Meg sem alakult Novák Katalin tanácsadó testülete, amikor Balog Zoltán már K. Endre kegyelméről egyeztetett Novákkal

Van egy olyan részlet, ami azt erősíti, hogy Balog Zoltánnak központi szerepe volt a bicskei gyermekotthon igazgatójának pedofilügyét eltussoló K. Endre elnöki kegyelmében. Nyilvános megszólalásaiban mégis tanácsadói szerepére hivatkozik, holott a botrányba belebukó Novák Katalin tanácsadói testülete csak a kegyelmi döntés megszületése után állt fel.

Balog Zoltán maga is elismerte a református egyház vezetőinek keddi tanácskozása után, hogy ő maga is egyetértett K. Endre kegyelmi kérvényével. A legfontosabb kérdésre, hogy milyen információk alapján gondolta úgy, hogy a kényszerítés miatt jogerősen elítélt férfi megérdemli a kegyelmet, nem adott választ. Csupán annyit mondott, hogy tévedett és hibázott.

Balog Zoltán egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy az előzetes vélemények és más információk alapján tanácsadóként egyetértett K. kegyelmi kérvényével. „Ha az elnök kérésére bármilyen ügyben állást foglalok, az kizárólag rá tartozik. Akár tévedtem, akár nem. Ez a tanácsadói szerepkörben magától értetődő.” A miniszterből református püspökké avanzsált Balog tehát arra hivatkozott, hogy Novák Katalin tanácsadójaként járt el a kegyelem ügyében, tanácsadóként értett egyet a döntéssel.

Tanácsadói szerepére hivatkozott a keddi egyházi tanácskozás előtt kiküldött körlevélében is, amiben azt állította a református egyház lelkipásztorainak és presbitereinek, hogy nem ő terjesztette fel K. Endre kegyelmi kérvényét. „Az természetesen mindenki által tudható, hogy 15 ismert közéleti, tudományos, egyházi és a kultúrát alakító személlyel együtt tagja vagyok a köztársasági elnök tanácsadó testületének. Az is természetes, hogy ebben a minőségemben nem egyházunkat képviselem. Akár tévedtem, akár nem, amikor megbízóm kérésére bármilyen ügyben állást foglaltam, az kizárólag rá tartozik.”

Ezzel egyetlen probléma van. Novák Katalin 16 fős tanácsadói testülete – aminek régi mentora, Balog Zoltán is a tagja volt – tavaly május 10-én, Novák beiktatásának egyéves évfordulóján állt fel hivatalosan. Erről Novák Katalin is posztolt akkor. A bicskei pedofilügyet eltussoló K. Endre kegyelméről viszont már jóval előbb megszületett a döntés, minthogy megalakult volna a tanácsadói testület.

Novák Ferenc pápa magyarországi látogatására hivatkozva adott kegyelmet a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének, ami áprilisban volt. A Kúria tavaly szeptemberi végzésében az szerepel, hogy Novák Katalin április 27-én döntött K. Endre kegyelméről.

Megkérdeztük Lackfi János költőt, a tanácsadói testület egyik, a botrány miatt kilépett tagját, hogy K. Endre kegyelme, vagy úgy általában kegyelmi ügyek szóba kerültek-e a testület tanácskozásain. Azt válaszolta, hogy Novák Katalin tanácsadóinak semmi köze az ügyhöz, „K. Endre kegyelme természetesen nem került szóba, önkényesen kapcsoltak vele össze”. Kerestük a tanácsadói testület másik tagját, a Novák mellett mindvégig kiálló Skrabski Fruzsinát, a Három Királyfi Három Királylány mozgalom kuratóriumi elnökét is, de cikkünk megjelenéséig nem válaszolt nekünk.

Elvileg lehetséges, hogy a tanácsadói testület már Novák Katalin bejelentése előtt megalakult. Ennek ellentmond, hogy a testület másik tagja, Áder János egykori köztársasági elnök sajtófőnöke, Altorjai Anita a Blikknek azt mondta, hogy „nagyon megtisztelő volt május 9-én, pontosan egy évvel azután, hogy sajtófőnökként eljöttem a Sándor-palotából, tanácsadóként visszatérni.”

A Hvg.hu adatigénylésére korábban azt válaszolta a Sándor-palota, hogy a 16 fős, ingyen dolgozó tanácsadó testület mellett 17 operatív munkát végző, vezető-főtanácsosi besorolással rendelkező személy van jogviszonyban, de az ő nevüket és bérüket nem árulták el. A Lakmusz szerint a Sándor-palota által publikált szerződések között sem tűnik fel Balog Zoltán neve.

Megkérdeztük Novák hivatalát, hogy a tanácsadói testület a megalakulás után hányszor és milyen gyakorisággal ülésezett a testület, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. Erről csupán annyit lehet tudni, hogy a tanácsadókat még a testület megalakulásakor megszólaltató Blikk szerint „várhatóan kéthavonta ülnek majd össze”.

Ezek alapján csak találgatni tudunk, hogy Balog Zoltán milyen minőségében adott tanácsokat Novák Katalinnak, amikor K. Endre kegyelmi kérvényéről volt szó. Egy biztos: Balog Zoltán nem kommunikál egyértelműen a kegyelmi ügyben játszott szerepéről.

Ez is azt a képet erősíti, hogy a református püspöknek a formális pozícióját messze meghaladó befolyása volt Novák Katalin döntéseire. A Direkt36-nak és a Telexnek nyilatkozó források úgy fogalmaztak, hogy „Balog bejárt a Sándor-palotába intézkedni”, és „mindenben kavart”. Novák egy volt munkatársa, aki személyesen is jó viszonyt ápolt vele, egyenesen azt mondta: „Kata neki bármit megtesz”.

Annak ellenére, hogy Balog maradt a református egyház élén a keddi szimpátiaszavazás után, egyre több jel arra, hogy fogy körülötte a levegő. A Telex értesülései szerint a református egyházban és a Fideszben sem akarják, hogy megtartsa pozícióját. A kormánysajtó is rászállt Balogra, ami ugyancsak arra utal, hogy kiadták rá a kilövési engedélyt. A hírek szerint Orbán Viktor is felelősnek tartja Balogot. Kormányzati politikusok pedig jelezték is a Magyarországi Református Egyház felé, szeretnék, ha Balog Zoltán is „levonná a megfelelő következtetést”.