Orbán Viktor: Amikor bennünket oroszbarátsággal vádolnak, akkor az Egyesült Államokat is ezzel vádolják

Lezárjuk a közvetítésünket.

Magyarország a kezdetektől fogva a béke oldalán állt, mondta Orbán Viktor, miután több ellenzéki képviselő is szóba hozta az orosz-ukrán háborút. Eleinte csak a Vatikán és Magyarország volt ezen az állásponton szerinte, de ma már az USA is.

„Amikor oroszbarátsággal vádolnak bennünket, akkor gondoljanak arra, hogy az Egyesült Államokat is oroszbarátsággal vádolják. Itt többen ezt gondolják, ehhez a véleményükhöz szeretnék gratulálni” – szúrt oda Bedő Dávidnak és a többi képviselőnek a miniszterelnök.

Orbán sajnálja, hogy a Jobbik megtámadta a munkáshitelt, a fiatalok majd eldöntik, mire költik a pénzüket, mondta Lukács László Györgynek, Komjáthi Imrének pedig azt mondta, egyet szokott vele érteni több kérdésben, de abban most nem tud, hogy az elmúlt két órában nem volt szó azokról, akik a hátukon viszik az országot.

Nem ért egyet a korrupcióellenes ügyészség felállításával Orbán Viktor. Érdemes megnézni szerinte, mi volt Romániában, ahol politikai célra használták fel a korrupcióellenes ügyészséget.

A miniszterelnök szerint is baj van a vidéki drogkereskedéssel, ami pestisszerűen terjed, válaszolta Lukács László György felszólalására. Az okát már tudják, és a leghatározottabban kell fellépni szerinte a kábítószer-kereskedők ellen. Ez azonban az egyetlen kis pont, ami összeköti a Jobbik képviselőjével. „Ön egy drogliberalizációt támogató közös listáról jutott be a parlamentbe” – mondta Orbán a Jobbik frakcióvezetőjének.

Az embercsempészeket pedig továbbra se etessük és tartsuk Magyarországon, folytatta. A cél, hogy tartóztassuk le őket, és mihamarabb toljuk ki őket az országból, azzal a fenyegetéssel, hogy ha visszajönnek, kétszer akkora büntetést fognak kapni. „Nincs ma Magyarországon olyan embercsempész, akit kitoloncoltunk volna, és visszajött volna. Továbbra sem fogjuk az embercsempészeket Magyarországon tárolni.”

Orbán szerint az akkuiparé a jövő, és nincs kétsége, hogy az nyeri a jövőt, aki ebbe az iparágba ruház be.

Vadai Ágnesnek válaszolt először Orbán Viktor. Nem ért egyet azzal a váddal, hogy a magyar kormány ne lenne elkötelezett a NATO felé. A mostani kormány legalább kétszer olyan elkötelezett a NATO irányába, mint a Gyurcsány-kormány, hiszen kétszer annyit költenek honvédelmi célokra.

A DK képviselője azzal vádolta Orbánt, hogy nem a szegények oldalán áll, de a miniszterelnök szerint ez nem igaz. Például munkáshitelt adnak, a minimálbért pedig emelik. Amikor Gyurcsány volt kormányon, akkor elvettek egyhavi nyugdíjat és egyhavi fizetést.

„Ennél szegényellenesebb politikát még soha nem látott a magyar történelem”

– tette hozzá, és felidézte, hogy a DK elnöke mindennap egy többmilliárdos villából érkezik a munkahelyére, amit zsidó családoktól koboztak el. Orbán egyébként rosszul tudja, Gyurcsányék már elköltöztek az Apró-villából.

Orbán Viktor nem biztos abban, hogy okos javaslat államosítani a végrehajtást. Ezután Toroczkai Lászlónak azt mondta, közel kétszeresére nőtt a gyerekszületések száma, mióta államosították a meddőségi klinikákat.

Az alapvető élelmiszerek árairól Orbán azt mondta, nem fogadható el, hogy egyes élelmiszerek árát húsz-negyven százalékkal felemeljék pár hét, hónap alatt, így szükség esetén be kell vezetni az árstopokat a miniszterelnök szerint.

