Egyáltalán nem extrém, hogy búvárokat vetnek be egy eltűnt mobil miatt, és ez a Duna pesti szakaszán még csak nem is veszélyes

Legfontosabb

2024. július 24. – 13:11

Egyáltalán nem extrém, hogy búvárokat vetnek be egy eltűnt mobil miatt, és ez a Duna pesti szakaszán még csak nem is veszélyes
Magyar Péter ünnepel a választás éjszakáján 2024. június 10-én – Fotó: Huszti István / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Még mindig rengeteg a kérdőjel Magyar Péter Ötkertben történt balhéja körül. Nem tudjuk például, hogyan került a Dunába az a mobiltelefon, amit Magyar Péter saját bevallása szerint elvett attól a férfitől, akivel összeszólalkozott a helyen. Annyit tudunk biztosan az incidensről, hogy a politikus június 21-én hajnalban a belvárosi szórakozóhelyen bulizott. Erről előkerült egy videó, amin az látható, hogy a Tisza Párt elnökét a nyakánál fogva vezetik ki a biztonsági őrök. Azt pedig a rendőrségtől tudjuk, hogy garázdaság és rongálás miatt indult nyomozás. Ezt leszámítva nagyon mást állít a történtekről a kormányközeli sajtó és Magyar Péter.

A mobil sorsáról a Telex hétfői élő műsorában is kérdeztük Magyart, de nem akart erről beszélni. Az ötkertes balhé másnapján búvárok megtalálták a folyóban a telefont. Ez azért volt fontos fejlemény, mert az azon található felvételekből kiderülhet, mi is történt pontosan az Ötkertben, mit mondott és tett a legerősebb ellenzéki párt vezetője. A kormánypárti Magyar Nemzet információi szerint a hatóságoknak sikerült lementeniük a videókat a Dunából kihalászott mobilról. A Telex más forrásból is úgy értesült, hogy a telefon működőképes volt, miután felhozták a vízből.

Az Ötkertben történt balhéról elsőként beszámoló Ripost állítása szerint Magyar agresszíven viselkedett a bárban, belekötött más vendégekbe és nőket zaklatott. Azóta még durvább vádakkal állt elő a kormányhoz közel álló bulvárlap. A kormánysajtó azóta is próbálja napirenden tartani Magyar Péter „diszkóbotrányát”. Kezdetben még erősen túlzó módon luxusklubként hivatkoztak a belvárosi Ötkertre, újabban viszont már tinidiszkónak nevezik a szórakozóhelyet. A Ripost még egy videót is forgatott, amivel azt próbálták alátámasztani, hogy szerintük főleg kiskorú lányok látogatják a helyet, ahova egyébként csak a személyigazolvány felmutatása után engedik be a 17 éven felülieket. Az Origo annyira fontosnak érezte a témát, hogy a legutóbbi kormányinfón is Magyar Péter ügyéről kérdezték Gulyás Gergelyt.

Magyar verziójában egy „fideszes fizetett provokátor” próbálta „csapdába csalni” őt, és tagadta, hogy bárkit zaklatott volna a szórakozóhelyen. A politikus szerint ez a férfi volt az, aki balhézni akart, vállalhatatlan trágárságokat kiabált felé, a vele bulizó fiatalok arcába kamerázott, majd fizikailag fenyegette őket. Azóta sem derült ki, hogy Magyar mire alapozza, hogy a férfi fideszes provokátor volt és csapdába akarta csalni. Magyar azt is állította, hogy az „egész esetről” vannak videóik, de ezeket a mai napig nem hozta nyilvánosságra. A Telex hétfői élő műsorában erről azt mondta: ezt azért nem tették meg eddig, mert megvárják, hogy mivel áll még elő a propaganda. Azt is meg akarják várni, hogy a hatóságok bemutassák neki az állítólagos bizonyítékokat.

Magyar Péter szerint a rendőrség veszélybe sodorta a búvárokat

Amikor korábban a Dunában talált mobilról kérdeztük Magyar Pétert, ő bűncselekménnyel vádolta meg a rendőrséget, amiért az áradó folyóban búvárokat vetettek be a telefon miatt. Ezt az állítását a hétfői interjúban is megismételte. „Bármilyen telefont is talált vagy nem talált a hatóság a Dunában, a rendőri vezetés bizonyosan bűncselekményt követett el, amikor a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat búvárait beküldte a 7-8 méter mély, áradó Dunába, úszó farönkök közé, azzal az utasítással, hogy keressenek egy elektronikai eszközt egy garázdaság miatt indult szabálysértési vagy bármilyen ügyben” – írta megkeresésünkre.

