeket az ügyészségi dokumentumokból; és
• azt, hogy a kormányból szóltak Völner Pálnak, hogy titkos megfigyelés zajlik vele szemben.

Az ügyészség arra jutott, hogy a három állítás közül az első alapján nem lehetséges tényállást megállapítani, így azt gyanú hiányában nem tudják vizsgálni. A második és a harmadik állítás szerintük ugyanakkor felvetette a bűncselekmények elkövetésének lehetőségét, így azok kiderítésére nyomozást indítottak.

Ezek közül kezdjük azzal, hogy a kormányból figyelmeztették Völnert a vele szemben zajló nyomozásra! Ahogy fent is írtuk, Varga a hangfelvételen arról beszél, hogy már 2021 tavaszán szóltak Völnernek, hogy álljon le, de ő nem volt hajlandó erre. A Telex ezzel szemben arról értesült, hogy 2021 novemberében, Schadl letartóztatása előtt néhány nappal szóltak Völnernek az ellene és Schadl ellen zajló eljárásról.

Az ügyészség ezt a két verziót külön vizsgálta: Varga mondatával kapcsolatban megkérdezték a volt minisztert, aki azt mondta, hogy az erre vonatkozó pletykát Magyar Pétertől hallotta, a felvételen hallható beszélgetésben pedig az ő kérésére mondta vissza azt. Az ügyészség Varga verzióját azért zárta ki, mert a nyomozás során állításuk szerint 2021 tavaszán még fel sem merült Völner neve, ő először 2021 nyarán került képbe, és őt csak 2021 októberétől hallgatták le.

Az ügyészség szerint azonban a nyomozás során bennük is felmerült a Telex által bemutatott verzió, miszerint Völnert a Schadl elfogása előtti napokban figyelmeztethették. Az ügyészeknek ugyanis pont ugyanaz tűnt fel, mint nekünk, hogy Völner Pál 2021. november harmadikán hirtelen stílust váltott Schadllal szemben, és az aznap 17 órára megbeszélt találkozójukat kihagyta. A nyomozók ráadásul azt tervezték, hogy a találkozót a helyszínről figyelik meg, ez viszont Völner lemondása miatt elmaradt. Ez a verzió megtörténte esetén az ügyészség szerint „hivatali személy hivatali eljárása során hivatali kötelességét megszegve elkövetett bűnpártolás bűntettére utal”.

Völner Pált ráadásul előző nap, november másodikán este fél hétkor maga Rogán Antal hívta fel, hogy még aznap estére behívja a Karmelitába egy külön megbeszélésre. Azt, hogy itt mi hangzott el, nem tudjuk, de a találkozó tényéből, és abból, hogy másnap Völner hirtelen stílust váltott és igyekezett lerázni Schadlt, sokan azt a következtetést vonták le, hogy Rogán szólhatott neki a megfigyelésről.

Rogán Antal az ügyészségen később azt mondta, hogy a konkrét találkozóra nem emlékszik, de ő akkor még nem tudott a Schadl és Völner elleni nyomozásról, így nem is tudta figyelmeztetni Völnert. Mivel Schadl és Völner az ügyben vádlottak lettek, az ügyészség tanúként nem tudta kihallgatni őket, azt tehát, hogy ők hogy emlékeznek erre, az ügyet lezáró határozatból nem derül ki. Az ügyészek pedig elhitték Rogánnak, hogy nem tudott az ügyről, és így nem is figyelmeztethette Völnert.

A nyomozásról szóló figyelmeztetés mellett a másik vizsgált kérdés az volt, hogy Rogánék „kihúzatták-e magukat” a nyomozati anyagból. Varga Judit erre vonatkozó mondatát és Magyar Péter nyilatkozatait az ügyészség rendkívül szűken értelmezte, így az ő érintettségükre utaló ügyek leválasztását, elkülönítését nem értelmezték „kihúzatásként”, csak azt vizsgálták, hogy töröltek-e jogtalanul a nyomozati anyagból rájuk nézve terhelő részeket.

