Választási kisokos: hogy lesz EP-listából EP-képviselő? Egyáltalán kik mehetnek ki Brüsszelbe?

A június 9-én tartott két választás közül az egyiken az Európai Unió parlamentjébe választunk képviselőket. A választásra úgynevezett listákat állíthatnak össze azok a pártok, amelyek összegyűjtötték az ehhez szükséges 20 ezer aláírást a választóktól. De megválasztásuk esetén hova kerülnek arról a bizonyos listáról a képviselők? Hol fognak dolgozni? Hogy lesz listából 21 képviselő?

Magyaroknak 21, németeknek 96 képviselő. Miért? Ahogy Magyarországnak, úgy az Európai Uniónak is van egy saját parlamentje, ami hivatalosan Strasbourgban található, de sokat üléseznek Brüsszelben is. Ebbe a parlamentbe a 27 tagállam nagyjából népességarányosan, bár a kisebb tagállamoknak kedvezőbben küldhet képviselőket: a 9,9 milliós Magyarország 21-et, a 83 milliós Németország például 96-ot. A 27 tagország összesen már 720 képviselőt választ meg, az ő mandátumuk 5 évre szól.

A megválasztott képviselők többsége az Európai Parlamentben működő nagy pártok tagja, a DK-s EP-képviselők például a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségében (S&D) ülnek, a momentumosok pedig az Újítsuk meg Európát-ban (Renew Europe). A Fidesz képviselői jelen állás szerint függetlenként dolgoznak, mert 2021-ben kiléptek az Európai Néppártból.

Hogyan matekozzák ki, hogy melyik párt listájának hány képviselője lehet? A népesség alapján meghatározott 21-es szám egy arányos leosztás eredménye. Ez azt jelenti, hogy az egyes pártokból megválasztott tagok száma a párt által megszerzett szavazatok arányától függ. Fontos feltétel viszont, hogy csak azok a pártok kaphatnak mandátumot, amelyek elérik a választáson a szükséges 5 százalékos küszöböt, azaz a leadott összes érvényes szavazat 5 százalékánál többet szereznek meg.

A magyar rendszer úgynevezett „zárt listás”, ez azt jelenti, hogy a listáról a jelöltek a párt által meghatározott sorrendben szereznek helyet. Természetesen ha valaki a lista első helyén szerepel és mandátumot szerez, de mégsem szeretne az EP-ben dolgozni, akkor lemondhat helyéről, ezzel automatikusan a lista sorban következő szereplője kerül a helyére.

Itthon mi az ajánlat? Kiknek sikerült listát állítani? Összesen 11 magyarországi párt gyűjtötte össze a listaállításhoz szükség aláírásokat. A pártok sorrendben így szerepelnek majd a szavazólapokon:

1. Megoldás Mozgalom (MEMO), listájukat Dr. Huszár Viktor vezeti, amin összesen 7 képviselő szerepel.
2. LMP-Zöldek, listavezetőjük Ungár Péter, a párt országgyűlési képviselője, összesen 14-en szerepelnek a listán.
3. A DK–MSZP–Párbeszéd listáját Dobrev Klára, a párt jelenlegi EP-képviselője vezeti, ezen a listán összesen 61-en szerepelnek.
4. Vona Gábor pártja, a Második Reformkor (2RK), listájukat maga Vona vezeti, 23 jelöltjük van.
5. A Mindenki Magyarországa Néppárt, listavezetője Márki-Zay Péter, ők összesen 8 képviselővel futnak neki a választásnak.
6. A Momentum Mozgalom listáját Donáth Anna vezeti, nekik összesen 30 emberük van a listán.
7. A Fidesz–KDNP listájának élén Deutsch Tamás szerepel, az ő jelöltjeik összesen 63-an vannak.
8. A Jobbik listavezetője Róna Péter, a párt összesen 16 jelölttel fut neki az EP-választásnak.
9. A Tisza Párt önálló listáját Magyar Péter vezeti, 12 képviselőjelölt szerepel a listájukon.
10. A Magyar Kétfarkú Kutyapárt listavezetője Le Marietta, összesen 9 jelölttel vágnak neki a választásnak.
11. A Mi Hazánk listavezetője a párt elnöke, Toroczkai László, nekik a Fideszhez hasonlóan 63 ember szerepel a listájukon.

A listavezetők közül azonban nem mindenki megy majd ki az EU-ba dolgozni, Magyar Péter például már korábban jelezte, hogy mindenképpen Magyarországon folytatná 2026-ig. A szavazólapokon a választót segítve egyébként nemcsak a párt neve szerepel, hanem a listavezetők után következő négy jelölt is.

Egyéb kérdések és válaszok a Telex választási kisokosában.