Nyugdíjasokkal és képzetlen tanárokkal próbálják kezelni a pedagógushiányt

Az óvodákban és az általános iskolákban nőtt a nyugdíjas pedagógusok aránya, volt olyan vidéki óvoda, ahol a pedagógus-álláshelyek 13 százaléka betöltetlen volt – derül ki a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont A közoktatás indikátorrendszere 2023 című tanulmánykötetéből. A kötet egy sor grafikont és kimutatást tartalmaz a magyar oktatás jelenlegi helyzetéről, 2010 és 2022 közötti adatokkal. A tanulmánykötetben szereplő egyik grafikon szerint 2014 óta az összes pedagógus-álláshelyhez viszonyítva egyre több a betöltetlen álláshely.

Az általános iskolákban kétszeresére, az óvodákban háromszorosára nőtt a betöltetlen álláshelyek aránya. A gimnáziumokban 2019 és 2021 között csökkent ez az arány, de azóta megint növekszik.

Ha mindezt településtípusonként nézzük, az látszik, hogy az általános iskolák közül a fővárosiakban nőtt a leginkább a betöltetlen álláshelyek aránya. 2020 és 2021 között javult ez az arány, de aztán 2022-re megint nagyot romlott. A megyei jogú városok esetében 2020 óta egy lassú növekedés tapasztalható. A városoknál 2021 és 2022 között csökkent a betöltetlen álláshelyek aránya. Megyékre lebontva 2022-ben a Nógrád megyei óvodákban a pedagógus-álláshelyek 13 százaléka betöltetlen volt.

A számok mögé nézve az látszik: azokban az általános iskolákban tudták a legkevésbé betölteni a tanári álláshelyeket, ahol nagyon magas a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók aránya.

2015-ben ezekben az intézményekben az álláshelyek 4 százaléka volt betöltetlen, 2022-ben már 9 és fél százalék. Valószínűleg emiatt is született az a szabály, hogy azok a pedagógusok, akiknek az intézményében legalább 10 százalék a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya, az alapbérük 20 százalékának megfelelő többletjuttatást kapjanak. A kormány vonzóbbá akarta tenni a tanároknak ezeket az intézményeket.

Hivatalosan azokat a tanulókat nevezik halmozottan hátrányos helyzetűnek, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak. Ezt azok kaphatják, akiknél a következő három feltétel közül legalább kettő teljesül:

• alacsony a szülők iskolai végzettsége,
• alacsony a szülők foglalkoztatottsága,
• és/vagy elégtelen lakókörnyezetben, illetve lakáskörülmények között élnek.

Automatikusan HHH-s az a tanuló is, akit nevelésbe vettek, azaz szülőjének szülői felügyeleti joga szünetel vagy megszűnt, de az is, aki utógondozói ellátásban részesül.

A betöltetlen álláshelyek magas aránya összefüggésben lehet azzal, hogy kevés a pályakezdő tanár. A Népszava korábbi cikkében megnézte, hogy 2017-ben hányan mentek pedagógusképzésre: az általános felvételi eljárásban összesen 18 183-an jelentkeztek, közülük 9091 hallgatót vettek fel. Ez azt jelenti, hogy

a jelentkezők alig több mint 10 százalékából, a képzést elkezdőknek pedig kevesebb mint 21 százalékából lett végül a köznevelésben elhelyezkedő pedagógus.

A helyzetet tovább ronthatja a státusztörvény elfogadása, ami miatt több ezren távoztak a közoktatásból.

Egy év alatt megduplázódott a nyugdíjas pedagógusok aránya

A tanári álláshelyeket nyugdíjas tanárokkal, helyettesítésekkel és sok esetben képesítés nélküli tanárok alkalmazásával próbálják pótolni. 2010 és 2015 között az összes közoktatási intézményben átlagosan 1,6-ról fél százalékra csökkent a nyugdíjas, visszafoglalkoztatott tanárok aránya, majd 2019-ig lassan növekedni kezdett, fél százalékról egy százalékra. 2021 és 2022 között, egyetlen év alatt megduplázódott ez az arány, elérte a 2,5 százalékot.

Az állami és önkormányzati intézményekben éveken át elenyésző, egy százalék alatti volt a nyugdíjas tanárok aránya. Összességében 2010 és 2022 között a középfokú oktatási intézményekben csökkent a nyugdíjas tanárok aránya: az érettségit nem adó szakképző iskolákban 4-ről 3 százalékra, az érettségit adó szakképző iskolákban 4-ről 2 százalékra, a gimnáziumokban pedig 3-ról 2 százalékra.

Viszont az óvodákban és az általános iskolákban nőtt a nyugdíjas pedagógusok aránya: az előbbiekben fél százalékról 3 százalékra, az utóbbiakban pedig 1-ről 3 százalékra.

Az egyházi és egyéb fenntartású intézmények 2017-től egyre több nyugdíjas tanárt alkalmaztak. Az általános iskolákban a vizsgált időszak elején Budapesten jóval nagyobb arányban dolgoztak nyugdíjas pedagógusok, mint más településtípusok iskoláiban. A legnagyobb arányban azokban az általános iskolákban dolgoztak nyugdíjas tanárok, ahol nagyon magas volt a hátrányos helyzetű tanulók aránya.

Idén februárban a közoktatásban dolgozó pedagógusok száma közel 122 ezer volt, vagyis 5 százalékuk már nyugdíjasként dolgozott.

A kormány 2023. augusztus 31-éig tette lehetővé, hogy nyugdíjazás után is lehessen teljes állásban tanítani a nyugdíj megtartása mellett. Tavaly májusban ezt azzal módosították, hogy az időkorlátot eltörölték.

Képesítés nélküli tanárokkal próbálják betömködni a hiányt

2016 után emelkedni kezdett azoknak a tanároknak az aránya, akik képesítés nélkül oktatnak szaktárgyakat, sőt, egyre több volt az olyan intézmény, ahol egyes szaktantárgyakat csak képesítés nélküli tanárok tanítanak. 2022-ben tantárgyak szerint az általános iskolák 4–6 százaléka, a gimnáziumok 1,5–2 százaléka volt olyan, ahol egyes tárgyakból egyetlen megfelelő képesítésű tanár sem dolgozott.

Az általános iskolákban településtípusokra bontva 2022-ben már a községi általános iskolák

• több mint 6 százalékában nem dolgozott egyetlen képesített angoltanár sem,
• több mint 7 százalékukban nem foglalkoztattak egyetlen képesített matematikatanárt vagy kémiatanárt sem,
• 7 és fél százalékukban nem volt képesített fizikatanár,
• 5 százalékukban nem dolgozott képesített biológiatanár.

2022-ben már a budapesti általános iskolák 3–4 százaléka működött úgy, hogy egyetlen képesített pedagógus sem tanított szaktárgyakat.