Győr-Szol–ügy: amikor még az ellenzéki polgármester sem tudhatja meg, mi van a város 1,7 milliárd forintjával

Tavaly december 10-én a győri közgyűlés városstratégiai bizottságának ülésén meglepő felfedezést tett egy képviselő. A fideszes Fekete Dávid által elnökölt bizottság a győri városüzemeltető cég, a Győr-Szol Zrt. 2025 első három negyedévének beszámolóját tárgyalta, amikor az ellenzéki polgármester frakciójához (Tiszta Szívvel a Városért, TSZV) tartozó Balog-Farkas Renáta kiszúrt valamit az egyik táblázatban. Abban a rubrikában, ahol 2024 decemberében még 2,1 milliárd forint volt, 2025. szeptember 30-án már csak 304 millió forint szerepelt. A képviselő rákérdezett arra, hogy ez alapján a lakáskassza keretéből finanszírozták-e a Győr-Szol működését vagy abból fizették-e vissza a hitelkeret összegét.

A teremben ült Sárkány Péter, a Győr-Szol elnök-vezérigazgatója, aki válaszul elmondta, hogy a lakáskassza nem jelenik meg elkülönített számlán, hanem bekerült a cég teljes költségvetésébe. „A lakáskassza összege rendelkezésre áll, és bármikor igazolást tudunk adni, hogy ebből mennyit költöttünk” – jelentette ki a vezérigazgató, aki elmondta azt is, hogy erről havonta tételesen elszámolnak az önkormányzatnak. Tény, hogy korábban elkülönített számlán kezelték a lakáskasszát, de ezt 2025. február-március táján megszüntették, mert teljesen feleslegesnek tartották. Azt a feltételezést pedig Sárkány Péter visszautasította, hogy bármilyen hitelt ebből fizettek volna vissza.

Balog-Farkas Renáta nem hagyta ennyiben a dolgot. Tételes adatszolgáltatást kért, ha már nem látszik a bankbetéteknél külön tételként a lakáskassza. Fekete Dávid bizottsági elnök konstruktivitást mutatott. Azt kérte a képviselőtől, hogy a jövő heti ülésükre készítsen előterjesztést ebben az ügyben. Balog-Farkas megtette.

December 19-én, a soron következő bizottsági ülésen ismét előkerült a téma. Sárkány Péter előre megkaphatta a képviselői előterjesztést, mert kollégáival rögtön azt ecsetelték, hogy az adatkérést – amelynek határideje „azonnal” – karácsonyi ajándéknak vagy szilveszteri meglepetésnek tekintsék-e. A tételesen kért adatok ugyanis szerinte 2884 darab bankszámlakivonatot jelentenek, ami körülbelül 37-38 ezer oldal; más számítás szerint öt embernek napi 2-3 órával számolva 60-90 napi túlmunka a lekérések és GDPR-kitakarások miatt. „A bankszámlaadatokból nem derül ki semmi a nagyjából 1,8 milliárd forintra vonatkozóan, viszont a főkönyvi kivonatból kiderül” – mondta Sárkány Péter a jegyzőkönyv alapján.

Az előterjesztéshez készített egy négy oldalas összefoglalót is a Győr-Szol elnöke, de azt egészen mostanáig csak a bizottság elnöke, Fekete Dávid látta, a témát felhozó Balog-Farkas Renáta biztosan nem. Ezt maga az ellenzéki képviselő is megerősítette a Telexnek.

Balog-Farkas Renáta még ugyanezen az ülésen felhívta a figyelmet arra is, hogy még ha egy számlán is van minden összeg, a lakáskassza forintjait szerinte akkor is csak a „lakások vonatkozásában” lehet használni. Ha valaki nem így teszi, annál megállhat a hűtlen kezelés, ami ekkora értéknél 5-15 évig terjedő szabadságvesztés is lehet, fejtette ki a jogász végzettségű Balog-Farkas.