A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté azzal kezdte, hogy „egyre kevésbé lehet értelmes vitákat folytatni” a parlamenti ellenzékkel. Az azért megütötte a fülét, hogy a jobbikos Lukács László György azt akarja, hogy a Fidesz támogassa, hogy a férfiak is 40 év után mehessenek nyugdíjba, miközben a nőkét sem támogatta. A momentumos Bedő Dávid „már inkább mondott olyat, ami felkelti egy parlamenti vitapartner érdeklődését”, de Kocsis szerint amíg Bedő és a pártja nem tanulja meg azt, hogy a magyar szempontok előrébb valók a háborúpártiságnál, „addig önök biztosan halálra vannak ítélve”. Vadainak pedig azt üzente: ha neki az volt a szerepe, hogy hiányolják Gyurcsány Ferencet, akkor az sikerült neki. „Hiányzott, üzenem neki”, mondta.

Kocsis ezután egy „nemzetközi korrupciós és médiahálózatról” kezdett el beszélni, arról, hogy amerikaiak pénzt juttattak országokba, „ezekből médiákat, tüntetéseket és álcivil szervezeteket finanszíroztak, amiknek az volt a szerepük, hogy a liberális világ által szívesen hallott lózungokat harsogják”, és ez történt Magyarországon is, mondta.

A frakcióvezető szerint „szembetűnő, hogy a külföldről pénzelt média mindig független, a külföldről pénzelt politikus mindig civil” – ilyen politikusok Kocsis szerint a magyar parlamentben is ott ülnek.

„Megmondom őszintén, a mi fő bajunk a külföldi finanszírozásokkal az, hogy soha nem kapunk arra választ, hogy mit ígérnek ezekért önök cserébe. Mi az, amit önök a finanszírozóiknak felajánlanak?” – tette fel a kérdéseit Kocsis.

„Bizonyára Vadai Ágnesnek valami közelmúltbeli disznóvágásról jut eszébe ilyen népi műveltség. Nagyon hasznos volt az ország építése szempontjából” – mondta Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője. A Momentum politikusának is odaszúrt: lassan érdemes lenne kezeltetni szerinte Bedő Dávid oroszfóbiáját is, mert olyan vehemensen beszélt.

Simicskó szerint Orbán Viktor megtisztelte a képviselőket azzal, hogy tájékoztatást adott a kormány munkájáról. Ehhez képest az ellenzéki képviselők mindenfélét összehordtak, és nem a miniszterelnök szavaira reagáltak.

„Megértem Csárdi Antalt, hogy ebben már nem akar részt venni” – mondta az LMP-frakció megszűnéséről a KDNP frakcióvezetője, majd hozzátette: egy baloldali frakcióval kevesebb lett.

Ezután arról beszélt, hogy szerinte a magyar kormány helyt állt az elmúlt időszak kihívásaiban, és továbbra is támogatják a családokat, nyugdíjasokat. A KDNP frakcióvezetője elégedetten sorolta fel azokat a kormányzati intézkedéseket, amikről Orbán Viktor is beszélt. Bejelentette, hogy a KDNP továbbra is támogatja a kormány politikáját, és nagy erőt kívánt a kabinetnek.

Vadai Ágnes szerint lassan veszélyességi pótlék jár azoknak a magyaroknak, akik megnézik a miniszterelnök évértékelőit vagy parlamenti felszólalásait, „mert az orbáni fantazmagóriáktól agyvérzés közeli állapotba kerülnek”. A DK-s képviselő szerint Orbán most az áttörés évéről fantáziál, közben „az orosz érdekek érvényesítésében vesz részt”. Vadai egy „disznótoros dakota közmondással” is érkezett: „Sose bízz abban a disznóban, amelyik a böllér barátjának szegődik”, márpedig a magyar jobboldal mindig odaszegődött valaki mellé, ma ott állnak a bankok, technácik, olajvállalatok, akkumulátorgyártók, végrehajtók oldalán, a magyar emberek ellenében.

