Tanárhiány, kieső diákok, kevés forrás – számokból látszik, mennyire nagy bajban van a hazai közoktatás

Szomorú kép rajzolódik ki Magyarország közoktatásáról egy nemrég megjelent tanulmánykötet alapján. A magyar iskolák nyugdíjas és képzetlen tanárokkal próbálják kezelni a pedagógushiányt, 2017 után ugrásszerűen nőni kezdett a szaktárgyakat megfelelő képesítés nélkül oktatók aránya. A pedagógushiány azért is szembetűnő, mert elöregedőben van a szakma, az utánpótlás nem teljesen biztosított: egyre rosszabb pontszámokkal vesznek fel diákokat a magyarországi tanárképzésekre – többek között ezek derültek ki a Közgazdaság- és Regionális Tudományi KutatóközpontA közoktatás indikátorrendszere 2023című tanulmánykötetében megjelent kutatásból, ami egy sor grafikont és kimutatást tartalmaz a magyar oktatás jelenlegi helyzetéről, 2010 és 2022 közötti adatokkal.

A tanulmánykötetből látszik: a magyar oktatási rendszer uniós összehasonlításban nem szerepel jól. Míg a legtöbb európai országban csökken a korai iskolaelhagyók aránya, itthon emelkedik. Ehhez képest annyira nem költ a magyar állam oktatásra, hogy a keleti EU-tagállamok közt is a leszakadó csoportba tartozunk.

A fenyegető pedagógushiány

A pedagógushiány mértéke abból is látszik, hogy 2014 óta az összes pedagógus-álláshelyhez viszonyítva egyre több a betöltetlen álláshely.

Az általános iskolákban kétszeresére, az óvodákban háromszorosára nőtt a betöltetlen álláshelyek aránya. A gimnáziumokban 2019 és 2021 között csökkent ez az arány, de azóta megint növekszik. A számok mögé nézve az látszik: azokban az általános iskolákban tudták a legkevésbé betölteni a tanári álláshelyeket, ahol nagyon magas a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya.

Ez pedig azt jelenti, hogy az oktatási rendszer kevésbé tud mit kezdeni a legkiszolgáltatottabb rétegekkel.

A betöltetlen álláshelyek magas aránya összefüggésben lehet azzal, hogy kevés a pályakezdő tanár és ők is egyre rosszabb pontszámokkal kerülnek be az egyetemre. Az éves adatok szerint 2010-ben még körülbelül megegyezett a tanárképzésre felvett diákok átlagos pontszáma az egyéb szakokra felvettek átlagos pontszámával. 2011-ben és 2012-ben a tanárképzésre felvettek jobb számokat produkáltak, majd ez a későbbiekben fokozatosan csökkent.

Annyira, hogy a tanárképzésre felvettek 2022-ben már átlagosan 9 százalékkal kevesebb pontot értek el, mint a más szakokra felvettek.

A tanári álláshelyeket nyugdíjas tanárokkal, helyettesítésekkel és sok esetben képesítés nélküli tanárok alkalmazásával próbálták pótolni. 2010 és 2015 között az összes közoktatási intézményben átlagosan 1,6-ról 0,5 százalékra csökkent a nyugdíjas, visszafoglalkoztatott tanárok aránya, majd 2019-ig lassan növekedni kezdett, 0,5 százalékról 1 százalékra. 2021 és 2022 között, egyetlen év alatt megduplázódott ez az arány, és elérte a 2,5 százalékot. Az összes releváns kutatás egyetért abban, hogy a szakma rohamosan elöregszik.

2016 után emelkedni kezdett azoknak a tanároknak az aránya, akik képesítés nélkül oktatnak szaktárgyakat, sőt egyre több volt az olyan intézmény, ahol egyes szaktantárgyakat csak képesítés nélküli tanárok tanítanak.

2022-ben tantárgyak szerint az általános iskolák 4–6, a gimnáziumok 1,5–2 százaléka volt olyan, ahol egyes tárgyakból egyetlen megfelelő képesítésű tanár sem dolgozott.

A következő ábra ezt mutatja az általános iskolai tanítók, valamint a gimnáziumi tanárok között, az idegen nyelvi és a természettudományi tantárgyakra, valamint a matematikára lebontva.

