Tordai Bence szerint az LMP olyan rossz márka lett, hogy már egy jó ügyért sem fog össze vele a valódi ellenzék

„Ha elbukik ez a fontos kezdeményezés, azért mindenekelőtt Ungár Pétert terheli a felelősség” – Facebook-posztban ment neki az LMP-nek és a társelnökének Tordai Bence országgyűlési képviselő a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások eltörléséről szóló népszavazási kezdeményezés miatt.

Az LMP népszavazási kezdeményezése már megjárta a Nemzeti Választási Bizottságot, a Kúriát, és június végén az Alkotmánybíróság is zöld lámpát adott neki. Már csak egy akadály maradt: november 7-ig össze kell gyűjteni legalább 100 ezer érvényes aláírást, hogy az Országgyűlés egyáltalán tárgyalja a kérdést.

Mivel azonban a fideszes kétharmad minden bizonnyal nem rendelné el a népszavazást, inkább 200 ezer aláírásra van szükség. Ha ez sikerül, akkor már nem lesz mérlegelési jogköre az Országgyűlésnek, kötelező kiírni az országos népszavazást a következő kérdéssel: Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat megállapító 42. alcímét?

A népszavazás komoly politikai lehetőség lenne az EP-választáson nagyot bukó LMP-nek. Ellenzékből utoljára a Fidesz tudott sikerrel népszavazást kezdeményezni még 2008-ban. Az elmúlt 13 évben a kormányon kívül senki nem tudott olyan népszavazási kérdést benyújtani, amely átment az összes jogi procedúrán.

Másfél hónappal a határidő előtt azonban úgy tűnik, nem haladnak jól az aláírások gyűjtésével. A Párbeszédből kilépett, de frakcióvezetői posztját megtartó Tordai Bence legalábbis arról ír, hogy civilekkel ő július közepe óta több ezer aláírást szedett össze a budai választókerületében, de máshol nem ilyen fényes a helyzet. „Ha a többi 105 választókerület csapatai is így muzsikáltak volna, már összegyűlt volna a 200 000 aláírás.” Az ő tapasztalatai szerint eddig inkább csak helyi civil szervezetek gyűjtik az ajánlásokat, és az LMP, a Momentum, valamint a Tisza Párt néhány tagjának, aktivistájának kivételével a pártok nem igazán mozgósítanak.

„A hozzám eljutó információk szerint az aktivitásnak ez a szintje nem lesz elég: az eddigi tempóval a százezer aláírás se lesz meg november elejéig, nemhogy a kétszázezer.” Itt pedig Tordai szerint felmerül a kezdeményező felelőssége. „Általában nem reklámozzuk, hogy ezt a kérdést az LMP adta be, mert ennél rosszabb márka most nincs az ellenzéki(?) oldalon.” Márpedig a Párbeszéd frakcióvezetője szerint az LMP rossz megítélése az oka annak, hogy „más, valóban ellenzéki pártok nem akarják támogatni a kezdeményezést”.

Mindezek ellenére azt kéri Tordai a többi párttól, hogy tegyék félre a fenntartásaikat az ügy kedvéért, Ungár Pétertől pedig azt várja, hogy aktivizálja magát, ha

„úgy dönt, ez is van annyira fontos projekt, mint megpróbálni megbuktatni Budapest ellenzéki, zöld főpolgármesterét, és a NER-ben megképződött, sokmilliárdos magánvagyonából erre is elszór »220-250 milliót«.”

A Párbeszéd frakcióvezetője – állítása szerint – hiába győzködi hónapok óta a többi pártot, hogy szálljanak be az aláírásgyűjtésbe, Ungár Péter pedig még az eddig megjelent interjúkban sem említette meg a népszavazást. „Ha elbukik ez a fontos kezdeményezés, azért mindenekelőtt Ungár Pétert terheli a felelősség. Szóval, kedves Péter: a lehetőség adott, kíváncsian várjuk, sikerül-e élni vele” – tette hozzá Tordai.

„Szeretném megköszönni Tordai Bencének, hogy részt vesz a gyűjtésben. További politikai szervezetek és civilek csatlakoznak még, nekik is köszönjük a közös munkát. A kritikákat is köszönöm, a képviselő úr véleménye fontos része a hazai közbeszédnek” – reagált Tordai posztjára Ungár Péter a Telexnek.

