Önök lopták el a pénzt! – kiabálásba torkollt Hankó Balázs vitája egy egyetemistával a BGE-n
„Most már értem, hogy miért vagytok ilyen kevesen. Emiatt én is pöccös voltam”
– így válaszolt Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter szerdán a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen (BGE) az egyik hallgató kérdésére, aki arról érdeklődött, miért hirdették meg későn, alig 24 órával a megrendezés előtt a Kérdezd a minisztert! elnevezésű eseményt az egyetemen, és miért érkezett hajnali 1 óra 10 perckor az emailes meghívó a hallgatóknak.
A kérdező diák szerint ez arra utal, hogy inkább egy kontrollált beszélgetés szerveződött, mint hogy valódi válaszokat kapjanak a diákok. Azt is mondta, az egyetem a hasonló eseményeket egy héttel, de legalább pár nappal az esemény előtt meg szokta hirdetni, ezért arról kérdezte a minisztert, hogy mi volt a szűk határidő oka.
Hankó azt válaszolta a diáknak, hogy nem tudja, az egyetemisták hogy szervezték ezt, ő kapott egy meghívást, amit vissza is igazolt, szerinte az, hogy ezután ki, mit és hogyan szervezett, az az egyetem dolga. „Rendben, köszönöm, tegyük fel, hogy így van” – válaszolta a diák, mire Hankó azt mondta: „Tegyük fel, hogy így van helyett így van!”
– Tehát te azt mondod, hogy én hazudok? – szegezte a diáknak a kérdést Hankó.
– Teljes mértékben – válaszolta a hallgató.
A vitának ezen a pontján a miniszter felemelte a hangját, majd az egyetemi finanszírozás, felújítások, a PPP-konstrukció és az Erasmus-források kerültek szóba, ezeket Hankó szerint az Unió jogellenesen vonta meg: „az Erasmus kapcsán az Európai Bizottság azt állítja, hogy te elloptad a pénzt”. Az egyetemista ezt hazugságnak nevezte, majd azt mondta, „önök lopták el a pénzt”.
A vitában Hankó többször kijavította a diákot, majd egy ponton kezet nyújtott neki, mire, az egyetemista ezt válaszolta:
„Bocsánat, de most vitázunk. Ne vicceljük el!”
A diákkal folytatott vitára Hankó Balázs külön Facebook-posztban is reagált csütörtökön, a miniszter ebben azt írta, a hallgató direkt provokálni ment. „Erősen kezdett, látszott provokálni jött. Már az első téma kapcsán egyértelművé tette, hogy nem hiszi el, amit mondok. De összecsaptunk az egyetemek finanszírozásával, állapotával a kuratóriumi tagokkal és az Erasmus+ üggyel kapcsolatban is. A vita olyan szempontból sajnos egyoldalú volt a fiatalember bátor kiállásával együtt is, hogy az általam elmondott tényekre, sosem érkezett valós cáfolat, inkább indulatreakció” – írta Hankó.
A teljes beszélgetést itt lehet megnézni.
27-ből 25 tagállami kormány döntött, az egyetemek szerződései jártak le
Az EU Tanácsának döntésével európai bizottsági javaslatra, a 27 kormány közül 25 igenjével 2022 végén zártak ki minden közérdekű vagyonkezelő alapítványt (kekvát) és azok által fenntartott intézményt az összes új, uniós támogatásról szóló kötelezettségvállalásból. Így a döntés nem „a magyar”, hanem 21 magyarországi és egy ausztriai kekva-hátterű egyetemről is szól.
A Tanács úgy látta, hogy a kekvák (ilyenek állnak a modellváltó egyetemek mögött, de például az MCC alapítványa vagy a Mol – Új Európa Alapítvány is ilyen) nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, a magyar kormány pedig nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat.
Az intézkedés fokozatosan egyre nagyobb gondokat okoz a kekva-hátterű modellváltó egyetemeknek. Az ilyen intézmények már 2023 nyarán arra panaszkodtak, hogy a tiltás eurómilliós károkat okoz nekik a Horizont Európa kutatási együttműködéseknél, a tavaly szeptembertől induló félévre pedig már egyik kekvás egyetem diákjai sem mehetnek erasmusozni. Utóbbinál jellemzően két évre kötnek szerződéseket az egyetemek, ezek jártak le a 2022-es tiltás miatt 2024-re, miután a két év nem volt elég a megegyezésre. A két programot magyar adófizetői milliárdokból pótolják HU-rizont, illetve Pannónia néven.
A kormány októberben nyújtott be társadalmi egyeztetésre egy jogszabály-módosítást, amit a Parlament novemberben fogadott el. Ez bevallottan csak a kormány saját álláspontját tükrözi, és nem minden bizottsági javaslatot fogadott el. Többek között kiveszi a szigorítások érdemi része alól az olyan alapítványokat, amelyek nem „európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézmény” mögött állnak. A módosítás az utolsó cikke alapján gyakorlatilag csak akkor lépne életbe, ha már feloldották a kötelezettségvállalási tiltást. A késleltetést és a kekvák kétfelé osztását is felsorolta a tucatnyi probléma között az Európai Bizottság, amikor elutasította a kormány próbálkozását. Emellett a testület többek között elvárná, hogy időben korlátozzák a kekvák kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak megbízatását, az összeférhetetlenség hiányát pedig ellenőrizzék és tartassák be.
A kecskeméti egyetem kekvájánál idén az Állami Számvevőszék állapította meg, hogy a saját szabályait és a törvényes előírásokat is megszegve, személyes összeférhetetlenségekkel, gondatlanul, a független szakértői véleményeket és a gondos gazdálkodás alapszabályait figyelmen kívül hagyva, a kockázatok pontos ismeretében, jelentős kárt okozva fektette be a rábízott közpénzt. A kormány úgy döntött, másodszorra is kifizeti az egyetem campusfejlesztését, miután kecskeméti fideszes képviselők Hankónál kérték: az állam adja oda még egyszer a pénzt, amit az egyetem kuratóriuma egyszer már elvesztett.