Sárkány erre azzal vágott vissza, hogy ha az ellenzéki képviselő így gondolja, akkor tegyen bejelentést a hatóságnál. Újabb szóváltás alakult ki aztán köztük, hogy az anonimizálást előírja-e a törvény, vagy sem, és a vitába beszállt Hajtó Péter független képviselő is, aki szintén úgy gondolta, fölösleges 40 ezer oldalt „kitakarva megküldeni”. Fekete Dávid ezután lezárta vitát, a bizottsági tagok szavaztak: 1 igen, 1 nem, 5 tartózkodás mellett nem fogadták el Balog-Farkas Renáta előterjesztését az adatok kiadásáról.

Ebből nőtt ki mostanra a Győr-Szol-ügy, ami miatt február elején tömegjelenetek zajlottak a győri városházán a markánsan fideszes vezetésű közgyűlés feloszlatását követelve, tartottak utcai tüntetést, és mindez összefüggésben áll azzal is, hogy többszöri nekifutásra sem sikerült összehívni a város közgyűlését, aminek el kellene fogadnia Győr 2026-os költségvetését.

Miért is nézték volna a lakáskasszát?

A Győr-Szol Zrt. a város cége, ami hivatalosan városüzemeltetéssel foglalkozik, de tevékenysége igencsak sokoldalú, mivel 2009-ben négy önkormányzati cég egyesítésével hozták létre. Hozzájuk tartozik a távhőszolgáltatás, a nyilvános vécék fenntartása, a síkosságmentesítés, a játszóterek, a szökőkutak, a temetők fenntartása, a faápolás, ők intézik a városi parkolást, üzemeltetik a piacokat és a vásárcsarnokot vagy a sportingatlanokat.

A cég tevékenységei közé tartozik az ingatlangazdálkodás, illetve a beruházás és kivitelezés is. Ennek része a győri bérlakásállomány kezelése és felújítása. A korábbi bizottsági üléseken azonban nem nagyon nézegette senki a cikk elején említett sort a mérlegben, vélhetően azért, mert a város előző polgármestere, a fideszes Dézsi Csaba András (2020-2024) leállította a lakásfelújításokat. Emiatt 2022-től a győri megüresedett bérlakásokat nem újították fel és nem is tudták kiadni.

A mostani ellenzéki polgármestert adó Tiszta Szívvel a Városértnak (TSZV) azonban az egyik legfontosabb vállalása a bérlakásprogram felpörgetése volt. Nekik köszönhetően derült ki, hogy 2024-re már több mint háromszáz lakás állt üresen és várt kiadásra, de felújítás híján nem tudták odaadni azokat a győrieknek. Pintér Bencéék bejelentették, hogy újraindítják a lakásfelújítási programot, a Győr-Szol vállalása pedig az volt, hogy 2025-ben 116 lakást újítanak fel. Ezt több ütemben vállalta a városüzemeltetési mamutcég, de a tempót nagyon nem tudja tartani: eddig összesen csak 22 lakást tudtak készre jelenteni a 116 helyett.

Miközben bérlakások hiányában a valóban rászoruló kérvényezők igényléseit vissza kellett utasítani, 2025-ben kiderült, hogy a Fidesz-KDNP-frakcióban fontos szerepet kapó Antal Imre, a pénzügyi bizottság elnöke a milliós képviselői fizetése mellett mindössze 70 ezer forintért bérelhet egy önkormányzati – nem szociális – bérlakást.

Fidesz-többség, Fidesz-irányítás

Az események hátteréhez fontos ismerni a győri politikai viszonyokat. Pintér Bence, a város mostani ellenzéki polgármestere 2024-ben nem utolsósorban annak köszönhette sikerét, hogy újságíróként a fideszes városvezetés visszaéléseit igyekezett feltárni. Azonban hiába ő most a polgármester, a városi közgyűlésben továbbra is a Fideszé a masszív többség. A 22 fős győri közgyűlésben 14 tagja van a Fidesz–KDNP-frakciónak, Pintér Bencéék öten vannak; hárman pedig – köztük Borkai Zsolt korábbi fideszes polgármester – függetlenként vesznek részt a testület munkájában.

