Deutsch Tamás a legismertebb magyar EP-képviselő, a 21-ből 9 képviselőt viszont egyáltalán nem ismernek a magyarok – derült ki a Medián közvélemény-kutatásából, amit a Telex megrendelésére készítettek május 27-e és 29-e között. A felmérés egy részét már előző cikkünkben ismertettük, most a második rész következik.
Azt kérték a felmérésben részt vevőktől, hogy nevezzék meg a jelenlegi magyar EP-képviselőket (több képviselőt is fel lehetett sorolni).
A válaszadók több mint fele (53 százalék) egy nevet se tudott mondani, vagy csak nem akart válaszolni a kérdésre.
A legtöbben a Fidesz–KDNP listavezetőjét, Deutsch Tamást tudták megnevezni (37 százalék), a második legismertebb magyar EP-képviselő pedig Donáth Anna, a Momentum elnöke (22 százalék). Őt a DK-s Dobrev Klára (17 százalék), a momentumos Cseh Katalin (15 százalék) és a volt MSZP-s Ujhelyi István (5 százalék) követi.
Meglepően kevesen ismerik Gál Kingát, a Fidesz alelnökét (3 százalék) és Hidvéghi Balázst (2 százalék), aki jelenleg Szentkirályi Alexandra fideszes főpolgármester-jelölt kampányfőnöke. A DK-s Rónai Sándort, a jobbikos Gyöngyösi Mártont és 6 fideszes EP-képviselőt pedig egyetlen válaszadó sem említette meg. Az ismeretlen fideszes képviselők között van Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter is, aki 2019-ben a Fidesz–KDNP listavezetőjeként jutott mandátumhoz.
Ha a neveket nem ismerik is nagyon, a teljes népesség 79 százaléka fontosnak tartja, hogy kik leszek Magyarország képviselői az Európai Parlamentben.
A 65 év feletti korosztály számára, a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt szimpatizánsainak különösen fontos a kérdés. A legkevésbé a 30 év alattiak és a párt nélküliek tartják lényegesnek, hogy ki képviseli az országot.
Arra is rákérdeztek a felmérés készítői, hogy az emberek szerint mekkora beleszólása van Magyarországnak ma az európai uniós ügyekbe. A teljes népesség több mint harmada, 38 százaléka, úgy gondolja, hogy Magyarországnak a méretéhez képest megfelelő mértékű beleszólása van most az uniós ügyekbe. Ugyanennyien gondolják azt, hogy nagyobb beleszólás illetné meg az országot, és csak feleennyien (17 százalék) vélik úgy, hogy túl nagy a beleszólásunk az EU ügyeibe.
A kormánypárti szavazók majdnem fele (44 százalék) mondta azt, hogy az ország méretéhez képest kisebb beleszólásunk van az uniós ügyekbe, míg a Tisza Párt szimpatizánsainak negyede (25 százalék) gondolja így. A fideszesek 28 százaléka elégedett az ország uniós befolyásával, a Tisza Párt szavazóinak több mint fele (51 százalék) gondolja úgy, hogy Magyarországnak akkora beleszólása van az uniós ügyekbe, amekkora az ország mérete alapján megilleti.
Június 9-én, az EP-választással egy napon tartják az önkormányzati választást. Nagyjából ugyanannyian tartják nagyobb hatásúnak az önkormányzati választást az EP-választáshoz képest (40 százalék), mint fordítva (42 százalék). Az idősek, a legalacsonyabb végzettségűek, a falusiak és a Fidesz szavazói nagyobb arányban tartják fontosabbnak az EP-választást, míg a 40–49 évesek, a diplomások, a fővárosiak és az ellenzéki szavazók számára inkább az önkormányzati választás a meghatározó.
Tízből hat ember szerint rossz irányba mennek a dolgok
A Medián felméréséből az is kiderült, hogy az emberek túlnyomó többsége (60 százalék) szerint rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon, és a válaszadók kevesebb mint harmada (32 százalék) látja úgy, hogy jó irányba tart az ország.
A felmérés szerint a nők (63 százalék), a 30–39 közötti korosztály (78 százalék), a diplomások (70 százalék) és a fővárosiak (74 százalék) különösen borúsnak tartják a helyzetet. A pártpreferencia nagyon szorosan összefügg a magyarországi helyzetértékeléssel:
a kormánypárti szimpatizánsoknak csupán 16 százaléka szerint tartanak rossz irányba a dolgok az országban, míg 77 százalékuk elégedett a jelenlegi helyzettel.
A Tisza Párt szimpatizánsai látják a legnagyobb arányban rossz irányúnak a magyarországi helyzetet: elsöprő többségük, 97 százalékuk, elégedetlen az ország jelenlegi állapotával.
A felmérés szerint a teljes népesség 77 százalékát legalább közepes mértékben érdeklik a gazdasági kérdések, és 26 százalékukat nagyon. A férfiakat, a diplomásokat, a budapesti lakosokat és a Tisza Párt szimpatizánsait még az átlagosnál is jobban foglalkoztatják a gazdasági kérdések. A legkevésbé a 30 év alatti fiatalok és a legalacsonyabb végzettségűek érdeklődnek a gazdasági kérdések iránt, körükben 35 és 41 százalék azok aránya, akik egyáltalán nem vagy csak kicsit érdeklődnek e témák iránt.
A politikai kérdés csak a teljes népesség 30 százalékát érdekli nagyon. A gazdasági kérdésekhez képest viszont több az erősen érdeklődő is és több az érdektelen is. A demográfiai csoportok szerinti megoszlás hasonló mintázatot mutat: a férfiakat, a diplomásokat és a fővárosban élőket érdekli legjobban a politika. Érdemes kiemelni még a Tisza Párt szavazói körét is: 55 százalékuk nagyon érdeklődő, és 89 százalékukat érdekli közepesen vagy nagyon a politika.
Módszertan: A felmérést május 27-e és 29-e között készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1000 fős országos reprezentatív minta telefonos megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, így a minta jól tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára a teljes mintában a válaszok megoszlásától függően legfeljebb ± 3,5 százalék.
