Mit akart elérni K. Endre a bicskei áldozattól kicsikart új vallomással?

Rejtett kamerával buktatták le a kegyelmi ügy főszereplőjét, K. Endrét, ahogy megpróbálta rávenni a bicskei gyermekotthon igazgatójának egyik áldozatát, hogy változtassa meg a korábbi vallomását. A bicskei pedofilügy eltussolásában segédkező K. hatezer forintot és egy doboz cigit adott a nehéz sorsú fiúnak, cserébe azt kérte, mondja videóra: „Endre bácsi ártatlan.” A fiú másodjára végül nem tette meg, amire K. Endre kérte.

Kérdés, hogy mi lehetett ezzel a célja az elnöki kegyelemben részesített K. Endrének. Mit akart elérni a felvétellel, ha korábban három bíróság is bűnösnek mondta ki kényszerítés és zsarolás miatt? Erről titokzatosan csupán annyit mondott a fiúnak: „Majd lecseng, és ha eljön az igazság napja, akkor sok minden kiderül. Akkor majd fény derül arra is, hogy engem meghurcoltak, a köztársasági elnököt, itt politika az egész, tudod.”

A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a nyilvánosságot akarta meggyőzni az ártatlanságáról. Hasonló próbálkozása volt már korábban is: az időközben elérhetetlenné vált, A bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettese voltam nevű Facebook-oldalon jelentek meg azok az írások, amelyekben a magát K. Endrének nevező szerző az ártatlanságát bizonygatta. Egyvalakit biztosan nem kell meggyőzni: Novák Katalin tanácsadója és mentora, a kegyelmi döntésben központi szerepet játszó Balog Zoltán református püspök, egykori humánerőforrás-miniszter továbbra is hisz a férfi ártatlanságában. Hogy miért, azt nem hajlandó elárulni a nyilvánosságnak.

A másik lehetséges magyarázat, hogy K. egy úgynevezett perújítási eljáráshoz akart bizonyítékot gyűjteni. Több, a Telex által megkérdezett, név nélkül nyilatkozó ügyvéd is reálisnak tartja ezt a forgatókönyvet. K. Endre talán abban bízhatott, hogy a fiúval készült videót új bizonyítékként értékelik, erre hivatkozva a bíróság megengedte volna a perújítást.

Fazekas Tamás, a Helsinki Bizottság ügyvédje szerint a felvétel alkalmas lehetett volna arra, hogy a bíróság új bizonyítékként értékelje azt, és elrendelje a perújítást. Egy ilyen eljárásban a szükséges mértékben tárgyalja újra az ügyet a bíróság. K. Endre esetében az elsőfokú bíróság feladata lett volna megvizsgálni, hogy a felvétel valóban új bizonyítéknak számít, és olyan, ami befolyásolhatja a bűnösséget. A bíróság a perújítás megengedhetőségekor ilyenkor csak ezeket a szempontokat nézi és értékeli, magyarázta az ügyvéd. Ritka, hogy benyújtott bizonyítékról azonnal meg tudja állapítani a bíróság, hogy hamis vagy törvénytelenül szerezték be. Ez inkább a perújítási tárgyalás bizonyítási szakaszában szokott kiderülni, és ilyen esetben a bíróság akár feljelentést is tehet, mondta Fazekas Tamás.

Az is előfordulhat, hogy a beadott bizonyíték – például egy tanúvallomás – valóban újnak számít, de azt mondja a bíróság, hogy érdemben nem változtatna a korábbi ítéleten, ezért elutasítja a perújítást. Fazekas szerint

„ha beidéznek egy huszonhatodik tanúvallomást, de a korábban meghallgatott huszonöt tanú annak az ellenkezőjét állította, akkor a bíróság nem fog perújítást elrendelni”.

Akkor sem rendelnek el perújítást, mondta, ha az új tanú úgynevezett karaktertanú, aki azt mondja el, hogy az elítélt milyen jó ember. Egy új szakértő lényegtelen mellékkérdésben adott véleménye sem perújítási ok, mondta.

A lebukástól független kétséges, hogy K. Endre sikerrel járt volna a korábbi ítélet megtámadásával, mivel a perújítási eljárás nem feltétlenül jelenti azt, hogy végül ártatlannak mondják ki. Előfordulhat, hogy a bíróság az új bizonyíték fényében is ugyanarra a következtetésre jut.

Itt érkezünk el egy másik fontos kérdéshez. A rejtett kamerás felvételek látva az is felmerül, nem követett-e el bűncselekményt K. Endre azzal, hogy korábbi vallomásának megváltoztatásáról győzködte a fiút. Erre utal az is, hogy egy magánszemély feljelentése nyomán a rendőrség először vizsgálni kezdte a K. Endrét lebuktató felvételeket, majd pedig hivatalból nyomozást indított ellene. Az LMP társelnöke, Ungár Péter is azt ígérte, hogy feljelentést tesz az ügyben, mert „kegyelem ide vagy oda, folyamatban lévő ügyekben nem zsarolunk tanúkat”. Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy K. Endre bűncselekményt követett el.

Fazekas Tamás szerint természetesen ki kell vizsgálni, hogy történt-e zsarolás, kényszerítés vagy más bűncselekmény. Az RTL Házon kívül című műsorában nyilvánosságra hozott felvételek alapján elsősorban a hamis tanúzásra felhívás jöhetne szóba, amit büntető ügyeknél három évig terjedő szabadságvesztéssel, polgári ügyeknél pedig két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek. Mivel nincs folyamatban az alapügy, addig amit K. Endre tett, az még hamis tanúzásra felhívás kísérletének sem minősülhet, értékelte a felvételen látottakat. Csak hamis tanúzásra felhívás előkészületéről beszélhetünk, ami viszont nem büntetendő ennél a tényállásnál. Ritka, de a magyar jogban is vannak olyan esetek, amikor már az előkészület is büntetendőnek számít. Ilyen többek között például az emberrablás, vagy a korrupciós és az államellenes bűncselekmények.

Fazekas Tamás szerint K. Endre akkor követett volna el bűncselekményt, ha a videót felhasználta volna a perújítási indítványhoz, mivel akkor egy új eljárás indul, vagy egy már más miatt megindult eljárásban nyújtotta volna be bizonyítékként. K. tehát nagyot kockáztatott a videóval, ha tényleg egy esetleges perújításhoz gyűjtött bizonyítékot.

Az is kérdés, hogy mi történt volna a fiúval, ha perújítási eljárás indul K. Endre ügyében. A videón arról beszélt, hogy K. valójában nem is követte el, amiért elítélték, amiből logikusan az következne, hogy korábban a bíróság előtt hazudott erről. Fazekas Tamás szerint ha így is történt volna, az sem jelenti egyből azt, hogy a fiú bűncselekményt követett el ezzel. A tanú a bíróság előtt megindokolhatja, milyen törvényes oka volt rá, hogy a korábbi vallomásában mást állított. Gyakran hivatkoznak arra, hogy kábítószer hatása alatt tettek vallomást, mondta Fazekas.

Mindenesetre nem lett volna könnyű dolga a fiúnak egy esetleges perújítási eljárásban, ha meg kellett volna magyaráznia a bíróság előtt, hogy évekkel a jogerős ítélet után miért változtatott a vallomásán, tette hozzá az ügyvéd. A bíróság dönthet úgy, hogy az ellentmondások miatt egyszerűen nem veszi figyelembe a tanúvallomást, de akár feljelentést is tehet, ha úgy gondolja, bűncselekmény történt.