Gyurcsány Ferenc: Nem lehet az ellenzéket egypárti képviseletbe kényszeríteni

„Az ellenzék összességében támogatottságában nagyjából ugyanott tart, mint egy évvel ezelőtt. Az ellenzék belső szerkezete alakult át” – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, a Spirit FM műsorában szerdán, miután múlt héten 33 pontban kiértékelte a DK számára kudarcos választást, és bejelentette, hogy nem mond le a párt éléről.

A DK elnöke szerint a június 9-i EP- és önkormányzati választás előtt már másodlagos lett, hogy melyik párt milyen értéket képvisel.

„Az lett a kérdés, hogy ki az, aki ebben a pillanatban hihetőbben üzeni a mielőbbi kormányváltás esélyét.”

Megjelent egy új szereplő, Magyar Péter, aki Gyurcsány szerint nem értéket közvetít, hanem azt sejteti, hogy egymagában képes lesz „sárkányölőként megölni ezt a valamit”.

Az elmúlt 14 évben elfáradt, reményt vesztett tömeg pedig ebbe kapaszkodott bele. A DK elnöke szerint az véletlen volt, hogy éppen a Magyar Péter-jelenség adott választ az ellenzéki tömeg elégedetlenségére. A Tisza Párt berobbanása után pedig már nem az volt a kérdés, hogy ki mit gondol a világról, hanem „ki üzeni azt, hogy mindegy, hogy hogyan, mindegy, hogy milyen következményekkel, de én leváltom”.

Gyurcsány arról is beszélt, hogy szerinte Magyarországon autokrácia van, az alkotmányos demokráciával ellentétben az ellenzéki világ nem jut el a saját választóihoz, és nem tudja magát megszervezni a nyilvánosságban sem. Ezért nem csoda szerinte, hogy a magas infláció és a koronavírus-járvány áldozatainak száma ellenére nem ébredt rá a politikai közösség, hogy az alapprobléma a rendszerrel van, és ha mindenki egyéni gondként éli meg nehézségeket, és nincs a kormányzati erővel szemben ellenzéki, szervezett közösségi erő, akkor szétporlad a küzdelem.

Azt a kérdést is megkapta a DK elnöke, hogy ha szerinte autokrácia van Magyarországon, akkor mégis miért indul el az ellenzék a választáson. Erre azt mondta, hogy „a rendszert nem a választási részvétel legitimálja, ha világossá tesszük, hogy mit gondolunk a választásokról, mit gondolunk erről a parlamentről”. Szerinte még ez a fajta csökött parlamentarizmus is eszközt, fegyvert ad az ellenzék kezébe, és a diktatúra elleni küzdelemben nem kell lemondani csorbult eszközökről sem.

„Be kell menni a hatalom mindenfajta intézményébe, ezt a hatalmat széjjel szedni, azaz akkor követnénk el hibát, hogyha nem ezt tennénk.”

Gyurcsány úgy látja: a demokratikus erőknek a jövőben is együtt kell működniük az autokrácia rendszerével szemben. Ha ezt nem teszik, akkor 2026-ban sem lesz kormányváltás. Ezt az álláspontot képviseli világosan és egyértelműen a DK. „A Demokratikus Koalíció az, aminek látszik ebben a magyar közéletben. (…) Szerintem mi a helyünkön vagyunk. Hogy a hangulat most alapvetően nem nekünk kedvez, hát, ilyen meg van a politikában. Nem végeredményt hirdettek három héttel ezelőtt.”

A választók döntenek majd arról Gyurcsány szerint, hogy mely pártoknak kell koalíciót kötni a kormányzáshoz, így nem tudott arra választ adni, hogy együttműködne-e Magyar Péter pártjával. Ha a 2026-os parlamenti választás után egyik párt mögött sem lesz többség, akkor elkezdenek tárgyalni. „Mi azt mondjuk, hogy mindenkivel lehet tárgyalni, aki nem hajlandó Orbán rendszerét meghosszabbítani, és hajlandó helyreállítani az alkotmányos demokráciát.”

A választás előtt azonban még meg kell küzdeni egy másik dilemmával is az ellenzéki térfélen: milyen konstrukcióban induljanak el, ha az országos listaállításhoz a 106 választókerületből 71 körzetben kell jelöltet állítani. Ha egy választókerületben több ellenzéki jelölt is lesz, akkor könnyebben nyerhet a Fidesz. „Aki a Fidesszel szemben fogalmazza meg a politikai jövőjét az országnak, azokkal majd annak idején kell beszélni.”

Megkérdezték Gyurcsánytól, hogy mit tenne, ha Magyar Péter azt mondaná: Orbán Viktort csak úgy tudja leváltani, ha a Tisza Párton kívül nem indul el más ellenzéki erő a választáson. A DK elnöke arra figyelmeztetné Magyart, hogy közös a haza és közös az ellenzék. „Ahogyan nem szeretjük az egypárti Magyarországot, és nem is szeretnénk, hogy egypárti állampárt legyen Magyarországon, szerintünk nem lehet az ellenzéket egypárti képviseletbe kényszeríteni.”