Orbán Viktor: Nem az történt, hogy a német kancellárnak végre sikerült helyesen megválaszolnia egy nehéz intellektuális feladványt

Közel két hónapnyi szünet után ült be ismét pénteken Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorába. A miniszterelnök ugyanis július 27-i tusványosi beszéde után hetekre eltűnt a nyilvánosságból, és augusztus 20-án is csak rövid időre tért vissza.

Az olimpiai aranyakat leszámítva meg sem szólalt egész hónapban, miközben a kórházakban a kánikula miatt sorra maradtak el a műtétek, egy vonatkisiklás után napokra összeomlott a vasúti közlekedés az országban, az iskolák pedig az új mobiltelefont korlátozó rendelet megvalósítására próbáltak felkészülni.

A pénteki, interjú formájú nyilatkozatban Orbánt először a blokkosodásról kérdezték. Szerinte meg kell barátkozni a gazdasági semlegesség kifejezéssel (erről már beszélt Kötcsén is), és azt is mondta, ahhoz, hogy az ember a jövőre nézve tervezni tudjon, érteni kell, mi történik. Orbán ezután arról beszélt, hogy az elmúlt hét legizgalmasabb nemzetközi eseménye intellektuális szempontból az, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke, volt olasz miniszterelnök az EU felkérésére elkészített egy nagyszabású tanulmányt, mely azt mondja: nagy baj van, és ha gazdaságilag így marad a helyzet, „Európa lemarad, mint a borravaló”.

A világrendszerváltás, Ázsia felemelkedése egy létező tény, erről ír a korábbi elnök, aki szerint többféleképp lehet reagálni: be lehet nevezni a versenybe, „edzünk” vagy „diszkvalifikáljuk” az ellenfelet, tehát „verseny nélkül blokkosodunk” – magyarázta Orbán. Az unió a blokkosodás felé hajlik, de szerinte Magyarország számára a blokkosodás tragédia lenne, ahogy az volt a szovjet blokkosodás is, egy hasonló esetben a gazdasági verseny jelentéktelen szereplőjévé válnánk. Orbán azt mondta, Magyarország érdekét a gazdasági semlegesség szolgálja a legjobban.

Ezután a kínai beruházások kerültek szóba azzal, hogy azok jelentős politikai támadásoknak vannak kitéve – erre Orbán úgy reagált, támogatókat kell szerezni. Ő tárgyalt autógyártók vezetőivel, és kérdezte őket az EU-s büntetővámról, amit a kínai gyártású elektromos autók miatt szabott ki az unió. Orbán szerint azt mondták neki, hogy nem értenek egyet vele, mert versenyezni akarnak. Az Európai Bíróság árstopos ítéletéről azt mondta, azért ítélték el Magyarországot, mert meg akarta védeni a magyar családokat, de nem szabad abból kiindulni, hogy csak azért, mert egy döntés brüsszeli, az helyes.

Orbán szerint a gazdaság a fellendülés küszöbén áll, a beruházási mutató, a fogyasztás se olyan rossz

A magyar gazdaság helyzetéről Orbán azt mondta, hogy szerinte a fellendülés küszöbén állunk. A magyar gazdasági növekedés az unió átlagát meghaladja, az infláció lassan 3 százalék alá esik be, a beruházásokról is szoktak negatívan beszélni, de szerinte a magyar beruházási mutató jobb, mint az uniós átlag. A fogyasztással ugyanez van. Az ember, ha pénze van, két dolgot tehet, takarékoskodhat, aki meg bátrabb, az meg fogyaszt. De akárhogy is, 4 százalék körüli fogyasztás volt. Szerinte a béremelés is kiemelkedő Magyarországon, a turisztikai számok is történelmi rekordot döntenek, soha annyian nem nyaraltak, mint idén, szerinte ezek a számok bizakodásra adnak okot.

Szerinte a gazdaság a nekilendülés küszöbén áll azután, hogy egy nehéz időszakon van túl, a kilátások jók – ezt egy dolog tudja keresztülhúzni: a háború.

Békepártiság, határlezárás

A világban sosem volt baj, mert a világ normális gondolkodású része mindig is békepárti volt. „Ha a nyugati országokat most nem számolom, és ránézek a térképre, akkor csak békepárti országokat látok” – mondta arról, hogy ki akarták mozdítani a háborúpártiságból Európát, nem a harctéren kell keresni a megoldást. „Mindegy, eredetileg kinek mi volt a célja” – mondta.