A politikus szerint példátlan, hogy garázdaság gyanúja esetén egy állítólag a folyóba került telefon ügyében húsz rendőrt rendelnek a Duna-partra, és a búvárok életét veszélyeztetve leküldik őket a mélybe. „Olyan búvárokat, akiket katasztrófák esetén szoktak emberek mentésére bevetni. Csak ez az egy része a nyomozásnak rámutat a jelenlegi rendszer működésére és a hatósági vizsgálat objektivitására és jogszabályszerűségére.” A hétfői interjúban ezt azzal egészítette ki, hogy megvannak neki a búvárok chatüzenetei arról, hogyan küldték be őket a Dunába.

Magyar Péter beszélt először nyilvánosan arról, hogy a szentendrei székhelyű Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálatot búvárai keresték meg a mobiltelefont. A civil szervezet rendszeresen vesz részt hazai és nemzetközi mentőakciókban. Sokszor hívják őket vízben eltűnt személyek felkutatásához, de bajba jutott túrázók miatt is kapnak riasztásokat. Szintén a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat szakemberei találták meg a Hernádban annak a kilőtt farkasnak a jeladóját, amelyik Svájctól egészen Magyarországig vándorolt. A speciális mentőknek a Törökországban pusztító tavalyi földrengés után 17 embert sikerült kimenteniük a romok alól. Munkájukat a Telexen is bemutattuk.

Nem kirívó, hogy a rendőrség búvárokkal kerestet egy mobilt

Megkeresésünkre a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat megerősítette, hogy a rendőrség megbízásából valóban ők végeztek búvártevékenységet június 21-én. „A rendőrség különböző területi és központi szerveivel együttműködési szerződés alapján dolgozunk együtt. Ezeknek a szerződéseknek a konkrét tartalmát nem áll módunkban megosztani, de általánosságban elmondható, hogy az együttműködés az életmentés és az azzal kapcsolatos tevékenységek mellett kiterjed a különböző okokból szükséges egyéb tevékenységekre, akár tárgykeresésekre is. 2024. június 21-én a Duna fővárosi szakaszán szolgálatunk a rendőrség kérésére végzett búvártevékenységet” – írták válaszukban.

A konkrét esetről azonban nem adhatnak ki több információt. Általánosságban annyit mondtak még el, hogy éves szinten 20-30 között van azoknak az eseteknek a száma, amikor a hatóságok felkérésére víz alatt kutatnak különböző tárgyak után. Így nem számít kirívónak egy ilyen jellegű felkérés. Ez azért fontos részlet, mert Magyar Péter azzal érvel, hogy a rendőrség indokolatlanul nagy erőforrásokat mozgatott meg egy kisebb súlyú bűncselekmény gyanúja miatt.

A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálattól azt is elmondták, hogy ezekben az esetekben a hatóságok csak a keresett tárgy ismertetőjeleit osztják meg velük és a célterületet. „Az esetekkel összefüggő egyéb információkról jellemzően nem kapunk és nem kérünk tájékoztatást tekintettel arra, hogy nem befolyásolják a keresés végrehajtásának kivitelezését, eredményességét” – válaszolták. Az ilyen esetekben felmerülő lehetséges költségekről azt írták, hogy a helyszíni munkavégzés valódi költsége elenyésző. Csak akkor számolják el a költségeket a megrendelővel, ha távolabbra kell kivonulniuk.

Veszélytelen a merülés a rakpartnál, mert ott alig van sodrása a Dunának

Kérdésünkre általánosságban azt is leírták, hogyan zajlik egy ilyen víz alatti kutatás. Búvártechnikát alkalmaznak, amit kiegészíthetnek technikai keresőeszközökkel, de a keresés alapvetően manuálisan történik. A sodrás nem befolyásolja a munkájukat a part közelében, mert ott alig van sodrása egy folyónak.