„Tizenöt éve szabadrablást csinálnak, ön a szabadrablás koronázatlan királya, aminek következtében ön a leggazdagabb magyar”, miközben a magyarok a legszegényebbek Európában – mondta Vadai a miniszterelnöknek.

„Tizenöt éve várom azt a napot, amikor a miniszterelnök kiáll a pulpitusra, és őszintén értékeli az ország helyzetét. Minden évben kevesebb az esély, hogy őszintén szembenézzen a bűneikkel” – mondta Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője.

Szerinte Orbán csak üres ígérgetéseket tesz, ellenségképeket gyárt, és magyart uszít magyar ellen. Továbbra is hiányzik az őszinte szembenézés, és a miniszterelnök nem beszélt arról, hogy

• milyen állapotban vannak az alapvető közszolgáltatások,
• hogy egész kórházi osztályokat kell bezárni,
• 1 millió embernek nincs háziorvosa,
• közel hét évet késtek a vonatok, és
• 50 ezer gyerek lakóhelyén nincs bölcsöde.

„Történelmi bűn, amit ezzel az országgal csináltak az elmúlt tizenöt évben” – jelentette ki Bedő.

Arról is beszélt, hogy napra pontosan három éve támadta meg Oroszország Ukrajnát.

„Miniszterelnök úr, maga nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát elárulta”

– mondta a magyar kormány viselkedéséről.

Bedő szerint a propagandagépezet nap mint nap felmondja az oroszok által diktált szöveget, a kormány pedig minden eszközzel akadályozza a közös európai fellépést az oroszok ellen.

A Momentum frakcióvezetője szerint olyan megállapodásra van szükség, amely garantálja Ukrajna területi integritását és szabadságát. Azt is mondta a felszólalásában, hogy Orbán azt a fiatalt is szembeköpi ezzel a magatartással, aki 35 éve még azt kiáltotta Nagy Imre újratemetésén, hogy Ruszkik, haza!

Bedő szerint Ukrajnának minden segítséget meg kell adni, hogy kiűzzék az orosz agresszort, Ukrajna ugyanis nemcsak saját magát védi, hanem egész Európát. „Ön viszont, miniszterelnök úr, csak saját magát védi.” A Momentum politikusa szerint Putyin szövetségeseként Orbánnak egyetlen célja van: meg akarja tartani a hatalmát. Bármi is lesz a háború vége, Bedő szerint már egyértelmű: Ukrajna megdicsőült, Magyarország pedig megszégyenült.

„Sok mindenről volt eddig szó, csak azokról nem, akik ezt az országot működtetik, a hátukon viszik: a melósokról, a szociális szférában dolgozókról, a nyugdíjasokról”, kezdte Komjáthi Imre. Az MSZP elnöke szerint az ő számaik azt mutatják, hogy „Nagy Márton repülőrajtja egy irgalmatlan pofára esés lett”, a gazdasági miniszter „teljes rüszttel” lyukra futott.

Az MSZP támogatja az élelmiszeres ársapkákat, amit a jobbikos Lukács László Györggyel szemben Komjáthi nem lát kommunista jellegű lépésnek. Komjáthi azt javasolta, hogy a kormány vezesse ki a kereskedelmi különadót, csökkentse az áfát, és utána vezesse be az ársapkát.

Orbán Viktor a Magyar Közlönyt megszégyenítő módon sorolta fel a kormány intézkedéseit, csak épp a valóságról nem beszélt, fogalmazott a következőként felszólaló Lukács László György, a Jobbik frakcióvezetője.

Nem beszélt a miniszterelnök például a közbiztonságról és a drogjárványról, ami sakkban tartja a vidéki településeket. A Jobbik képviselője szerint Pintér Sándor miatt többéves lemaradásban van a rendőrség, és mára a vidéki lakosság nagy részét mérgezi a drog.

A fő probléma a jobbikos képviselő szerint, hogy nincs elég rendőr vidéken. Azt követeli, hogy

minden vidéki településen dupla ennyi rendőr legyen, hogy helyreálljon a közbiztonság.