A kihúzásra vonatkozó állítások ügyében szintén kihallgatták Rogán Antalt, aki azt mondta: „nekem nincs tudomásom olyanról, hogy az úgynevezett Schadl–Völner büntetőeljárás ügyiratait manipulálták volna. Ezt egyébként kizártnak is tartom. Bár nem vagyok jogász, de azzal tisztában vagyok, hogy egy eljárásban az eljárási iratok több helyen, például a bíróságon is megjelennek, így gyakorlatilag ez nem lehetséges, hogy minden iratból eltüntessenek dolgokat, ha ilyenre lenne szándék. Én soha senkit nem kértem arra, hogy ezen büntetőeljárás iratait manipulálják, nem adtam és nem is adhattam ezzel kapcsolatban semmiféle utasítást senkinek.” Rogán azt mondta, hogy a nyomozás iratait nem ismeri, és azokról másokhoz hasonlóan ő is csak a sajtóból tájékozódott.

Az ügyészség Rogán mellett kihallgatta Gulyás Gergelyt, valamint a Varga és Magyar beszélgetésében megemlített Bernadett és Dániel keresztnevű személyeket. Rogánhoz hasonlóan ők hárman is azt állították, hogy nem tudnak arról, hogy az ügy iratait valaki manipulálta volna, és ők ilyenben nem vettek részt.

Az ügyészség kihallgatta akkor Varga Juditot is, és megkérdezték tőle, hogy mire alapozta a hangfelvételen hallható állításokat. A volt igazságügyi miniszter szerint a hangfelvételen a volt férje által irányított beszélgetés hallható, amelyen Magyar pletykák és hallomások alapján tett kijelentéseket, ő pedig ráhagyta. Amikor az ügyészek konkrétan rákérdeztek arra, hogy mit jelent, hogy „magukat kihúzatták”, Varga azt mondta: „Fogalmam sincs. A férjem ezeket nekem mindig felolvasta, én pedig kérdezz-felelek formában ráhagytam ezeket.”

Az ügyészség az eljárást lezáró dokumentum szerint elhitte Varga Juditnak, hogy ő csak ráhagyta a volt férjére a beszélgetésben elhangzott állításokat, és elsősorban azért adtak neki hitelt, mert a hangfelvételen szereplő beszélgetésben az állítások többségét valóban Magyar fogalmazza meg, miközben Varga csak megerősíti azokat. Rogán nevét Magyar mondta ki többször, miközben a konkrét kihúzásra vonatkozó megerősítést Varga csak a visszakérdezésre tette meg.

A beszélgetésben ugyanakkor Varga részéről az is elhangzott, hogy „javasolták az ügyészeknek, hogy mit kéne kihúzni, de azt nem mind tartották be”. Az ügyészség ezt a mondatot úgy értelmezte, hogy arra vonatkozhatott, hogy a nyomozati anyagban szereplő minisztériumi dolgozók kérhették adataik zártan kezelését. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az ügyészség visszamenőleg minden, az érintett adatait tartalmazó iratot kiemel a nyomozati ügyiratok közül, hogy azt aztán külön, zárt iratként adja át a bíróságnak.

Az ügyészség a nyomozást lezáró határozatban kitért arra, hogy a beszélgetésben elhangzott, hogy a nyomozati anyagokban „semmi rossz” nem volt, amiből szerintük következik, hogy abból részeket kihúzatni értelmetlen lett volna. Szintén felhozzák, hogy Vargának a kihallgatásán az igazságot kellett mondania, a férjével szemben azonban nem volt igazmondási kötelezettsége, így neki nyugodtan hazudhatott is.

Fontos viszont kiemelni, hogy az ügyészség a vizsgálat során csak azt a leszűkített verziót vizsgálta, amely szerint Rogánék a rájuk terhelő részeket húzatták ki a nyomozati anyagból. Azt a tények ismeretében, és Varga mondatai alapján sokkal inkább elképzelhetőnek tűnő verziót nem vizsgálták, hogy Rogánék vagy valakik a politikai elitből esetleg olyan kérést fogalmaztak volna meg az ügyészségnek, hogy minden olyan ügyet, amelyben felmerül az érintettségük, különítsenek el a Schadl–Völner-ügytől, és adjanak át a rendőrségnek. Merthogy az ügyészség valójában ezt tette: a Rogán és kabinetfőnöke esetleges érintettségére utaló nyomok többségét nem egyben vizsgálták, hanem külön eljárásokba tették át.

