2024. május 28. – 04:50
Úgy tűnhet, mintha a kormány egyszerűsítette volna a választók dolgát azzal, hogy az EP- és önkormányzati választást egy napra tették. De már azon sem egyszerű kiigazodni, hogy ki, hol és mennyi szavazólapot fog kapni június 9-én. Választási kisokosunk első részében azt gyűjtöttük össze, hogy melyik településen mekkora adag papírra számíthat majd a választó. Néhány helyen bizony egész paksamétára kell felkészülni.
Ahogy korábban, most is lesz annak jelentősége, hogy a választó hol szavaz: falun vagy városban, megyei jogú városban, illetve a fővárosban, mindenhol eltér ugyanis a június 9-én kapott szavazólapok száma. Mivel két választást tartanak egy napon, extrém esetben az is előfordulhat, hogy valaki nyolc szavazólapot is kap.
3–6 szavazólap
A legkevesebb szavazólapot a megyei jogú városokban élők kapják majd. Itt alapvetően három dologról lehet dönteni, és szavazólapból is ennyi lesz. Szavazni lehet:
- polgármesterre, aki a következő öt évben az adott települést vezeti;
- helyi, körzeti egyéni képviselőre, azaz arra, hogy kik üljenek be a település polgármestere által vezetett képviselő-testületbe;
- európai parlamenti listára – ezen a szavazólapon 11 párt nevét és logóját láthatjuk majd, közülük kell egyet választani.
Ha azonban a választó a nemzetiségi választáson is részt vesz, akkor plusz szavazólapok is járnak majd a fentiek mellé. Ez három további ikszelni való papírt jelent:
- a települési nemzetiségi önkormányzatok;
- a területi nemzetiségi önkormányzatok;
- és az országos nemzetiségi önkormányzatok képviselőiről
is dönthetnek. Ezzel tehát már hatra ugrik a kapott papírlapok száma.
4–7 szavazólap
A fővároson kívül ebbe a kategóriába tartozik a legtöbb magyarországi választó. Itt vannak a tízezer lakos alatti falvak és városok, és azok a tízezer lakos fölötti városok, amelyek nem megyei jogú városok. Utóbbiból rengeteg van, például Budapest agglomerációjában. Az ezeken a településeken élők alapesetben összesen négy lapot kapnak majd a szavazókörben a kezükbe:
- egy polgármesterit, amin a település vezetőjéről dönthetnek;
- egy egyéni képviselőit, amin a település helyi képviselőit választhatják meg, akik a testületbe ülnek be. Itt két kategóriát is megkülönböztetünk: az egyik a tízezer fő alatti települések, itt lakosságszámtól függően 2–8 embert kell majd beikszelni, kevesebb jelöltre lehet szavazni, többre nem. A tízezer feletti városokat viszont körzetekre osztják, itt egy embert kell választani;
- egy európai parlamentit, amin a 11 listaállító párt közül választhatnak egyet;
- illetve egy vármegyei listás szavazólapot, ahol a vármegye saját közgyűlésének tagjairól lehet dönteni, hasonlóan az EP-választáshoz, itt is a pártok által állított listák közül lehet választani egyet.
Természetesen itt is előfordulhat, hogy valaki nemzetiségi szavazó is, ebben az esetben érkezik a plusz három szavazólap a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzatok képviselőiről. Ebben az esetben ugrik négy helyett hétre a szavazólapok száma.
5–8 szavazólap
A legtöbb szavazólappal minden esetben a fővárosiaknak kell majd megküzdeniük. Az átlag budapesti választó a következő papírokat kapja kézhez:
- főpolgármesteri szavazólapot, itt lehet a négy jelölt közül egyet választani;
- újdonság a fővárosi listás szavazólap, amivel Budapest „parlamentjébe”, a Fővárosi Közgyűlésbe lehet megválasztani a tagokat, itt a pártok és főpolgármester-jelöltek listái közül lehet választani egyet;
- a saját kerületünk polgármesteréről is szavazunk;
- illetve arról, hogy ki üljön be az adott kerület képviselő-testületébe, itt a körzetünkben induló egyéni képviselők közül választunk egyet;
- és ehhez jön hozzá az EP-választás, amikor is a pártok listái közül kell kiválasztani azt az egyet, amelyik a legközelebb áll hozzánk.
Így a fővárosi választók többsége öt szavazólappal számolhat. Az „extrém eset” Budapesten fordulhat elő abban az esetben, ha valaki nemzetiségi választó is. Ők három plusz szavazólapot kapnak, a települési, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzatok képviselőiről is döntenek. Így jön ki a rekordnak számító 8 szavazólap.
És lesznek egy szavazólaposok is
Sokkal könnyebb azoknak a dolguk, akik külképviseleten, levélben vagy olyan átjelentkezéssel szavaznak, ami csak az EP-választásra terjed ki. Itt egyetlen szavazólapot kap majd mindenki: ezen az EP-választás 11 pártlistája közül lehet választani egyet.
A Nemzeti Választási Iroda a választók, de a szavazatszámlálók dolgát is megpróbálta megkönnyíteni azzal, hogy a szavazólapok különböző színű keretet kaptak. Az urnák kibontása után így sokkal könnyebb lesz szétválogatni a szavazólapokat, ami gyorsítja majd a folyamatot.