Lukács arról is beszélt, hogy a Jobbik nem támogatja a kommunista jellegű árstopot, mert szerintük az árt a magyar piacgazdaságnak. Azt is kifogásolta, hogy a kormány állami pénzeket ad akkugyáraknak olyan munkahelyek létrehozására, amelyeket később „migránsmunkások” foglalnak el.

A Jobbik frakcióvezetője úgy fogalmazott: az akkugyárak mágnesként vonzzák az idegen dolgozókat, akik elveszik a magyarok munkáját, és alacsonyan tartják a béreket. „A Nyugat szolgalelkű majmolását hagyjuk magunk mögött, nézzük a realitásokat” – jelentette ki Lukács, hozzátéve: a magyar józan ész szerint az akkugyártás nem a jövő, ebben nem kell követni a német gazdaságot.

A Jobbik frakcióvezetője azt is mondta, hogy az szja-mentességet nem kizárólag a nőknek kellene megadni, hanem ki kellene terjeszteni azt a családokra, hiszen a férfiak is kiveszik a részüket az otthoni munkából. A Jobbik ezen kívül azt szeretné, hogy 40 év munka után a férfiak is mehessenek nyugdíjba, ne csak a nők.

Toroczkai László szerint Orbán „vagy egy párhuzamos valóságban él, vagy megkezdődött a választás előtti osztogatás”, de a Mi Hazánk azért a Fidesz minden családtámogatási javaslatát támogatja. A pártelnöknek azért problémája is van az Orbán által felsoroltakkal: „a támogatások folyamatosan elértéktelenednek, elinflálódnak ebben az országban”, az élelmiszerárak magasak, a forintárfolyamban a kormánynak is felelőssége van, mondta. Toroczkai szerint a Fidesz 15 éve azt ígérte, hogy csökkenteni fogják a bürökrációt, ez viszont nem következett be.

A korrupció is fontos kérdés a pártelnök szerint, „mindig támogatni fogja a Mi Hazánk”, hogy fellépjenek a külföldi pénzek ellen, jöjjenek azok keletről vagy nyugatról.

A Pride idei betiltásának belengetésére Toroczkai úgy reagált: „jobb későn, mint soha, meg kell védeni a gyerekeinket minden szexuális deviancia-propagandától”. Majd azt kérte Orbántól, hogy jelentse ki, hogy a Pride-ot örökre betiltja, nem csak idén.

Most jönnek a képviselői hozzászólások.

A végrehajtói rendszerről beszél az elsőként felszólaló Jámbor András, a Párbeszéd képviselője. A probléma 630 ezer embert, azaz minden 15. embert érinti Magyarországon. A képviselő több konkrét történetet is megosztott a parlamenttel a végrehajtók áldozatairól.

Amikor Jámbor legutóbb felvetette ezt a problémát a parlamentben, Orbán azt javasolta neki, hogy forduljon az Igazságügyi Minisztériumhoz, és adjon be törvénymódosító javaslatot.

„Tizenötször adtam be törvénymódosító javaslatot, és egyik sem jutott a parlament elé”

– fogalmazott Jámbor. A javaslatokat egytől egyik leszavazták a bizottságokban, így nem kerülhettek a plenáris ülés elé.

Arról is beszélt Jámbor, hogy a Völner–Schadl-ügy vádiratába sok olyan részlet nem került be az 1500 oldalas nyomozati anyagból, amire sokan joggal lennének kíváncsiak. Nem hallgatták ki például tanúként Rogán Antalt és a kabinetfőnökét, Nagy Ádámot sem, akiknek a neve többször is feltűnt a nyomozati anyagokban. Az igazságügyi dolgozók a tanúvallomásokban konkrét fideszes képviselőket is megneveztek, akik belenyúlhattak a végrehajtói pályázatokba, kinevezésekbe. Jámbor szerint fontos lenne ezt a részletet is feltárni.

Magyar Péter a múlt heti évértékelőjén azt ígérte: államosítják a végrehajtói rendszert. Orbán ezzel szemben egy szót sem beszélt erről az évértékelő beszédében. Jámbor abban bízik, hogy Orbán megelőzi Magyar Pétert, és már a 2026-os választás előtt államosítják a végrehajtói rendszert.