Szintén nem foglalkozott az ügyészség a 2024-es vizsgálat során egy sor másik, az ügyben felmerülő körülménnyel. Magyar hangfelvételén például van egy olyan rész, amikor megkérdezi Vargát, hogy ha Schadl ennyire a kormányzati szereplők embere, akkor miért nem mentették meg, vagyis miért nem akadályozták meg a vele szembeni eljárást. Ez az a kérdés, amire Varga azt mondta, hogy „nem volt több lehetőségük, ez a nagy probléma”, majd azt, hogy „ez egyértelműen azt mutatja, hogy ez azért történhetett meg, mert az ügyészségen belül Polt nem ura a helyzetnek”.

Ezeket a mondatokat nagyon nehéz nem úgy értelmezni, hogy Polt Péter akkori legfőbb ügyésznek szándékában állt leállítani vagy valamilyen módon korlátozni a Schadl–Völner-ügyben indult nyomozást, de ezt valamilyen okból nem tudta megtenni. A szövegkörnyezetből úgy tűnik, hogy vagy azért, mert a nyomozás már olyan szakaszban volt, ahol nem lehetett leállítani, vagy azért, mert az ügyészségen belül nem engedelmeskedtek az utasításainak.

A Magyar és Varga közötti beszélgetés Rogánra vonatkozó része valóban úgy zajlott, hogy Magyar fogalmazott meg állításokat, Varga pedig csak megerősítette azokat. A Poltról szóló rész azonban egyáltalán nem ilyen, itt Varga saját magától mondta, hogy őket azért nem mentették meg, mert „nem volt több lehetőségük”, illetve hogy a kimentésre azért nem került sor, mert „Polt nem ura a helyzetnek”.

Mivel az ügyészek csak a Magyar által megfogalmazott három fő állítás megalapozottságát vizsgálták, a kimentési szándéknak és a Polt esetleges szerepére utaló résznek nem igyekeztek utánanézni. Annyira nem érdekelte őket, hogy az ügyet lezáró részletes dokumentumba az erről szóló részt bele sem tették, és abban Polt Péter legfőbb ügyész neve egyszer sem szerepel, vagyis őt feltehetőleg ki sem hallgatták. Ebből az sem derül ki, hogy egyáltalán megkérdezték-e Varga Juditot arról, hogy pontosan mire gondolt, amikor ezt mondta.

Varga egy másik kérdésre azt mondta, hogy „a férjem rendszerint gyalázta a legfőbb ügyészt, de én mindig ráhagytam, amit vele kapcsolatban mondott. Nem tudom, hogy abban a lelkiállapotban miért mondtam.” Az ügyészség a jelek szerint ezt is elhitte neki.

IV.: Tóni, Barbara és Ádám mennek a süllyesztőbe

Az ügy talán legérdekesebb része a Tóniról, Barbaráról és Ádámról szóló beszélgetés, ami 2021 és 2022 között kikerült a Schadl-ügy nyomozati anyagából. Az ügyben eljáró osztályvezető ügyész 2024-ben ezzel összefüggésben azt mondta, hogy „annak ellenére, hogy biztosak nem lehetünk benne, de az ügy során beszerzett adatokból mi is azt a következtetést vontuk le, hogy feltehetően arról a három személyről van szó, akit a sajtó is többször megnevezett”. Az ügyész szerint tehát a kontextusból és a két szereplő többi beszélgetéséből nem lehetett levonni olyan következtetést, hogy esetleg egy másik Tóniról, egy másik Barbaráról és egy másik Ádámról lenne szó.

Az ügyész azonban azt mondta, hogy „itt is ki tudom jelenteni, hogy ez a beszélgetés önmagában semmilyen bűncselekmény gyanúját nem keltette, és mivel a nyomozás során semmilyen további, ezzel összefüggésbe hozható bizonyítékot nem találtunk, Schadl György pedig e körben nem tett nyilatkozatot, így bűncselekmény gyanúja az eljárás végére sem keletkezett. A civil személy tanúkénti kihallgatása, bizonyítandó tény hiányában szintén indokolatlan volt.”