Az ábrán látszik, hogy 2017 után mind a hat vizsgált kategóriában jelentős emelkedés történt, vagyis a magyar közoktatásban trendszerűen egyre többen tanítottak olyan szaktárgyakat, amelyekhez nem volt megfelelő végzettségük. Ez azt jelenti, hogy a 2010-es évek első feléhez képest a 2020-as évek elejére:

• a gimnáziumokban 1-2-ről 4-5 százalékra nőtt;
• az általános iskolákban 2-4 százalékról 9-12 százalékra emelkedett a szakképzettség nélkül szaktárgyakat tanítók aránya.

Elmaradunk az uniós átlagtól

Uniós összevetésben sem szerepel jól a magyar közoktatás. Az összehasonlításhoz elég csak megnézni, hogy a saját lehetőségeihez képest, arányosan mennyit költ egy állam egyes nagy rendszereire. A KRTK KTI kutatói ehhez az egy diákra jutó kiadásokat az egy főre jutó GDP százalékára számolták át. A végeredmény így pusztán annyit tükröz, melyik ország mennyire helyezi magas polcra az adott rendszert a saját mozgásterén belül maradva.

Az ábra az alsó és felső középfokú oktatásra együttesen fordított összeget mutatja az egy főre jutó GDP százalékában. A KRTK kiadványa szerint az általános iskolai felső tagozat és a középfokú iskolák kiadásai Magyarországon 2014 után lényegében
változatlanok (a 2016-os kiugró értéktől eltekintve).

2020-ban a kelet-közép-európai országok közül a harmadik legalacsonyabb volt a magyarországi érték, csak Észtországban és Litvániában láthatunk alacsonyabbakat.

Az alábbi ábrán az látható, hogy uniós összevetésben hol áll Magyarország az alap- és középfokú oktatási kiadásokban. 2020-ban ez a ráfordítás a negyedik helyre volt elég, messze elmaradva az európai átlagtól.

Nemcsak az anyagi ráfordítás, hanem a költségek racionális elosztása is meghatározza egy ország oktatási rendszerét. Magyarországon sok kis létszámú buborékiskola van, aminek következtében kevés diák jut egy tanárra. Ezzel itthon kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint az EU-s átlag. Az általános iskolák 49,5 százalékában kevesebb mint 150 diák van. Viszont a széttagolt iskolarendszer növeli a tanárok iránti keresletet, mert a kis iskoláknak a diákok számától függetlenül teljes tanári kart kell fenntartaniuk.

Ez pedig végső soron azzal jár, hogy az oktatási rendszer fenntartása miatt alacsonyan kell tartani a pedagógusok költségét.

Egy oktatási rendszer sikerességét nagyban meghatározza, mennyire tudja a megteremteni a kiugrás lehetőségét. Vagyis hogy mennyire tud hidat teremteni a különböző társadalmi csoportok között. Uniós összevetésben ebben sem állunk jól: míg a legtöbb európai országban csökken a korai iskolaelhagyók aránya, itthon emelkedik. Magyarországon 2010-ben 10,8 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya. 2010 és 2022 között ez az arány tovább növekedett, és 2022-re elérte a 12,4 százalékot. A korai iskolaelhagyók magas aránya azért is probléma, mert jellemzően ezek a fiatalok nem fognak tudni elhelyezkedni a munkaerőpiacon, így végső soron gazdasági szempontból is gondot okoz majd az eltartásuk.

A tanulmánykötet egyes részeit külön cikkekben alaposabban is feldolgoztuk. A megjelent részeket itt olvashatja:

• Nyugdíjasokkal és képzetlen tanárokkal próbálják kezelni a pedagógushiányt
• Kevés diák jut egy tanárra Magyarországon, és ez nem biztos, hogy jót jelent
• Míg a legtöbb európai országban csökken a korai iskolaelhagyók aránya, itthon emelkedik
• Aki nem tudja, tanítja: így szaporodtak el a képesítés nélkül szaktárgyat tanítók a magyar iskolákban
• Egyre rosszabb pontszámokkal vesznek fel diákokat a magyarországi tanárképzésekre
• Annyira nem költ a magyar állam az oktatásra, hogy a keleti EU-tagállamok közt is a leszakadó csoportba tartozunk