Megkérdeztük az LMP sajtóosztályát, hogy hol tartanak az aláírások gyűjtésében, és számításaik szerint összejön-e a 200 ezer aláírás a novemberi határidőre. Cikkünk megjelenéséig még nem válaszoltak.

Lázár János: Minden jogi lehetőséget megvizsgál a kormány

Az LMP szerint a kiemelt beruházások azért károsak, mert a kormány a helyi önkormányzatok és helyi lakosok megkérdezése nélkül dönthet beruházásokról, például akkumulátorgyárakról. A kiemelt beruházásokra más szabályok vonatkoznak, és ezeknél jóval kisebb jogköre van a hatóságoknak.

Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője korábban úgy fogalmazott, a szabályozás egyetlen célt szolgál: „azt, hogy a Fidesz minden hatályos jogszabályt megkerülve – a saját oligarcháinak az érdekeit szem előtt tartva – valósíthasson meg beruházásokat. A jogszabály segítségével teszik és tették tönkre a Balaton-partot, a Fertő tavat, így építették be a Városligetet és így »esik áldozatul« Zugló is.”

Az LMP tavaly nyáron adta be először a népszavazási kérdést a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló 2006. évi LIII. törvény hatályon kívül helyezéséről. Az NVB először elkaszálta a kérdést, mert szerintük a választók nem értenék, hogy miről szavaznak. A fellebbezés után azonban a Kúria átengedte a kezdeményezést.

Már épp megkapta volna az aláírásgyűjtő íveket az LMP december közepén, amikor a kormány fifikás megoldást talált ki:

a kérdésben szereplő törvényt hatályon kívül helyezte, és a fontosabb részeit egy az egyben (Ctrl+C, Ctrl+V) átmásolta az Országgyűlés előtt fekvő építészeti törvény javaslatába a szavazás előtt pár nappal.

Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese a Szabad Európának azt mondta: szerinte a kormány szándékosan húzta el az építési törvény parlamenti vitáját, „hogy legyen idejük megvárni a Kúria döntését és utána betenni a módosító javaslatokat”.

Miután a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium törvényjavaslatát az Országgyűlés megszavazta decemberben, majd a köztársasági elnök is aláírta, az LMP visszaadta a már felvett aláírásgyűjtő íveket a Nemzeti Választási Irodának. Már akkor jelezték, hogy az év elején benyújtják az újrafogalmazott – építészeti törvényre hivatkozó – kérdést.

Ez meg is történt, a Nemzeti Választási Bizottság pedig a februári ülésén vita nélkül, egyhangúlag hitelesítette a kérdést. Itt azonban még nem ért véget a történet. A választási bizottság döntését megtámadták többen, Lázár János mellett a Kúriához fordult egy gazdasági társaság is, amely Kecskeméten kiemelt beruházásként építene kamionparkolót. A Kúria, majd később az Alkotmánybíróság is átengedte a népszavazást júniusban, így már csak azon múlik a kiírás, hogy sikerül-e összegyűjteni az ajánlásokat a november 7-i határidőre.

Lázár János szerint a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályok megtartása Magyarország stratégiai érdeke, és egy olyan lehetőség, amelyről Magyarország nem mondhat le. Az építési és közlekedési miniszter a Magyar Nemzetnek arról beszélt a hét elején, hogy a kormány ezért minden jogi lehetőséget megvizsgál annak érdekében, hogy

„az LMP népszavazási kezdeményezése ne lehetetleníthesse el az emberek érdekét szolgáló, jelentős hozzáadott értéket képviselő infrastrukturális fejlesztések megvalósulását”.

Az LMP szerint ugyanakkor a magyar emberek alapvető joga és érdeke, hogy saját maguk dönthessenek az életüket befolyásoló legfontosabb döntésekről. „Lázár János fél, mert pontosan tudja, hogy a magyar emberek döntő többsége elutasítja azt a fideszes gyakorlatot, amivel kiárusítják hazánkat. Az LMP felszólítja Lázár Jánost, tisztelje annyira a magyarokat, hogy képesek eldönteni, milyen országban akarnak élni!” – reagált az LMP az építési és közlekedési miniszter szavaira.