Az ügyész itt tehát levezette, hogy mivel Tónival, Barbarával és Ádámmal üzletről tárgyalni önmagában nem bűncselekmény, és más ilyenre utaló jelet sem találtak, Schadl pedig nem nyilatkozott erről, nem tartották feladatuknak, hogy kiderítsék, kire vonatkozhat ez a felsorolás. Az ominózus mondatot a száján kiejtő G.-t ennek megfelelően nem hallgatták ki.

Az ügyész viszont azt is mondta, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény értelmében a lehallgatások során szerzett bizonyítékokat nem használhatják fel csak úgy akárkivel szemben. Ezeket ugyanis a szabályoknak megfelelően

• csak a lehallgatási engedélyben szereplő személyek ellen; vagy
• a lehallgatási engedélyben megjelölt bűncselekmények más személyek általi elkövetési ügyében lehet felhasználni.

Más személy és más bűncselekmény esetében az ilyen bizonyítékokat csak a bűncselekmények egy szűk körében lehet felhasználni. Bár az ügyész nem mondta ki, ezzel arra utalt, hogy ha az ominózus beszélgetés akár bizonyítana is egy enyhébb bűncselekményt, mivel az nem Schadlékra és nem az alapügyre vonatkozik, azt nem lehetne bizonyítékként felhasználni.

A lehallgatási jegyzőkönyvről aztán a kihallgatás során Rogán Antalt is megkérdezték, aki azt mondta, hogy „ismerem ezt a sajtóban is megjelent telefonbeszélgetés részleteit, magam is a sajtóban olvastam. Ha jól emlékszem, valami olyasmiről van szó, hogy ez a személy járt nálam az otthonomban és vele koncessziós ügyről beszéltem, többek között a feleségem jelenlétében. Ezen sajtóból szerzett ismeret alapján sem tudom, hogy ki az a dr. G., és a beszélgetésen elhangzottakat cáfolom. Azt egyébként kizártnak is tartom, hogy megtörténhetett. Egyrészt az én lakásomon csak a legszűkebb baráti köröm tagjaival találkozom. A feleségem egy rendkívül zárkózott ember és soha nem fogadná el, hogy olyan munkamegbeszélésére kerüljön sor a lakásban, amelyen ő is részt vesz.”

Rogán itt tehát azt állította, hogy nem ismerte G.-t és biztosan nem találkozott vele a lakásában – igaz, a lakásra vonatkozó állítás az iratban nem is szerepelt. A miniszter ezután a Telex cikkére utalva azt mondta: „a sajtóból olvastam én is, hogy ezzel a beszélgetéssel összefüggésben azt találgatták, hogy valamilyen dögkoncesszióról lehetett akkoriban szó. Ezzel kapcsolatban még annyit tudok elmondani, hogy a tudomásom szerint ilyenekről akkoriban szó sem volt, ezt a dögkoncessziót először Lázár János miniszter úr vetett fel 2023 évben, de végül a kormány ilyen koncesszió kiírásáról nem döntött, előtte pedig ez a téma soha nem került szóba.” Rogán itt tehát határozottan állítja, hogy a vonatkozó időszakban – 2021 körül – senkinek nem segített a dögkoncesszió megszerzésében, azt viszont megerősítette, hogy évekkel később ez felmerült.

Rogán a kihallgatásán megjegyezte, hogy nem tudja, G. találkozott-e Nagy Ádámmal, és ha igen, tervezgettek-e bármilyen közös üzletet, ennek a lehetőségét pedig nem tudja kizárni. Erről nyilván G. és Nagy Ádám tudtak volna nyilatkozni, de az ügyészségi határozat szerint erről a témáról akkor egyiküket sem kérdezték meg, hiszen ki sem hallgatták őket. Mivel Schadl erről nem nyilatkozott, a 2024-es vizsgálat idején ezt a témát annyiban hagyták, a G. és Nagy Ádám esetleges korrupciós kapcsolatát illetően pedig nem indítottak új nyomozást.