„Tekintettel arra, hogy a magyarországi természetes folyók vize nem átlátható, így ezekben a szituációkban a búvárok nulla látótávolságban dolgoznak. A folyóvízi kutatások során part-búvár víz alatti kommunikációt használunk, biztosítóbúvár jelenlétében történik a merülés és a kötélbiztosítás mellett zajlik a búvártevékenység. A part menti vizek jellemzője, hogy nincs valódi – a munkát befolyásoló – sodrás, sőt sok esetben a víz visszafelé áramlik, vagyis megegyezik egy állóvízi merüléssel. Ahogyan távolodunk a parttól, úgy lesz egyre erősebb a folyó sodrása, és úgy válik egyre bonyolultabbá a feladat végrehajtása.”

A speciális mentők szerint egy folyó áradása vagy apadása sem jelent valódi kockázatot a part menti vizekben zajló munkavégzésnél. Ez szintén ellentmond Magyar Péter állításainak, miszerint veszélybe sodorták a búvárokat azzal, hogy beküldték őket az áradó Dunába.

A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat munkatársa egy korábbi keresés során 2023 novemberében – Fotó: Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat / Facebook
A Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat munkatársa egy korábbi keresés során 2023 novemberében – Fotó: Pest Vármegyei Kutató-Mentő Szolgálat / Facebook

Beszéltünk egy szakemberrel is, akinek szintén rálátása van arra, hogyan zajlanak az ehhez hasonló víz alatti keresések. A név nélkül nyilatkozó szakember is megerősítette, hogy nem számít kirívónak, hogy a rendőrség búvárokat kér fel egy mobiltelefon megtalálására. Tudomása szerint csak idén körülbelül tíz alkalommal merültek búvárok a Dunának azon a szakaszán, ahol június 21-én este valaki a folyóba dobott egy mobilt.

A szakember tapasztalata szerint ha jól határozták meg, hogy hol dobták a folyóba a mobilt, akkor nem is lehetett nehéz megtalálni a mobilt. Kötéllel végzett biztosítás mellett a búvár akár 10-15 perc alatt végigtapogatta a kérdéses területet, vagyis elég hamar meglehetett a mobil.

Magyar Pétert még nem hallgatták meg az ötkertes ügyben

Az ügyben az V. kerületi rendőrség kezdett el nyomozni, de az időközben átkerült a Központi Nyomozó Főügyészséghez (KNYF), mivel Magyarnak EP-képviselőként mentelmi joga van. A Magyar Nemzet korábban arról írt, hogy a rendőrség a Magyar Péterrel összeszólalkozó férfit, két helyszínen bulizó fiatalt és a szórakozóhely két biztonsági őrét is meghallgatta tanúként. Megkérdeztük az ügyészségtől, hogy van-e már gyanúsítottja az ügynek, illetve kiket hallgattak meg eddig tanúként. Válaszukban azt írták, nem adhatnak felvilágosítást erről: „az eljárás jelenlegi szakaszában a rendelkezésre álló bizonyítékokat nem áll módunkban sem megjelölni, sem értékelni, és az elvégzett, valamint a tervezett nyomozati cselekményekről sem adunk számot.”

Magyar Péter múlt héten úgy nyilatkozott kérdésünkre, hogy őt még nem hallgatták meg az ügyben. „A hatóságok engem még nem hallgattak meg, de lassan az angol királyon kívül mindenkit. Milyen biztonságos és élhető lenne a hazánk, ha a hatóságok fele ilyen elánnal nyomoznának a valódi, súlyos bűncselekmények kapcsán, például Rogán Antal érintettségéről a Völner–Schadl-ügyben.”

Azt is megkérdeztük a Központi Nyomozó Főügyészségtől, hogy milyen esetekben lehet indokolt búvárok alkalmazása. Erre azt válaszolták, hogy mindig a konkrét ügy sajátosságai határozzák meg, milyen bizonyítási cselekmények indokoltak egy büntetőeljárásban. „Az azonban elmondható, hogy minden ügyben, így jelen ügyben is, a tényállás maradéktalan felderítése érdekében mindent meg kell tenni a szükséges és indokolt bizonyítási eszközök felkutatására és biztosítására.” Hasonló választ kaptunk az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK) is. Ők azt írták: „Búvárok alkalmazására elsősorban akkor kerül sor, ha a büntetőeljárás lefolytatása szempontjából a bizonyítási eszköz felkutatása relevanciával bír.”

A Magyar Péterrel készült hétfői interjút itt tudja megnézni:

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!