A független képviselő Orbán Viktor húsz évvel ezelőtti szavait játszotta le a parlamentben, miközben a miniszterelnök elkezdte a beszédét. „Mi nem azért mutattunk ajtót bizonyos dolgoknak, hogy most meg visszajöjjenek az ablakon. Tehát mi az ajtót a nyugatnak kinyitottuk, az oroszoknak, a Szovjetuniónak, meg a kommunizmusnak meg ajtót mutattunk. És azt üzenjük a jövőnek, hogy ne engedjék, hogy mindez visszamásszon az ablakon”, mondta Orbán Viktor 2007-ben.

Orbán szerint Amerikát követve „nálunk is fel kell számolni azt a korrupciós hálózatot, ami az egész nyugati politikai és médiavilágot uralja”. A miniszterelnök szerint „megengedhetetlen, elfogadhatatlan és gyalázatos”, hogy „több százmillió forintot juttattak magyar médiának és szervezetnek”.

Ezután azt mondta, „a kormány készen áll, hogy elmenjen a falig”, várható még több „szuverenitást védő, ma még hiányzó törvény”. Így aztán szerinte 2025 a „politikai áttörés éve is lesz”.

Megismételte Orbán azt, amit már korábban is elmondott: Magyarország nem támogatja Ukrajna uniós tagságát, mert a csatlakozásuk tönkretenné a magyar gazdákat.

A kormány 2025-ben a gazdasági áttörés mellett politikai áttörést is akar. Orbán szerint tizenöt éven keresztül a magyar kormány kisebbségben volt a legfontosabb kérdésekben. Az amerikai választás azonban áttörést hozott szerinte, és már Európában is többségbe kerültek a családbarát, migrációellenes, patrióta erők. „A magyar kormány büszke arra az úttörő szerepre, amit Magyarország ebben a hatalmas civilizációs csatában játszott” – fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán szerint Brüsszelben a magyar ellenzéki pártok is perben állnak Magyarországgal, kivéve a Mi Hazánkat, mondta Orbán, mire egy képviselő bekiabálta: „Love is in the air”.

A miniszterelnök szerint a kiharcolt és Magyarországnak járó pénz folyamatosan érkezik, miközben azt el akarja venni a DK, a Tisza és a Momentum is.

A kormány most bemutatott döntései lehetővé teszik, hogy a háborús évek után 2025-ben áttörést érjünk el a gazdaságban, mondta Orbán Viktor.

Azt mondta: több nagy ügyben is perben áll a kormány Brüsszellel. A kormány megvédi a gyermekvédelmi törvényt, és további lépéseket ígér Orbán. Alaptörvénybe rögzítik, hogy Magyarországon csak férfiak és nők élnek, és törvényben garantálják, hogy senki se veszélyeztethesse a gyerekek egészséges fejlődését.

Orbán arról is beszélt, hogy a kormány nem fogadja el a brüsszeli migrációs paktumot, és az Európai Bizottság által kiszabott bírság még így kevesebb kárt okoz, mint ha beengednénk a migránsokat. Ez Magyarország részéről nyílt lázadás, és már más országok is követnek bennünket, mondta a miniszterelnök. Az európaiaknak elegük van a brüsszeli bürokratákból, és alig várnak rá, hogy fellázadhassanak.

Életük végéig tartó személyijövedelemadó-mentességet kapnak Magyarországon a két- és háromgyerekes anyák, jelentette be már szombati évértékelő beszédében Orbán Viktor. A háromgyerekeseknél ez 2025 októberétől lép életbe (a négy- vagy annál több gyereket nevelő nőknek ez már most jár). A kormányfő most elmondta, milyen ütemezésben kapják meg az adómentességet a kétgyerekes anyák:

• A 40 év alatti 2 gyerekes nőknél 2026 januárjától lép életbe a teljes szja-mentesség,
• 2027-től vonatkozik a 40-50 év közötti kétgyerekes anyákra,
• 2028-tól az 50-60 év közöttiekre,
• 2029-től a 60 év felettiekre.

