A kormánybiztos szerint az ukrajnai menekültek 95 százaléka békésen hagyta el szállását, a többieket a Helsinki Bizottság biztatta ellenállásra, a Helsinki szerint ez nem igaz

Miután több ukrajnai menekült is utcára került a kormány új rendelete miatt, megkerestük az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztost, és arról kérdeztük, miért nem frissült a háború sújtotta területekről vezetett lista augusztusban.

Pál Norbert válaszában azt írta, hogy a háború sújtotta területeket tartalmazó listát minden hónapban frissítik, és a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium honlapján mindig elérhető az aktuális lista.

A kormánybiztos azt írta, hogy a kormány mellett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület vette át az Ukrajna háborús területeiről Magyarországra érkező menekültek elszállásolását. Hozzátette, hogy a munkaképtelen vagy valamilyen okból nehéz helyzetben lévők méltányossági kérelmet nyújthatnak be, amiket már elbírálták. Így a munkaképes, de munkát nem vállaló emberek esetében megszüntették a lakhatási támogatást.

„Két és fél évvel a háború kitörését követően ez egy életszerű és arányos változtatás”

– írta a kormánybiztos a Telexnek küldött válaszában. Hozzátette, hogy munkavégzés esetén ukrajnai lakhelytől függetlenül minden menekült igényelheti az úgynevezett menedékes lakhatási támogatást.

A válasz ezután kitér arra, hogy Pál szerint a rendszerből a rendelet miatt kieső menekültek 95 százalékban békésen hagyták el a szállásukat, kivéve azok, akiket „a külföldi pénzekből finanszírozott Magyar Helsinki Bizottság munkatársai” a szállás elhagyásának megtagadására biztatott.

Pál Norbert azt is hozzátette, hogy „Magyarország senkit nem ad ki Ukrajnának”, és az ide érkező menekültek számára több állami ellátás ingyenesen elérhető, és szociális juttatást is kaphatnak.

Augusztus 21-én lépett életbe az a kormányrendelet, amely szerint a magyar állam csak azoknak az ukrajnai menekülteknek adhat lakhatási támogatást, akik olyan régiókból jöttek, ahol aktív harcok folynak. Azóta már több család is utcára került az új jogszabály miatt, Tatán például négy kárpátaljai menekült család maradt szállás nélkül. Ez részben azért lehet, mert a kormány augusztus óta nem frissítette a listát, amire a Helsinki Bizottság hívta fel a figyelmet.

A kormányrendelet szerint minden hónap 10. napjáig kell frissítenie a kormánynak azt a listát, amin Ukrajna háború sújtotta területei szerepelnek, de ez augusztusban nem történt meg, ezért kerültek utcára a családok. A háború sújtotta területek listáját az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos, vagyis Pál Norbert állítja össze Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelemi miniszter és Szijjártó Péter külügyminiszter bevonásával, amit Navracsics Tibor közigazgatás-szervezésért felelős miniszter minden hónap 10. napjáig elküld a helyi védelmi bizottságoknak, és a honlapján közzéteszi.

A Helsinki Bizottság csütörtökön közleményben reagált Pál Norbert kormánybiztos állítására. Ebben azt írták, hogy a kárpátaljai menekültek, „nem békésen, hanem csendben, letörve távoztak”. Beszámolójuk szerint a „családok 100 százaléka együttműködő volt, senki nem állt ellen, senki nem tiltakozott”, viszont azt is látták, hogy sok asszony és gyerek esett kétségbe a tehetetlenség miatt.

A menekültek helyzetével több cikkben is foglalkoztunk, melyeket itt és itt tud elolvasni.