Összecsoffadt a hazai bizalom a hírszolgáltatókban, miközben a kormány leuralja a médiát

Közölte országonkénti médiajelentéseit a sajtókutatással foglalkozó Reuters Intézet, ennek megfelelően Magyarország 2023-as évéről is írtak jó pár sort. Összefoglalásként az olvasható, hogy a 2022-es turbulens választási év után a tavalyi esztendő nyugodtabb volt, de változatlanul jelen van a politikai nyomásgyakorlás a média felé. Ez főleg a szuverenitásvédelmi törvényben csúcsosodott ki.

A Reuters Intézet leírja a szokásos tudnivalókat, miszerint Orbán Viktor kormányzata és köre jogi, szabályozási és gazdasági nyomással elérte, hogy a média nagy része hozzá lojális legyen. Eközben a magyarok egyre kevesebbet tévéznek (a lakosság 44 százaléka tájékozódik már csak innen), a kormányközeli körökhöz köthető TV2 nagyon feljött nézettségben, de a Reuters saját felmérése szerint még mindig az RTL-t tartja a többség hitelesebb hírforrásnak. Trend még, hogy egyre többen veszik igénybe a streamingszolgáltatókat, egy év alatt 51-ről 59 százalékra nőtt a streamelő 18-59 évesek aránya.

Az online média terén kiemeli, hogy a Telexnél befejeződött a folyamat, aminek során a dolgozók tulajdonába került a lap. Megjegyzik, ez a modell garantálhatja a portál függetlenségét. Említik még, hogy több helyi portál is összefogott, hogy a vidéken domináns kormánybarát médiával szemben alternatívát mutasson.

Az internetes reklámköltések még nem tértek vissza 2023-ban a Covid előtti szintre, de például a kormányzat 2019-23 között 26,5 millió eurót vert el politikai hirdetésekre a Facebookon – ez utóbbi információnál lapunkra hivatkozik a Reuters. Érdekesség még, hogy a magyarok 10 százaléka fizet elő online hírekért.

Hírek szempontjából, klasszikus tévécsatornáknál a legnagyobb elérést az RTL, a TV2 és az ATV tudta felmutatni, a hírportálok között az Index, a 24.hu, a Telex és az Origo kiemelkedő (itt megemlítik, hogy a Telex már beelőzte az Origót). A hírforrásokba vetett bizalom általánosságban csökkent, a közmédiában a magyarok fele nem bízik meg.

Homofób és szuverenitásvédelmi törvények

A homofób, gyermekvédelminek nevezett törvény életbe lépése is hozott fonák helyzeteket. A Reuters felidézi a könyvfóliázást, a World Press Photo kiállítás körüli perpatvart, hogy a Pride-reklámot csak este 10 után játszhatta le az RTL, illetve hogy vizsgálat indult a Sziget promóvideója miatt, amiben egy azonos nemű pár csókolózott.

A már kötelezettségszegési eljárást is okozott szuverenitásvédelmi törvényről azt írják, a létrehozott azonos nevű hivatal szinte korlátlan jogköröket kapott a vizsgálódásra mindenki ellen, aki a hivatal szerint sértheti az ország szuverenitását. Ugyan komoly jogi szankciókat nem róhat ki a hivatal, de zaklathatja és megbélyegezheti az egyes médiumokat és újságírókat.

TV→Facebook

Érdemes megemlíteni, hogy a nagyon lassan visszaszoruló televízió mellett a nyomtatott lapok is gyors ütemben tűnnek el, heti szinten már csak a lakosság 6 százaléka tájékozódik ezekből. A közbizalom összességében nagyon alacsony a hírszolgáltatókban, mindössze 23 százalék bízik bennük, amivel a vizsgált 47 országból az utolsók vagyunk – holtversenyben a görögökkel.

Az egyes márkanevek közül a legtöbben egyébként a HVG-ben bíznak (50 százalék), a legkevesebben a Blikkben (21 százalék). A közösségi médiából is sokan tájékozódnak, a felmérés szerint a magyarok 47 százaléka még mindig a Facebookról szedi a napi betevő híreit, míg a YouTube-ról 25, a Messengerről 11, a TikTokról 9, az Instagramról 6, az X-szé vált Twitterről pedig 3 százalék.