A miniszterelnök felemlegette, hogy ha továbbra is magas élelmiszerárak lesznek, akkor Nagy Mártonnal az élen beavatkoznak, és bevezetik újra az árstopokat, és ha kell, a kereskedelmi profitot is korlátozzák.

A tanárok bérét idén is megemeljük, idén 21 százalékkal, folytatta a felsorolást Orbán Viktor. A 2010-es béreknél több mint hatszor többet keresnek a tanárok. A kormány 500 milliárddal több pénzt ad az oktatásra, mint 2024-ben.

Az orvosok átlagos fizetése meghaladja a 2,1 millió forintot, az egészségügyi szakdolgozók bére a 680 ezret. A kormány az egészségügyre 330 milliárddal többet ad, mint az előző évben.

A kormány a vízügyben dolgozók bérét 30 százalékkal emelte, és megindították az igazságügyi dolgozók béremelését is. Azt mondta a miniszterelnök, hogy 30 százalékkal emelik a kutatók fizetését, a rendőrök, a katonák és a fegyveres testületek tagjai pedig a 2026 elején, az országgyűlési választás előtt megkapják a hathavi fegyverpénzt.

Az eredmények között sorolta azt is, hogy kifizetik az állampapírok kamatát.

„Ma 14 ezer milliárd forintnyi állampapír van a magyar emberek zsebében, nem hiszem, hogy tévedek, amikor azt mondom, hogy ez legalábbis Európa-rekord, (…) nem a külföldiek, hanem a magyarok szedik a hasznot” – mondta Orbán.

Az adócsökkentési program óriási kiadást jelent a költségvetésnek Orbán szerint, de a kormány arra a következtetésre jutott, hogy még így is lehet csökkenteni a költségvetési hiányt.

Orbán Viktor egy felsorolással kezdte a beszédét: munkáshitel, vidéki lakásfelújítási támogatások, új budapesti kollégium építése és további gazdasági lépések.

Kis közjátékkal indult a miniszterelnök szokásos felszólalása. Egy képviselő – akit nem mutattak a közvetítésben – hangosan megzavarta az ülést. Kövér László megállította Orbánt, és megpróbálta elnémítani a hangoskodó képviselőt, de nem sikerült. „Egy képviselő csinálhat bohócot magából, de nem tanácsos” – mondta az Országgyűlés elnöke.

A miniszterelnök úgy reagált, hogy őt nem zavarja a közbekiabálás. „Azt a következtetést vonom le ebből, hogy a Fidesznél csak a Fidesz a jobb” – fogalmazott a kormánypárti képviselők nagy tapsára.

A parlamenti ellenzék eljelentéktelenedése miatt ma már gyakorlatilag nincs politikai tétje annak, mi történik az Országgyűlésben. Nagy izgalmakra így nem is kell számítani hétfőn. Gyurcsány Ferenc akár még alkothatott is volna valamit – ahogy például tavaly ősszel, amikor összeszólalkozott Kövér Lászlóval –, de most kihagyja a nyitónapot. A DK elnökének térdét porcleválás miatt műtik. De azért szerinte mindenki tudja, mit mondana Orbán Viktornak ma, ha tudna: „Hogy a nyári villám fénye világosítsa meg elhomályosult elméjét, és fehérítse ki szurokfekete erkölcsét!:))”

Nem lesz többet lehetősége vitába szállni a miniszterelnökkel Ungár Péternek és az LMP-frakció más képviselőjének sem. Csárdi Antal októberben jelentette be, hogy kilép a pártból és a parlamenti frakcióból, miután állítása szerint bizonyítékot látott arra, hogy Vitézy Dávid főpolgármester-jelölti kampányáról egyeztetett Rogán Antal, Vitézy Dávid és Ungár Péter.

A formális távozással februárig várt, hogy a frakció munkatársainak legyen ideje más munkát keresni, kilépésével ugyanis a minimális öt fő alá csökkent a frakció létszáma, és a szabályok alapján így megszűnik a képviselőcsoport.