A fideszes többség az önkormányzati cégek irányításában és felügyeletében is megmaradt. A Győr-Szol felügyelőbizottsága hattagú, elnöke a már említett, fideszes Antal Imre. Pintérék szerettek volna tagot küldeni a testületbe, de a maradék helyekre – fideszes szavazatokkal – nem TSZV-s tagokat, hanem független jelölteket szavaztak be. Így delegálhattak Borkaiék, illetve Fodor Roland szervezete (Civilek Győrért) egy-egy tagot a fb-be. Azt még érdemes tudni, hogy a győri közgyűlés független képviselői szinte kivétel nélkül a Fidesz-KDNP frakcióval szavaznak együtt, ez igaz eddig a Győr-Szol-ügyre is.

A Győr-Szolnak van egy öttagú igazgatósága is. Itt annyit sikerült elérnie az ellenzéki TSZV-nek, hogy legalább egy embert tudtak delegálni, de az igazgatóság így is erős jobboldali túlsúllyal működik. Beleszólása és ellenőrzési jogköre tehát gyakorlatilag nincs a városvezetésnek a Győr-Szol-os döntésekbe.

Hogy mekkora ráhatása van a polgármesternek a győri cégvezetők kinevezésére, azt jól példázta egy másik önkormányzati cég, a városi ingatlanok üzemeltetéséért felelős Győr Projekt Kft. igazgatóváltása is. Ezt ugyan elsőre megvétózta Pintér Bence, de másodjára már nem volt eszköze, így a fideszes közgyűlési többség menesztette a régi vezetőt és helyére a számukra megfelelő Szombati-Serfőző Esztert nevezte ki 2024 novemberében. De ugyanígy leszavazták azt a jelöltet is, akit a Városrendészet élére szeretett volna a városvezetés 2025-ben.

És akkor kirobbant „az ügy”

Pintér Bence polgármester február 2-án jelentette be, hogy feljelentést tesz, egyben kezdeményezi a győri közgyűlés feloszlatását, mert szerinte alig 9 hónap alatt igenis eltűnt a Győr-Szol Zrt. kezelésében álló önkormányzati lakáskassza csaknem egésze, ami legalább 1,7 milliárd forint. Ez akkor már az ötödik feljelentés volt, amit az ellenzéki városvezető rövid időn belül bejelentett, mégis ebből a szikrából lobbant fel a láng, ami a február 20-i, győri mércével kimondottan nagynak minősülő tüntetésben öltött testet.

Nyilván magával az összeggel is indokolható, miért ez lett a győriek szemében „az ügy”, de az 1,7 milliárd sokkal inkább szimbóluma annak az arroganciának, amivel a kormányzó többség igyekszik lenyomni, illetve kordában tartani az ellenzéki városvezetést azóta, hogy a polgármester-választást 2006 óta először elbukta a Fidesz. A lakáskassza kérdése és a hozzá kapcsolódó feljelentés a már említett bérlakásügyek miatt volt hangosabb a többinél, de a robbanáshoz minden bizonnyal kellett a többi ügy is.

• Pintér 2025 szeptember végén feljelentést tett ismeretlen tettes ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával, amit a Vaskakas–Schäffer-épületegyüttes eladása miatt nyújtott be.
• 2025 decemberében a városrendészettel kapcsolatban jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt tett feljelentést szintén ismeretlen személy ellen.
• Pintérék szerint felmerült a gyanú, hogy a Győr Projekt Kft.-nél a közbeszerzési értékhatár kikerülése érdekében köthettek szerződéseket 2025-ben, ezért itt is feljelentést tett.

Mindhárom ügyben nyomozás indult, de ezeknek az ügyeknek a kezelését elsőre éppúgy lerázta magáról a kormánypárti frakció, mint a Győr-Szolét: ezeket mind Pintér Bence „balhéihoz” és „hangulatkeltéséhez” sorolták.

