A szuverenitásvédelem élére távozó Lánczi Tamás helyett egy volt Fidesz-képviselőjelölt lett Habony ügyvezetője

Február 1-jén kezdte meg a működését a Szuverenitásvédelmi Hivatal, melynek vezetője, Lánczi Tamás havonta 5 millió forintot fog keresni. Lánczi korábban is az adófizetők pénzéből élt; az MTVA online igazgatójaként és a 48 perc című műsor vezetőjeként bruttó 2 168 500 forintot kapott havonta (erről a nyilvánosság csak a közmédiával való pereskedés után szerezhetett tudomást).

Lánczinak összeférhetetlenségi okokból kifolyólag valószínűleg nem csak az MTVA-s állásáról kell lemondania, hanem az RTL pénteki cikke szerint Habony Árpád angliai cégének ügyvezetői posztjáról is. Az egykori helyettes államtitkár/politikai elemző/műsorvezető/dohányipari szakember/Figyelő-főszerkesztő ugyanis 2015 óta volt ügyvezetője a Danube Business Consulting Ltd.-nek, ami a lejárató kampányokat művészet szintjére emelő Arthur J. Finkelstein amerikai politikai tanácsadó halála után az addigi társtulajdonos Habony Árpád, Orbán Viktor nem hivatalos tanácsadójának birtokába került.

Az RTL a friss angol cégadatokat is bemutatta, melyek szerint Lánczi Tamás február 1-jével már nem vezeti Habony vállalkozását igazgatóként, utódja ettől a naptól Losonci Gergely György. Lánczihoz hasonlóan ő is a kormányközeli Századvégből érkezik, konkrétan az elemző-tanácsadó intézet politikai igazgatója, 2019-ben a Fidesz-KDNP színeiben európai parlamenti képviselőjelölt.

Ahogy arról a VSquare nemzetközi oknyomozó szervezet alapján 2023 végén mi is írtunk, Losonci volt az, aki elkísérte Habonyt Floridába, hogy ott Donald Trumpnál, illetve az exelnök kampánycsapatánál kilincseljenek tanácsadói megbízásért (arról nem tudni, hogy eredménnyel-e, bár Trump kampánystábjában eddig nem bukkantak fel magyar nevek.

A nemrég elfogadott szuverenitásvédelmi törvény nyomán felálló hivatal vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Hogy mi is lesz a feladata, az még a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállásával sem egyértelmű. A hivatal névleg a „külföldi beavatkozásra utaló folyamatokat” vizsgálhatja. Hogy mi számít pontosan annak, az is kérdéses, de azt is tágan lehet értelmezni, hogy kit is vizsgálhatna majd ez a hatóság: a „demokratikus vita, az állami társadalmi döntéshozatali folyamatok befolyásolására irányuló dezinformációs tevékenységet” a jogalkotó kénye-kedve szerint értelmezheti majd. Arról, hogy egyáltalán milyen szereplőkre vonatkozik az új törvény, a kormány az új szabály belengetése óta ködösít, de Orbán Viktor megszólalásai alapján esélyes, hogy a független sajtó fenyítése miatt tartotta szükség a kormány a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítását.