2024. június 7. – 03:32
Mivel az EP-választáson rengeteg párt indul, és a mérések szerint többen is épp a bejutás és a mandátumszerzés szélén táncolnak, joggal merül fel a kérdés: mi lesz azokkal a szavazatokkal, amiket olyan pártra adunk le, ami nem jut be? Választási kisokosunkban erre keressük a választ.
Van az EP-választáson is kompenzációs lista? Vagy megy a szavazat a kukába? Kompenzációs lista nincs, ami a nem bejutó jelöltekre leadott szavazatokból képez mandátumot. A listákra leadott érvényes szavazatok összesítése alapján megnézik, hogy melyek azok a listák, amelyekre a leadott érvényes szavazatok száma nem éri el az összes szavazatszám több mint 5 százalékát. Ezek a listák nem kaphatnak mandátumot. A válasz egyszerűbben: bármennyire is szomorúan hangzik, az azokra a pártokra leadott szavazatok mennek kukába, amelyek nem érik el az ötszázalékos bejutási küszöböt. Azonban a billegőkre leadott szavazat is lehet értékes: ahogy a taktikai szavazóknak szóló útmutatónkban is írtuk. Az európai parlamenti választáson minden párt számára körülbelül ugyanannyira értékes eggyel több szavazat, kivéve azokat, akiknek nincs esélyük az 5 százalékos küszöb elérésére. A 3 százalék alá mért pártokat már tekinthetjük esélyteleneknek. Meglepő anomália, hogy egy 6-7 százalék körülre várt párt esetén kicsit többet, kb. 1,3-szorosát éri egy szavazat.
Így akkor nem éri meg kisebb pártokra szavazni? Természetesen ez nem azt jelenti, hogy senki ne szavazzon kisebb, vagy a bejutási küszöb környékére mért pártokra, mivel többször előfordult már, hogy olyan párt okozott meglepetést EP-választáson, amikre a közvélemény-kutatók abszolút nem számítottak. Ráadásul ezeknek a felméréseknek a hibahatára sokszor 2-3 százalék körül mozog. A döntéskor ezeket is megéri mérlegelni.
Hogy számolnak? Mit jelent a listás szavazás? Magyarország 21 képviselőt küld az Európai Parlamentbe, ami egy népesség alapján meghatározott, arányos leosztás eredménye. Ez azt jelenti, hogy az egyes pártokból megválasztott tagok száma a párt által megszerzett szavazatok arányától függ. Az öt százalékos küszöb mellett fontos az is, hogy a magyar rendszer úgynevezett „zárt listás. Ez azt jelenti, hogy a listáról a jelöltek a párt által meghatározott sorrendben szereznek helyet. Természetesen ha valaki a lista első helyén szerepel és mandátumot szerez, de mégsem szeretne az EP-ben dolgozni, akkor lemondhat helyéről, ezzel automatikusan a lista sorban következő szereplője kerül a helyére.
Hogyan váltják át a szavazatokat mandátumra? Az öt százalékot megszerző pártok között a szavazatokat a d’Hondt-féle mátrixszal váltják át mandátumra. A Választási Iroda magyarázója szerint a d’Hondt mátrix egy belga matematikus, Victor d'Hondt által kifejlesztett formula, amellyel a világ számos országában a szavazatokat mandátummá alakítják.
Lényege, hogy a pártokra leadott szavazatokat pártonként elosztják eggyel, kettővel, hárommal, néggyel stb., és az így kapott számokat csökkenő sorrendbe állítják. Ebben a sorban annyi ilyen számot keresnek meg, ahány mandátumot el akarnak osztani. Egy konkrét példán keresztül: 100 szavazatot váltunk át 12 (zölddel jelölt) mandátumra. (Vagyis A párt 40 szavazatából 5 mandátum, B párt 30 szavazatából 4 mandátum, C párt 20 szavazatából 2 mandátum, D párt 10 szavazatából 1 mandátum lesz.)
Kik mehetnek ki Brüsszelbe? Magyarország miért csak 21 képviselőt küld? További EP-választással kapcsolatos kérdésekről ebben a cikkünkben írtunk, egyéb kérdések és válaszok pedig a Telex választási kisokosában találhatók.