A polgármester hiába kért és kér még most is adatokat, nem kap válaszokat a városi cégektől. Ez abszurdnak tűnhet máshol, de Győrben ez a valóság. Pintér szerint „Fekete Dávid fideszes többségű városstratégiai bizottsága tudja utasítani a cégvezetőket (arra is, hogy ne adjanak választ), ezen felül minden igazgatótanácsba, felügyelőbizottságba szintén fideszes többséget ültetett a közgyűlés”.

Joggal vetődhet fel a kérdés, hogy erre lehetőséget ad-e a törvény? A válasz: igen. A Telex által megkérdezett jogász szerint az önkormányzati törvény megágyazott ennek az abszurd helyzetnek. Annyit kellett tenni, hogy az önkormányzati cégek tulajdonosi jogait, felrúgva a sokéves győri gyakorlatot, egy új szmsz alapján átruházzák a polgármesterről a bizottságokra.

Ezután minden bizottságban leképezték az önkormányzati választás eredményét, ezért fideszes elnökség és masszív jobboldali túlsúly érvényesül a városstratégiai, a pénzügyi és gazdasági, valamint a humánszolgáltatási bizottságban.

Pintér Bence polgármesternek így az általa irányított Győrben pontosan annyi lehetősége van, mint egy állampolgárnak. Ha adatokhoz szeretne jutni az önkormányzat cégeiről, akkor közérdekű adatigényléssel élhet.

Úgy tudjuk, hogy amikor tavaly novemberben Magyar Péter Győrben járt és tárgyalt Pintér Bencével, az ilyen kiskapuk bezárásáról is beszéltek, amikre korábban nem gondoltak a jogalkotók. Erre a találkozóra egyébként nemcsak Magyar Pétert várta Pintér, hanem Orbán Viktort is. Ezen a napon kezdődött ugyanis Győrben a DPK-s országjárás a miniszterelnökkel, amire Magyar rászervezte a maga nagygyűlését. Egyszerre, egy időben volt tehát Győrben az idei választás két főszereplője, Pintér Bence pedig felajánlotta, hogy helyszínt ad a vitájukhoz. Orbán nem fogadta el az invitálást, így sem akkor, sem később nem találkozott az ország egyik legnagyobb ipari városának vezetőjével. Arról a városról beszélünk, amely 2026-ban több mint 13 milliárdot fizet majd be az államkasszába szolidaritási hozzájárulás címén.

Az, ahogy Orbán ignorálja Pintért, kihat a párt győri tagjaira is, ugyanezt látjuk helyben és kicsiben. A (kormánypárti) miniszterekkel, államtitkárokkal ugyanis nem az ellenzéki polgármester tárgyal, hanem Fekete Dávid, a helyi Fidesz-frakció vezetője, akit pártja parlamenti képviselő-jelöltként a nagyrészt Győr környéki falvakat tömörítő körzetben indít.

Van valami a levegőben

A győri önkormányzati cégek működése és átláthatósága érdekében Pintér megpróbálta a lehetetlent, és 2026 januárjában javaslatot adott be a városstratégiai bizottságnak. A javaslat szerint a bizottság hívja fel a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselőit arra, hogy a polgármesternek adják ki a társaságuk működésére, gazdálkodására, pénzügyi helyzetére, szerződéses kapcsolataira és közfeladat-ellátására vonatkozó adatokat. Ennyit ért el:

A javaslatát tehát leszavazták, ez pedig néhány nappal azelőtt történt, hogy a Győr-Szol-ügyről a szélesebb nyilvánosság is tudomást szerezhetett, vagyis Pintér Bence bejelentette a feljelentést. Ekkor, tehát január végén még „csak” annyit írt, hogy „eddig is sejtettem, de most már biztos vagyok benne, hogy valami nincs rendben az önkormányzati cégek pénzügyeivel. Nem gondolom véletlennek azt sem, hogy például 2025 januárjában a Fidesz kirakta az egyetlen delegáltunkat is, majd fideszes káderre cserélte a Győr-Szol felügyelőbizottságában. Ki fogjuk deríteni, hogy mit titkol Fekete Dávid és a Fidesz.”

A kormányzó Fidesz-KDNP többség ellentámadásba lendült. Bejelentette, hogy feljelenti, illetve fegyelmit indít egyrészt a polgármesterrel szemben, mert az egyik zárt ülés szavazását „kikotyogta”, másrészt az elhíresült 15 600 forintos parkolási bírság miatt, amiért a polgármester egyik munkatársa távozott.

Ilyen körülmények között született meg a feljelentés február 2-án az 1,7 milliárd forint „eltűnése” okán. A városüzemeltető cég vezetője ezt ugyan cáfolta és viszontfeljelentéssel élt, de olyannyira értelmezhetetlen és novellányi hosszúságú közleményt adott ki, hogy a győriekben csak tovább fokozódott a gyanú: ez a pénz tényleg nincs meg.

Mert ha meglenne, akkor egyszerűen rá tudnának mutatni, hogy tessék, itt van.

A közlemény többszöri elolvasása után azért visszaköszöntek azok a kifejezések és mondatok, amelyeket a két decemberi bizottsági ülésen Balog-Farkas Renátának is elmondott Sárkány Péter. Vagyis a szerződés nem írja elő elkülönített bankszámla vagy bankbetét fenntartását, kizárólag külön nyilvántartást és havi, teljes körű, főkönyvi elszámolási kötelezettséget, amit „eddig Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata nem kifogásolt egyszer sem”.

Sárkány Péter szerint az elkülönített főkönyvi nyilvántartás és a havi elszámolás megfelelően biztosítja az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget, a Győr-Szol Zrt. szabályosan jár el. A szerződés pedig a források rendelkezésre állását követeli meg a működtetési feladatok ellátásához, nem pedig meghatározott pénzeszköz-forma (pl. bankbetét) folyamatos fenntartását.

Pintér a közharagot és értetlenséget jól vette le, ennek apropóján jelentette be először, hogy a közgyűlés feloszlatását is kezdeményezi, mert az innentől nem mehet tovább, hogy polgármesterként még betekintést sem kap az ilyen ügyekbe. Aki viszont kaphat (a fideszes többség), az szerinte csak asszisztál a „pénzek eltűnéséhez”.

A február 20-i tüntetés nagysága valószínűleg elgondolkodtatta a Fidesz-frakciót is, mert látható bizonyítékként szolgált arra, amit sokan feltételeztek, és amiről Pintér egy helyi portálnak nyilatkozott is. Az ellenzéki polgármester támogatottsága most biztosan nagyobb, mint a megválasztásakor volt: „2024-ben nagyjából 30-30-30 százalékon osztoztunk Borkai Zsolttal és Dézsi Csaba Andrással, ez az arány jelentősen elmozdult az én irányomba. Ennyit mondhatok” – hivatkozott egy tavaly őszi felmérésre. Kérdésre válaszolva még annyit elárult, hogy közel kétharmadot mértek neki. Ha tehát új választás lenne, bátran megkockáztathatjuk, hogy nemcsak Pintér lenne nagyon erős jelöltje a TSZV-nek most, hanem a frakciója is a jelenlegi 5 fősnél nagyobb lenne a közgyűlésben.

A többségi Fidesz-KDNP-frakció a feloszlatásra „magyarpéterezéssel”, „tiszázással” és „a polgármester titkárnőjének a parlamentbe juttatásával” válaszolt (itt Diószegi Juditra céloztak, aki a Tisza jelöltje a Győr-Moson-Sopron 1-es választókerületben). Nem szavazták meg a közgyűlés feloszlatását, ráadásul ugyanezen a közgyűlésen Sárkány Péter, a Győr-Szol elnök-vezérigazgatója egy nokiás dobozban akarta átadni azt az OTP-s igazolást, ami szerint a Győr-Szol-számlán csaknem 2,1 milliárd forint van. Ez a performance csak olaj volt a tűzre.