Németország a solingeni késelést követően fél évre visszaállítja a határellenőrzést, korlátozva ezzel az EU-ban élők szabad mozgását – erről is beszéltek Orbánék. „2015 óta, amióta a migránsválság tetőpontra jutott, és az invázió megindult, azóta mondja Magyarország, hogy a külső határokat meg kell védeni”, magyarázta, majd azzal folytatta, ő sosem támogatta azokat a politikusokat, akik nyavalyogtak, és azt mondták, nem lehet megvédeni a külső határokat. „Magyarország nyavalygás, önfelmentés meg önsajnálat helyett vett egy nagy levegőt, és felépítette a kerítést, és megfogtuk a migránsokat. Magyarországból nem lett bevándorlóország. Aki nem vett nagy levegőt, nem volt elég bátor, nem állt ki a saját érdekei mellett, az ma bevándorlóország” – mondta a miniszterelnök azzal, ha Brüsszel a feje tetejére áll, Magyarország akkor sem lesz bevándorlóország.

A határvédelem negatív kifejezéssé vált, de Németország felébredt, ezért is mondta, hogy üdv a klubban. Szerinte nem szabad megbüntetni azokat, akik megvédik a határokat. „Ez elég logikusnak tűnik, és Magyarország, aki védi a határokat, büntetést szenved el Brüsszeltől, súlyos pénzügyi büntetést azért, mert megvédjük a határokat, miközben más államok pedig azt szorgalmazzák, hogy védjük meg a határokat, sőt, ők maguk is lezárják a határaikat. Szóval ez így nyilvánvalóan nincs rendben, ez egy kupleráj, ez egy zűrzavar, ez politikai káosz, az egész Európai Bizottság, az európai jogalkotás előidézett egy ilyen helyzetet” – méltatlankodott a miniszterelnök.

Szerinte ezt a gyakorlatot meg kell változtatni, és azon országok oldalára kell állni, amelyek megvédik a határaikat. Magyarországot sem megbüntetni kell, hanem oda kell adni neki a pénzt, amiért megvédi a határokat – mondta Orbán. „Minden elismerésem a német kancelláré, már csak hivatali tiszteletadás okán is, de a kancellár nem magától jutott erre a következtetésre, hanem mert migránsok megkéseltek néhány békés állampolgárt az utcán” – mondta.

„Nem az történt, hogy egy nehéz intellektuális feladványt végre sikerült helyesen megválaszolni a kancellárnak, nem”, meg kellett változtatnia az álláspontját a német nép hatására. Ideje, hogy ne az okoskodók, hanem a hús-vér emberek döntsenek erről a kérdésről egész Európában.

Orbán a nyári nagyobb szünet után az elmúlt hetekben újra aktívan dolgozik, csütörtökön kormányinfó is volt, ahol Gulyás Gergely arról beszélt, hogy szerinte a német határzár gazdaságilag is rossz többek közt a főleg Németországba exportáló Magyarországnak, de a lengyelek sem véletlenül háborognak miatta.

Elhangzott, hogy a kormány már tárgyal a jövő évi költségvetésről, ahol a cél a minimálbér és a bérminimum jelentős növelése lesz, és folynak a tárgyalások a munkáshitelről is, amellyel azoknak nyújtanának egyszerűbb hitelfelvételi lehetőséget, akik 17-18 éves koruktól dolgoznak, így kimaradnak a diákhitelből.

Szóba kerülhet az EU döntése a Spar által Magyarországgal szemben benyújtott keresetről, mely szerint jogellenes volt a magyar árstop. Arról is beszélt Gulyás, hogy a miniszterelnök a híresztelésekkel szemben állítólag nem készül a kormány átalakítására, valamint az iparűzési adóhoz sem akar hozzányúlni, és a jegyzőket sem szervezné a kormányhivatalok alá, valamint szerinte az sem merült fel, hogy határon túli választókerületek legyenek.

Gulyás arra is kitért: nem tart attól, hogy a Tisza Párt felzárkózott a Fideszre a közvélemény-kutatásokban, sőt, szerinte jobbak a kilátások, mint 2018 óta bármikor. A Bese-ügyről azt mondta, szerinte akta nem létezik, az egyházi fenntartású gyermekvédelmi intézményekben ugyanúgy zajlik átvilágítás.

Orbán Viktor a héten Luxemburg miniszterelnökével és a boszniai Szerb Köztársaság elnökével is tárgyalt.