A múlt hétfői formális bejelentés után három napja maradt a frakció többi tagjának, hogy vagy pótolják Csárdit egy igazolással, vagy átüljenek egy másik, az LMP-vel közös listán induló párt frakciójába. Miután egyik sem történt meg, múlt héten hivatalosan is megszűnt a frakció, és tagjai független képviselőként folytatják.

A házszabály alapján a 2026-os választásig már nem is lesz lehetőségük más frakcióhoz csatlakozni. Mindez azért is lehet fájó számukra, mert így a maradék megszólalási lehetőségeket, pénzügyi erőforrásokat is elveszítette Ungár pártja.

Tavaly tavasz óta az a furcsa helyzet állt elő a magyar belpolitikában, hogy a 2022-es választáson parlamentbe jutó pártok többsége mögött szinte teljesen megszűnt a társadalmi támogatottság, és a legnagyobb ellenzéki erővé nőtt Tisza nincs ott az Országgyűlésben.

Ma már gyakorlatilag alig van politikai tétje annak, hogy mi történik a parlamentben: a miniszterelnök olyan pártok képviselőivel vitatkozik, akik jelenleg semmilyen veszélyt nem jelentenek a Fideszre, és 2026-ban nagy valószínűséggel be sem jutnak az Országgyűlésbe.

A Fidesznek stratégiai fontosságú kérdés, hogy ne két nagy tömb legyen versenyben a 2026-os választáson, hanem a centrális erőteret fenntartva az ellenzéki szavazatok több párt között aprózódjanak szét. Ha az ellenzéki választók azt látják, hogy pártjaiknak esélye sincs bejutni a parlamentbe, hamar átmennek a Tiszához. Épp ezért áll a Fidesz érdekében, hogy a kisebb pártok is valahogy életben maradjanak, és el tudjanak indulni a jövő évi választáson.

Az „újraélesztés” egyik eszközeként lehet értelmezni azt a kizárólag Fidesz által támogatott decemberi törvénymódosítást, amivel kitömték pénzzel a parlamenti pártokat a 2026-os választási kampányra. Eközben a Tisza Párt továbbra sem kap egy forintnyi állami támogatást sem, csak az Európai Parlamentben és a Fővárosi Közgyűlésben jut adófizetői pénzekhez.

Hétfőn 13 órától Orbán Viktor felszólalásával indul a parlament tavaszi ülésszaka. A miniszterelnök rövid beszédében nagy eséllyel ismét az aktuális slágertémáival jön elő: Trump-tornádó, béketárgyalások, az USA-ból finanszírozott civil szervezetek megregulázása és az évértékelő beszédében felvillantott osztogatás kedvezmények. Orbán felszólalására minden frakció reagálhat pár percben, és utána ismét ő kap szót.

A napirend előtti felszólalások után megválasztják a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának egy tagját, valamint a Magyar Nemzeti Bank Felügyelőbizottságának új elnökét és tagjait. A Vg.hu cikke szerint a Monetáris Tanácsba Pleschinger Gyula helyére Mager Andreát, az Orbán-kormány korábbi nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterét jelöli az Országgyűlés gazdasági bizottsága. Mager kinevezése hat évre szól.

Az eskütételek után elfogadja az Országgyűlés a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az ügyészség és a Magyar Nemzeti Bank 2022-es, valamint 2023-as beszámolóját. Ezután két nemzetközi egyezmény kihirdetése következik, majd Dúró Dóra mentelmi ügyében dönt a parlament.

Hétfőn teszi le az esküjét Csibi Krisztina, aki január közepén meggyőző fölénnyel nyerte meg az időközi országgyűlési választást a dombóvári központú választókerületben (Tolna vármegye 2.). Az időközire azért volt szükség, mert a körzet egyéni képviselője, Potápi Árpád János tavaly októberben váratlanul meghalt. Csibi Potápi évtizedes munkatársa, korábban a magyarság összetartozását jelképező kulturális intézmény, a Magyarság Háza igazgatója volt.

Az interpellációk után jön az azonnali kérdések órája, ahol nagy valószínűséggel ismét Orbán Viktorral vitázhatnak az ellenzéki képviselők.