A Tóniról, Barbaráról és Ádámról szóló beszélgetés az ügyészség szerint azért került ki a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagából, mert „a későbbiekben további adatok nem keletkeztek ezen ügylet kapcsán, így bűncselekmény gyanúját megállapítani nem lehetett”. Az ügyészség a Covid-tesztek beszerzései ügyét különítette csak el, amelyet a rendőrség 2023-ban lezárt, majd ügyészségi utasításra újranyitott. Ebben a BRFK Telexnek küldött tájékoztatása szerint jelenleg is tart a nyomozás. Azt, hogy miért tart négy évig kinyomozni, hogy az 50 ezer forintos ár indokolatlanul magas-e egy koronavírus-gyorstesztre, a rendőrség nem árulta el.

Azt sem árulták el, hogy az ügyben kihallgattak-e bárkit tanúként vagy gyanúsítottként. Megkérdeztük erről Schadl Györgyöt, ő azonban nem szeretett volna nyilatkozni. Az üzlet másik oldalán álló G.-t a Telex információi szerint nem gyanúsították meg, és még csak nem is hallgatták ki. Ha ez így van, az azt jelenti, hogy az ügyészség mellett a rendőrséget sem érdekelte annyira, hogy kicsoda Tóni, Barbara és Ádám, hogy erre rákérdezzenek.

V.: A Rogán Antal kabinetfőnökéhez vezető szálakat mára teljesen elvarrták

A nyomozati anyag első verziójában az egyik legerősebb, Schadl politikai bekötöttségére utaló jel a közte és Rogán Antal kabinetfőnöke közötti sokoldalú kapcsolat volt. Ahogy az akkori cikkekből kiderült, Schadl sofőrje 2021 során két autót is elvitt Nagy Ádám budai lakásához, és egy bejegyzése szerint a második alkalommal 1,12 millió forint készpénz volt a kesztyűtartóban.

Ezzel a pénzzel kapcsolatban az ügyészség maga is ellentmondásba keveredett, Fürcht Pál főügyész ugyanis 2024 márciusában azt mondta, hogy valóban volt ilyen, észlelték és vizsgálták, de ez nem vetette fel a bűncselekmény gyanúját. Az ügyészség júniusi határozatában egy másik ügyész viszont már azt állította, hogy ezt az autót nem vizsgálták, így nem tudják, valóban volt-e pénz a kesztyűtartóban.

Az ügyészség amúgy megkérdezte a sofőrt, hogy ő Schadl megbízásából kinek, hova, és miért vitt készpénzt, amire ő azt a választ adta, hogy „vittem rendszeresen pénzt különböző embereknek, de hogy kiknek azt nem tudom megjelölni pontosan. Kérdésre elmondom, hogy pontosan sem tudom megjelölni, mert mindig máshol voltak ezek a találkozók.”

Az autók szállítását és a kesztyűtartóban utazó készpénzt az ügyészség végül nem találta olyan érdekesnek, hogy akár a Schadl–Völner-ügyön belül vizsgálja, akár külön nyomozást indítson miatta. Ez az itt felsoroltak közül az egyetlen irat, ami végül benne maradt az ügy nyomozati anyagának későbbi verziójában is.

Ez önmagában talán még valóban nem is lett volna gyanús, ha nem tudnánk arról, hogy Schadl és Nagy Ádám több másik szálon is együttműködött. Az eredeti nyomozati anyagból ugyanis kiderül, hogy Schadl kapcsolatrendszerén keresztül elintézte Rogán kabinetfőnökének, hogy átmenjen egy olyan egyetemi vizsgán, amelyen még csak részt sem vett. Ezt később a csalást végrehajtó tanársegéd is elismerte.

2022-ben ezt a szálat is elkülönítették a Schadl–Völner-ügytől, és 2023-ban a rendőrség azt mondta, hogy az egyetemi vizsgák ügyében nyomozás indult, de még senkit nem hallgattak ki. 2024 tavaszán aztán megerősítették, hogy továbbra is nyomoznak, és tisztázták, hogy hivatali visszaélés elkövetését gyanítják.

Mikor az idén rákérdeztünk erre, a BRFK már azt írta, hogy „egy végrehajtói szakvizsgával kapcsolatosan” indítottak nyomozást ismeretlen tettes ellen, és külön kiemelték, hogy nem tudják megerősíteni, hogy a nyomozás alapjául szolgáló feljelentés kötődik Nagy Ádámhoz. A nyomozást amúgy 2025. január 20-án megszüntették, a nekünk küldött tájékoztatás szerint arra hivatkozva, hogy a feljelentésben szereplő cselekmény nem bűncselekmény.

