Kevés diák jut egy tanárra Magyarországon, és ez nem biztos, hogy jót jelent

Több diák jut egy tanárra azokban az iskolákban, ahol alacsony a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya – derül ki a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont A közoktatás indikátorrendeszere 2023 című tanulmánykötetéből. A tanulmány egy sor grafikont és kimutatást tartalmaz a magyar oktatás jelenlegi helyzetéről, 2010 és 2022 közötti adatokkal.

A diák-tanár arány (vagyis az egy tanárra jutó diákok száma) fontos mutató az oktatásban. Korábban a középfokú iskolákban jutott a legtöbb diák egy tanárra, de 2018-ban és 2019-ben már az óvodákban volt a legmagasabb ez az arány. Az utóbbi években az óvodákban és az általános iskolákban nőtt az egy tanárra jutó diákok száma. Az általános iskolákban az egy tanárra jutó diákok száma 2022-re 10,5-re emelkedett.

Ha mindezt településtípusokra lebontva nézzük, az látszik: átlagosan a községi általános iskolákban jut a legkevesebb diák egy tanárra. Az utóbbi években a községekben nőtt a diák-tanár arány. Budapesten alacsonyabb a diák-tanár arány, mint a városokban. 2016-tól azonban jelentős növekedést lehetett megfigyelni. 2021 és 2022 között a megyei jogú városok kivételével minden településtípus esetében nőtt az egy tanárra jutó diákok száma.

Azokban az iskolákban több diák jut egy tanárra, ahol alacsony a halmozottan hátrányos helyzetű diákok aránya. A tanulmány szerzői ezt három okra vezetik vissza: egyrészt a magasabb HHH-arányú iskolák átlagosan kisebb méretűek, gyakrabban községi iskolák, így zsúfoltabbak is. Másrészt az alacsonyabb HHH-arányú iskolák jellemzően népszerűbbek a szülők körében, így több gyerek jár ezekbe az intézményekbe. Harmadrészt pedig a magasabb HHH-arányú iskolákban magasabb a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók aránya, így a fejlesztő- és gyógypedagógusok száma is. Az utóbbi években a magas HHH-arányú iskolákban növekedett a legnagyobb ütemben a diák-tanár arány.

Magyarországon egyébként kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint az EU-s átlag.

Az általános iskolák 49,5 százalékában kevesebb mint 150 diák van, és a széttagolt iskolarendszer növeli a tanárok iránti keresletet, mert a kis iskoláknak a diákok számától függetlenül teljes tanári kart kell fenntartaniuk. 1990 és 2016 között tizedannyi általános iskola zárt be, mint ahány diákkal kevesebb lett.

Lannert Judit, az Egyensúly Intézet külső szakértője, oktatáskutató, a T-Tudok senior kutatója szerint sokan tévesen azt hiszik, hogy ha az egy pedagógusra jutó tanulók száma alacsony, az azt jelenti, hogy egyszerre van elég pedagógus és jut elegendő figyelem a tanulókra. Az adatok azonban nem igazolják ezt. Ez a mutató ugyanis valójában mindössze azt mutatja, hogy mennyire pedagógusintenzív az oktatási rendszer. A szakpolitika a sok tantárgyban és sok ismeretben látja a tudás forrását. Viszont a zsúfolt tananyag, a túl sok tantárgy és a kis méretű buborékiskolák mesterségesen magasan tartják a pedagóguslétszámot, amit az oktatási rendszer csak úgy tud úgy-ahogy biztosítani, ha alacsonyan tartja a pedagógusok költségét.