A cég elnöke aztán belátta a tévedését, bocsánatot kért és sajtótájékoztatót tartott, ahová elhívták a városban dolgozó valamennyi újságírót: a 24.hu, az Úgytudjuk és a Telex is jelen lehetett, ami egyáltalán nem megszokott, a fideszes sajtótájékoztatókról rendre kihagyják a független médiumokat.

A múlt heti sajtótájékoztatón két fontos dolog hangzott el, amire hosszú napok óta választ várt a polgármester, de ő nem kapta meg. Az ellenzékinek mondott sajtó kérdései kellettek hozzá, hogy kiderüljön:

• a nokiás dobozban szereplő OTP-s bizonylat 2,1 milliárd forintjából 1,8-1,9 milliárd forint hitel volt, ahogy azt vélelmezte is Pintér Bence és alpolgármestere, Kósa Roland;
• a „lakáskasszánál” pedig a Győr-Szol nem azt nézi, hogy az összeg „felcímkézve” mindig ott szerepeljen, hanem azt tartja fontosnak, hogy „ha fizetni kell, rendelkezésre álljon megfelelő összeg”.

Patyolat tiszták, mondják

A sajtótájékoztatóval egy időben megérkezett Pintérékhez a közérdekű adatigénylésként kért adathalmaz. Ennek egyik kimutatása a polgármester állítása szerint megerősítette: amikor a feljelentés másnapján, tehát február 3-án bejelentette, hogy hiányzik a lakáskasszából 1,7 milliárd forint, akkor nagyjából 2 milliárdot azonnal lehívtak a hitelkeretből. Pintér Bence szerint „az iratok alapján úgy tűnik, a Fidesz által felügyelt cég a pénzt felélte. Egyelőre vizsgáljuk, hogy pontosan mire és hogyan költötték el a pénzt.” A Győr-Szol egy korábbi közleménye szerint ezzel szemben január 22-én 8:34 perckor a főkönyvi kivonat 2 168 182  711 forintot mutatott.

Ezt az ellentmondást itt most nem tudjuk feloldani, de mivel nyomozás indult az ügyben, a hatóság előbb-utóbb kimondja, kinek van igaza. A Győr-Szol vezetője továbbra is tagadja, hogy a pénz eltűnt. Azt mondta, „a nagyvállalatoknál a nettó likviditásnak része a folyószámla-hitel”.

A február 20-i tüntetésből az látszik, hogy ez a magyarázat kevés most a győrieknek, bár gyaníthatóan kevesen igazodnak ki a bankszámlaegyenlegek, a hitelkeret, a főkönyv és a likviditás erdejében. De láthatóan már nem is ez a lényeg. A „Hol a lóvé?” valójában az országos ügyek – Hatvanpuszta, MNB stb. – helyi leképződése, és Pintérék most példát akarnak statuálni azzal, hogy „nem leszünk következmények nélküli ország”. Ez az oka annak is, hogy a tüntetést azzal a címszóval hívták össze, hogy „Ez a város most az ország.”

A tüntetést követő közgyűlésen Pintér nemcsak a 2026-os költségvetés tárgyalását tűzte volna napirendre, hanem „a Győr-Szol-üggyel kapcsolatban meghozandó döntéseket” is. Minden bizonnyal ez is szerepet játszott abban, hogy aztán a közgyűlést ezután többszöri nekifutásra sem sikerült megtartani: a Fidesz-frakció arra hivatkozva, hogy a „balhében nem vesz részt”, nem ment el se arra, se a két napra rá kitűzött, újabb rendkívüli közgyűlésre. A következő felvonás hétfő este hatkor várható, akkor kezdődik a közgyűlés, szándékoltan olyan időpontban, amikor arra az érdeklődő győriek is el tudnak menni.

A napirendi pontok között mindjárt az első a Győr-Szolé, a polgármesteri előterjesztés két határozati javaslatot fogalmaz meg: írjanak ki közbeszerzést a cég átvilágítására, illetve a következő közgyűlésig készítsék elő a Győr-Szol elnök-vezérigazgatójának, illetve a felügyelőbizottságának elnökének visszahívását.