Schadlnak és Nagy Ádámnak azonban volt egy harmadik, az előzőeknél jóval nagyobb súlyú művelete. Ez a már említett, Szegedi úti irodaház értékesítése volt: ezt a Schadl által vezetett Magyar Bírósági Végrehajtói Kar 2021 őszén adta el a Nagy Ádám tulajdonában lévő Nadan Properties Kft.-nek. Mivel az ingatlant a végrehajtói kar rendkívül olcsón adta el, az üzlet az ügyészség szerint felvetette a bűncselekmény gyanúját, így azt elkülönítették a Schadl–Völner-ügytől, és szintén a BRFK-nak adták át.

A nyomozást a rendőrség 2023-ban leállította, majd ügyészségi utasításra újrakezdte, de ahogy nekünk most elárulták, 2025. január 9-én újra megszüntették. Az indoklásuk az volt, hogy „a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése”.

A Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagának első változatából tehát az látszik, hogy

• Schadl egyetemi vizsgákat intézett Rogán Antal kabinetfőnökének;
• Schadl áron alul adott el neki egy ingatlant; és
• Schadl sofőrje két autót is elvitt neki, illetve második alkalommal valószínűleg készpénzt is átadott neki.

Azt, hogy ezért mit kapott, a nyomozati anyagokból nem derült ki. Az ügyben nyomozó ügyészségnek az erről szóló 2024-es határozata szerint nem jutott eszébe, hogy megpróbálja kideríteni ezt. Az erről szóló bizonyítékok nagy részét külön-külön ügyekbe kiszervezve adták át a rendőrségnek, ami két nyomozást indított, tavaly azonban vádemelés nélkül mindkettőt megszüntette.

Schadl György a Balaton-parton pihen, és közben százmilliókat keres

A Schadl–Völner-ügy kirobbanása után a politikai paletta jobb szélétől bal széléig egy sor szervezet és politikai szereplő követelte a végrehajtói rendszer radikális átalakítását, a ma létező visszaélési lehetőségek megszüntetését. És bár voltak olyan időszakok, amikor kormánypárti politikusok nyitottaknak tűntek a végrehajtási reformról szóló javaslatok megfontolására, ezekből máig nem lett semmi. (2025 nyarán emelték a mentesség összegét és bevezették a családi mentességi kedvezményt, de ez a végrehajtási rendszer lényegét nem érintette.)

Schadl Györgyöt időközben kiengedték a börtönből, és először budapesti, tavaly április óta azonban Balaton-parti házában tölti a bűnügyi felügyeletét. Ezt a nyaralót Schadl és felesége szabálytalanul bővítette, és már 2022-ben döntés született róla, hogy vissza kell bontani, de ők erre azóta sem voltak hajlandók. Schadl Györgyöt tavaly novemberben egy közeli kínai étteremben fotózták le.

Schadl Györgyöt a vele szemben zajló eljárás idejére felfüggesztették végrehajtói praxisából, de a feladatot nem osztották ki egy másik irodának, azt más vezetésével továbbra is Schadl irodája végzi. Mivel ebben Schadl 90 százalékos tulajdonos, a nyereség 90 százaléka továbbra is őt illeti, amivel az elmúlt három évben 163 millió forintot keresett. A felesége irodájában lévő tulajdonrészével együtt ez három év alatt 249 millió forint volt, ami jóval több, mint az a 200 millió forintos büntetés, amelynek kiszabását az ügyészség eredetileg indítványozta. Schadl közben elkezdte kiváltani a korábban lefoglalt értékeit, a Rolex Yacht-Master II típusú svájci luxuskaróráját 16,5 millió forintért szerezte vissza.

Cikkünk megjelenése előtt küldtünk kérdéseket Schadl Györgynek, Polt Péternek, Nagy Ádámnak, Rogán Antalnak és Varga Juditnak. Közülük csak Varga Judit válaszolt, amiről külön cikkben számoltunk be.